| Név
|
Szerző
|
Keletkezés ideje
|
Pusztulás ideje
|
Megjegyzés
|
Forrás
|
| Egri székeskáptalan iratai
|
vegyes
|
XI–XII. sz.
|
1241
|
A tatárjárás során égtek el.
|
[1]
|
| török megszállás alatt elpusztult középkori művek
|
számos különböző szerző
|
XVI. sz. előtt
|
1526-1686 között
|
|
|
| Hoffhalter Rudolf kiadványai
|
vegyes
|
1574/1577 előtt
|
1574/1577 körül
|
1574-ben a kat. klérus üldözése elől Drávavásárhelyre, Zrínyi György birtokára menekült, itt horvát nyelvű prot. vallási könyveket nyomtatott. A papság azonban innen is elűzte, nyomdáját szétverték, kiadványait elégették.
|
[2]
|
| Pázmány Péter könyvtára
|
vegyes
|
1637 (Pázmány halála) előtt
|
1683
|
Pázmány nagyszombati könyvtárát a ferencesekre hagyta, a könyvek 1683-ban elégtek, amikor Thököly Imre katonáinak vigyázatlansága folytán a városban tűzvész tört ki.
|
[3]
|
| Schulek család (felvidéki) iratai
|
vegyes
|
1683 előtt
|
1683
|
Tűzvészben elégtek.
|
|
| Buda visszafoglalása során elpusztult művek (pl. Corvinák egy része)
|
számos különböző szerző
|
középkor-XVII. sz.
|
1686
|
Luigi Ferdinando Marsigli Buda 1686-os ostromakor tudott az ottani lévő keleti könyvtár létezéséről, annak maradványait próbálta megmenteni, amelyre a főmecsetben rá is akadt. Emellett a Corvina maradványait is megtalálta; az eredeti 50.000-nyi kötetből az épen maradt és szétszaggatott könyvek száma 800 volt Buda visszavételekor. Ezekből Rabattá 300-at Bécsbe küldetett. Marsigli néhányat megtartott magának, Petelio császári könyvtárnokot pedig arra kérte, állítsa össze a Bécsbe küldött könyvek jegyzékét. ez azonban nem készült el soha. (A török megszállás során több Corvina az Oszmán Birodalomba került, egy részének holléte ismert ma.)
|
[4]
|
| kéziratos fordított művek
|
Pilarik István
|
XVII. sz.
|
1689 után
|
|
[5]
|
| Győri/veszprémi püspökségi és káptalani oklevelek
|
vegyes
|
középkor
|
1718. júl. 15.
|
Volkra Ottó János veszprémi püspök győri házában elégtek a másolás céljára odavitt püspökségi és káptalani javakat igazoló oklevelek.
|
[6]
|
| Komáromi-biblia példányai
|
Komáromi Csipkés György
|
1719
|
1719 után
|
12 ládában 2915 példányt szállítottak Magyarországra, azonban 31 kivételével a szepesi kamara lefoglalta őket. További sorsuk nem ismert. (A Komáromi-bibliából maradtak fenn más példányok, szövege kutatható.)
|
[7]
|
| kéziratos művek
|
Zoványi P. György
|
1758 előtt
|
1758 után
|
Tudományos teologiai művei még kéziratban elégtek.
|
[8]
|
| kéziratos művek
|
Hermányi Dienes József
|
1763 előtt
|
1763 után
|
Művei nagyrészt elkallódtak.
|
[9]
|
| Békásmegyer iratai
|
vegyes
|
1792 előtt
|
1792
|
Nagy tűzvész pusztított, mely alkalommal a helység összes régi iratai elégtek.
|
[10]
|
| Kossuth Lajos születési anyakönyve, Tállyai egyházközség iratai
|
vegyes
|
1802
|
1810
|
A szülőfaluban pusztító 1810-es tűzvészkor elégett.
|
[11], [12]
|
| kéziratok, könyvek
|
Virág Benedek
|
1810 előtt
|
1810
|
A tabáni tűzvészkor háza leégett, könyvei, kéziratai elpusztultak. Elégtek a Magyar századok példányai is.
|
[13]
|
| Biai iskola iratai
|
vegyes
|
1811 előtt
|
1811
|
Egy tűzvész alkalmával az egyházközség iratai elégtek.
|
[14]
|
| Körösbányai plébánia iratai
|
vegyes
|
1848/1849 előtt
|
1848/1849
|
Az 1848–1849-es szabadságharckor Körösbánya eredeti anyakönyvei elégtek.
|
[15] Archiválva 2021. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
| komáromi egyházmegyei könyvtár iratai, egyéb magán iratok
|
|
1848/1849 előtt
|
1848/1849
|
A szabadságharc során semmisültek meg.
|
[16], [17]
|
| iratok
|
Zeyk Miklós
|
1849 előtt
|
1849. jan. 8.
|
Nagyenyed pusztulásakor kéziratai elégtek.
|
[18]
|
| Temesvári irgalmasrendi gyógyszertár iratai
|
vegyes
|
1716 után
|
1849 júliusa
|
Temesvár ostroma során elégtek.
|
[19]
|
| hagyaték
|
Magyar László
|
1864 előtt
|
1864 után
|
Naplójegyzetei elégtek annak a benguelai portugálnak a házával együtt, amelybe Magyar László két ládányi hagyatékát megőrzésre lerakták.
|
[20]
|
| írások
|
Osvát Ernő
|
1929 előtt
|
1929
|
1929-ben Osvát Ernő elajándékozta a könyvtárát, saját írásait elégette, csak a Nyugat szerkesztésével összefüggő kéziratokat tartotta meg.
|
[21]
|
| a budapesti tűzoltók múzeumi gyűjteménye
|
vegyes
|
n. a.
|
1944. szeptember 18.
|
Két bombatalálatot kapott az épület (Budapest, Kun u. 1.), és az új szárnynak a nagy részét romba döntötte.
|
[22]
|
| hagyaték
|
Arany János
|
XIX. sz.
|
1945 januárja
|
A hagyatékot Arany László, tehát Arany János fia, majd özvegye gondozta. Amikor az özvegy férjhez ment Vojnovich Gézához, aki később ismert irodalomtörténész lett, akkor az Arany-hagyaték az ún. Vojnovich-villában, a Gellérthegyen volt: a személyes tárgyak, levelek, kéziratok minden. 1945. januárban azonban olyan bombatalálatok érték a házat, hogy az a teljes hagyatékkal együtt elpusztult.[1]
|
[23][halott link]
|
| Pivány Jenő könyvtára
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1945
|
Könyvtára – az angol nyelvű hungaricák legnagyobb magyarországi gyűjteménye – Budapest ostroma idején elégett.
|
[24]
|
| Budapest ostroma során a Magyar Nemzeti Levéltárban elpusztult iratok (mint pl. Csáky család iratai)
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1944. december–1945. február
|
Budapest ostroma idején a levéltár épülete a harcok sűrűjében sok sérülést szenvedett. Nem kímélték a németek, emiatt aztán az oroszok sem, így az alkalmazottak áldozatos munkája ellenére közel 3100 iratfolyóméter iratanyag pusztult el, és az épület állagában is jelentős veszteségek mutatkoztak.
|
[25], [26]
|
| Hopp Ferenc műgyűjtő fotógyűjteménye
|
vegyes
|
1919 előtt
|
1944-1945
|
Hopp Ferenc fotógyűjteményét a Magyar Földrajzi Társaságra hagyta, ami azonban Budapest ostroma során megsemmisült
|
|
| Fóti Károlyi-kastélyban őrzött írásos művek
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1945 után
|
Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, amelybe frontkórház költözött. Ezidő alatt a berendezések nagy része eltűnt, sorsuk ismeretlen.
|
|
| Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskola és Nevelőintézet (Kőszeg) iratai
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1945 után
|
|
|
| elpusztult zsinagógák, hitközségek iratai
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1945 előtt és után
|
|
[27], [28]
|
| Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban
|
vegyes
|
1945 előtt
|
1945 után
|
Jelentős számban semmisítettek meg 1945-ben (és a következő néhány évben) olyan könyveket Magyarországon, amelyek kifogás alá estek, háborús propaganda, a győztes szövetséges országok és rendszerük elleni hangulatkeltés, zsidóellenes, fajvédő, nemzeti szocialista beállítottság, revizionista, nacionalista, irredenta propaganda, illetve a régi, háborút vesztett rendszer társadalmi-politikai berendezkedése melletti állásfoglalás miatt.
|
[29]
|
| a magán könyvkereskedelem teljes felszámolása
|
vegyes
|
1952 előtt
|
1952
|
A könyvkereskedők és antikváriusok állományának jelentős részét teherkocsikkal zúzdába szállították.
|
|
| az 1956-os forradalom alatt elégett levéltári iratok
|
vegyes
|
1956 előtt
|
1956 október-november
|
Az 1956-os szabadságharc során az Országos Levéltárban nemcsak az odaszállított egyetemi – így részben orvoskari – iratanyag pusztult el, de elégett a kar 1951 előtti főhatóságának, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak egész 1867 és 1916 közötti levéltári anyaga is. A bírósági levéltárak igen súlyos kárt szenvedtek mind az 1945. évi hadiesemények során, mind az 1956. évi levéltári tűzvészben. Az elégett, károsodott iratokat kiselejtezték, azokról a málló töredékekről, amelyeken még olvasható szövegrészek voltak, mikrofilmfelvételek készültek, amelyeket ma a Mikrofilmtárban (X szekció) őriznek. Egy kisebb rész átadásra került a Polgári kori kormányhatóságok levéltáraiba (K szekció), valamint 1968-ban hat bíróság iratanyaga Csehszlovákiának. A Magyar Nemzeti Múzeum céhes iratgyűjteménye 1956-ban ugyancsak elégett, így az ilyen jellegű dokumentumok (mesterlevelek, vándorkönyvek, céhszabályzatok, felszabaduló levelek) szórványosan maradtak fenn és nehezen kutathatók, noha a magyar iparra nézve igen fontos források.
|
[30], [31], [32]
|
| Magyar Szocialista Munkáspárt iratai, állambiztonsági iratok
|
vegyes
|
1945-1990 között
|
1990-es évek
|
Részben az újpesti papírgyár zúzdájába kerültek. Ungváry Krisztián történész 2007-es véleménye szerint: „Horváth József négy könyvet írt, ezekben szerepel, hogy az összes iratot bedarálták, miközben a levéltárban négyezer folyókilométer kutatható, nem beszélve a jelenleg hozzá nem férhető iratokról. És ezt megette mindenki. Egy 1990-es parlamenti jelentésben is az áll, hogy a III/III-as csoportfőnökségen teljes körű iratmegsemmisítés történt.” Valójában azonban „fel se merült, hogy az összeset megsemmisítsék. Volt egy csomó élő ügy. A kémelhárítási és hírszerzési ügyeket már csak azért sem lehetett megsemmisíteni, mert az új rendszernek, ami később jött, is szüksége volt rájuk. Az iratmegsemmisítést a belső elhárításnál rendelték el, de ott sem mindenre kiterjedően, hanem csak a hálózati anyagból, azokat a munka- és beszervezési dossziékat, amire nem volt alkotmányos felhatalmazásuk. Erre 89 karácsonyán kevesebb idő állt rendelkezésre, mint két hét. És a BM-ben egyetlen egy iratzúzó gép volt.”
|
[33] (48. perctől), [34]
|
| UVATERV vállalat fényképgyűjteménye
|
|
1949 után
|
2015 márciusa
|
Leégett az Uvaterv székház szuterénje, benne a felbecsülhetetlen értékű gyűjteménnyel, ami az 1949 utáni építkezéseket dokumentálta.
|
[35]
|
| Heves vármegyei közigazgatási és törvénykezési jegyzőkönyvek és iratok
|
|
középkortól (?) a XVII. sz. első feléig
|
n. a.
|
|
[36]
|
