Szerkesztő:A.ker.zso0223/Future Nostalgia (Dua Lipa album)
Future Nostalgia | ||||
| Megjelent | 2020. március 27. | |||
| Formátum | CD | |||
| Stílus | Diszkó · Pop | |||
| Hossz | 37:17 | |||
| Kiadó | Warner | |||
| Producer |
| |||
| Dua Lipa stúdió album-kronológia | ||||
| ||||
| Dua Lipa-kronológia | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Future Nostalgia az angol énekesnő, Dua Lipa második, a Warner Records által 2020. március 27-én kiadott stúdió albuma. Lipa olyan írokat kért fel, mint például Jeff Bhasker, Ian Kirkpatrick, Stuart Price, The Monsters & Strangerz, hogy egy "nosztalgikus", a dance-pop és az elektronikus zenei hatások által ötvözött pop és diszkó stilusban lemezt készítsen. Olyan előadók ihlették meg, mint például Madonna, Gwen Stefani, a Moloko vagy a Blondie és az Outkast.
Az album megjelenését három önálló dalként is kiadott szerzemény előzte meg, melyek közt az album címét is adó "Future Nostalgia" is szerepelt, ami reklámcélból jelent meg. A "Don't Start Me Now" 2019. október 31-én jelent meg, mint az album első önálló dala, nagy kereskedelmi és kritikai sikereket elérve. A dal a Billboard Hot 100-as listán az első három helyezett között jelent meg. Emellett a "Physical" és a "Break My Heart", mint második és harmadik önálló dal jelentek meg, mindkettő bejutva a 10 legjobb dal közé a brit zenei listán. Az album tervezett megjelenése 2020. április 3-án lett volna, azonban miután két héttel korábban kiszivárgott a teljes album, tovább dolgoztak rajta. Lipa az album promótálására eltervezte, hogy 2021 januárjában Future Nostalgia Tour néven kezdi meg koncertsorozatát.
Megjelenését követően A Future Nostalgia a zenei kritikusok széles körében nagy elismerésnek örvendett, előadásmódját és "összetartó erejét" dicsérve. Az album kereskedelmi szempontból kilenc különböző ország zenei listáján jelent meg. Az Egyesült Kirlyságban a brit zenei albumok listáján két héten át tartotta a csúcsot. Ez lett az első album, ami Ausztráliában, Írországban és Új-Zélandon is elérte az első helyek egyikét, Belgiumban, Németországban és az Egyesült Államokban pedig a legjobb öt dal közé került be.
Az album háttere és elkészítése szerkesztés
A Dua Lipa: The Complete Edition megjelenése után 2018. októberében a kibővített "deluxe" változat, ami Lipa debütáló albuma lett, bejelentette új önálló számát "Swan Song" címmel. A szám az Alita: A harc angyala című filmben jelent meg 2019. január 24-én, aminek később szerény üzleti sikere lett. Még ebben a hónapban Lipa kijelentette, hogy az elmúlt éveket egy következő, második studió album írásával töltötte. Az album hangzásának megvitatása közben Lipa megemlítette, hogy ez egy "nosztalgikus" pop lemez, ami a "táncterem hangulatát" idézi meg. A Future Nostalgia kidolgozása során Lipa a következőket mondta:
„Amit ezzel az albummal szerettem volna, hogy kitörjek a komfortzónámból megmérettetve magam, hogy olyan zenét készítek, melyek közben úgy érzem, simán elférnének a kedvenc pop slágereim mellett, de közben mégis valami újat érezve, ami én vagyok. Bár a hangzásvilágom egy kissé természetesen kiforrott, mintha felnőttem volna, azonban mégis ugyanazt a zenei érzést akartam, mint a legelső lemezen.”
A csúcstartó "Don't Start Me Now" megjelenését követően a Future Nostalgia és ennek arénás koncertsorozata decemberben lett bejelentve. Lipa kijelentette, hogy az albumot olyan előadók inspirálták, mint Madonna, Gwen Stefani, a Moloko, a Blondie vagy az Outkast. Hozzátette, az album, a turnéeggyüttese ihlete által sokkal több élő elemet is tartalmazna, de modern elektronikus előadással vegyítve.
2020. január 29-én megjelent az énekesnő albumának bórítóképe, az album 2020. április 3-ai megjelenési dátumának beharangozásával együtt. Március 23-án Lipa egy korábbi 2020. március 27-i megjelenési dátumot jelentett be és egyben az aggodalmát fejezte ki a zene megjelentetésével kapcsolatban a koronavírus terjedésének idején. A bejelentést követően az album kiszivárgott. Az album borítója a francia Hugo Comte fényképész által készült.
A felvétel szerkesztés
Lipa 2018. januárjában első lépésként az általa elnevezett turnéja keretében kezdett bele felvételek készítésébe egy album projekthez. Eredetileg a Glass House címet találta ki az albumnak. Az album felvételeinek első napjaiban Lipa olyan producerekkel dolgozott együtt, mint Max Martin és Mark Ronson, emellett a jamaicai Geejam Studios-ban is tevékenykedett. Közel egy évvel az album munkálatait követően Lipa a Future Nostalgia új albumcímmel állt elő, úton egy rádiós műsorba Las Vegasban a 2018-as amerikai Music Awards idején. A cím kitalálása után Lipa a zenei hangzáson és dalszövegen kívánt dolgozni. A "Levitating" ezután nemsokkal lett felvéve. Ez volt az első olyan szám, ami a végső album zenei listáján is megjelent. 2019-ben Lipa olyan producerekkel dolgozott együtt, mint Nile Rogers vagy éppen Pharrel Williams. Az album végleg 2020. februárjában készült el miután Lipa közel 60 dalt vett fel.
A Future Nostalgia Lipa előző munkatársai Koz, Ian Kirkpatrick, és a TMS által készült, valamint azon elsőszámú együttműködők által, mint Jeff Bashker, Jason Evigan, SG Lewis, Lindgren, a Monster & Strangerz, Stuart Price, a Take a Daytrip vagy Andrew Watt. Lipa korábban már dolgozott közösen Koz-zal, Kirkpatrick-kel és a TMS-el a saját nevét viselő debütáló albumán. Koz volt az album legaktívabb producere, négy dalt ő producált, valamint kettő dal során működött közre. Price, aki Madonna Confessions on a Dance Floor című dalát is producálta, nincs az albumon feltüntetve mint szerzőtárs, ennek ellenére három dalt is ő producált, valamint az album egyik dalának mellék-producere. Evigan egy dalt producált, emellett két dal során működött közre, miközben Kirkpatrick, aki Lipa "New Rules" számának producálásáról ismert, az album során többször is közreműködött, két dalt pedig ő producált. Bhasker, TMS, Lewis, Watt, a The Monsters & Strangerz, Lindgren, és a Take A Daytrip, mindegyikük csak egy dalnál rendelkezik közreműködési és szerzői joggal. Más szerzői joggal rendelkező előadók Julia Michaels, Tove Lo, és Emily Warren.
A zene és a szöveg szerkesztés
„Azt gondolom, az album dallamát próbálta minél egységesebbé tenni (a szöveg), így ugyanazon történet részeként érződik. A különböző dalok basszusa mellett számos zeneszámban jelennek meg húros hangszerek. Az első albumot nagy mértékben az elektronikus stílus jellemezte, így ezt az albumot sok élő hangszer alkalmazásával még egységesebbé akartam tenni, hogy ha turnén vagyunk az album ne nagyon térjen el attól, amit élőben szeretnél hallani. Három évnyi élő fellépés után, azt szerettem volna, hogy ha az albumot hallgatod a hangszerelése (az albumnak) hangsúlyosabb legyen. Ez egy igazán vidám album. Úgy érzem most, mint az első albumomnál, hogy számomra igazán a legkönnyebb dolog a bánatomról írni. Azokról az emlékekről írni, melyek sokáig élnek bennem. Az albummal úgy érzem, szinte ki tudtam törni a komfortzónámból és elmagyarázni magamnak, hogy igenis jó vidám dolgokról, valamint a pillanatnyi érzésemről írni. Ha valami nagyon nyomaszt azt mondtam ez a "gyengeség ünnepe". Ez az album teljes mértékben a táncról és arról szól, hogy az ember érezze jól magát, valamint szabadnak és boldognak érezze magát. Az album nem igazán állított meg. Nincs igazán lehetőségem egy "második" lélegzetvételre, szóval nagyon hálás vagyok az előző album dalainak, hogy jelenleg is koncertezhetek.”
— "Dua Lipa a ‘Future Nostalgia’ albumról, amire a rajóngóknak szükségük van, különösen ebben az időszakban", Variety.
A Future Nostalgia zeneileg egy diszkó és pop stílusú albumként lett jellemezve, az elektronikus pop, dance-pop, power pop, szintipop, retró-pop, és funk-pop által fűszerezve a pop zene műfaját. Az albumra emellett hatással volt a house-tól kezdve a new wave-n át az Euro diszkó, nu-diszkó, valamint az R&B műfaja is. Szövegében az albumot mozgalmas témák, az erőteljesség és az egységesség jellemzik. Az album "friss" szólamokkal, a house műfaja által ihletett zongora szólamokkal, "kemény" basszussal, egy (egyszerre jól kinéző és jó hangzású) nagyszerű kórussal, valamint "buli-kész" ütemekkel rendelkezik. Lipa úgy jellemezte, mintha egy "táncterem"-ben lenne az ember. Az ötletet az 1980-as, 1990-es és a 2000-es évek zenéjéből merítette, mely végeredményében egy "végtelen, modern-retró hangzásvilág"-ot hozott létre. A kritikusok hasonlóságot fedeztek fel a Future Nostalgia dalai, valamint Kylie Minogue, Madonna, Lady Gaga, Prince, a Moloko, Chic, az Outkast, a No Doubt, valamint a Blondie és Jamrioquai zenéje között. A Pitchfork az album hangzását "kifinomult, de keményvonalú pop-funkként jellemezte, mely lehetőséget teremt, hogy olyan legyen, mint a Kylie Minogue inspirálta diszkó" holott az Independent kijelentette, hogy az album "valami iagzán izgalmasnak a kapuja, az 1980-as évek elektro-törekvésének említésre méltó frissességével." A The Guardian szintén írt az album hangzásáról, azt allítva, miszerint ez a diszkó és a kortárs pop műfaj összeolvadása. Az AllMusic szerint "Lipa az elmúlt évtizedek nagy sikereit gyűjtötte egybe: a 70-es évek diszkóját, a 80-as évek dancpe-pop-ját és a 90-es évek club jam-ét, ezzel saját vidám, az izzadságtól átitatott képét megalkotva.
A dalok
Az album eredeti változata 11 dalt tartalmaz. Az album a címadó számmal kezdődik, ami a női hatalom játékos himnusza, melynek előadása a 80-as évek funky-s "basszus-popping"-jából és a vocoder által előállított háttérvokálból áll. Zeneileg az elektro szinti-pop és a szinti-funky keveréke, a hiphop és a diszkó zene elemeivel. Ezenkívül olyan amerikai modern építészeket említett meg Lipa, mint John Lautner, ami számára átvitt értelemben a zenéje "friss és jövőbeli" voltát jelentette, ami Lautner munkájában szintén megjelent. A következő szám, a "Don't Start Me Now" és annak csúcstartó önálló változata egy retró nu-diszkó dal, ami az Eurodance és a dance-pop elemeit tartalmazza. Úgy tűnik, Lipa ezzel egy volt szeretője figyelmét hívta fel arra, hogy kapcsolatuk lépjen tovább. A dalnak egyfajta "felszólító" szövege van. A dalban egy fülbemászó basszus dallam és jól kivehető kolomp, taps és "lézeres fegyver" hangeffektek fedezhetők fel. A "Cool" egy vidám new wave és szinti-pop ballada, melyben Lipa hangja egyfajta R&B hangulatát érezteti. Egyike azon néhány "törékeny" pillanatnak az albumon, mely úgy lett jellemezve, mint a "80-as évek által inspirált szerelmes dal", dalszövege a szerelem jelentőségét hangoztatja úgy, mint ahogy egy lángoló szerelem nehézségeit is. A "Physical" egy erőteljes, a bulit robbanásszerűen beindító szinti-pop, valamint power-pop szám, az Italo-diszkó és a dark-wave zenei jegyeivel. Dua Lipa szerint arról szól, pont mint amikor "éppen nászúton vagy és mindez csupán izgalmas és szórakoztató", miközben szintén a női hatalom himnusza szól belőle. A dalt Madonna, és Lady Gaga munkájához hasonlították, úgy mint a tánckar hozzájárulását Olivia Newton-John 1981-es önálló dalához, ugyanazon névvel. A "Levitating" egy "táncparkettre született" dal, amely sokat foglal magába a világűrből, amiben Lipa arról a szerelemről énekel, ami "a csillagokban íródott". A Spice Girls-el összehasonlítva, a dal egy elektro-diszkó, space rock, dance-rock, valamint a power pop stílusú szám, a 90-es évek R&B-jének elemeivel vegyítve. A dal egy kemény basszus dallammal, "ritmusos" tapssal és a Blondie által hatást gyakorolt rap-el rendelkezik a zenei összekötő részekben.
A hatodik szám, a "Pretty Please" egy közepes tempójú "csábítóan tüzes" szám, a "70-es évek diszkójától a késő 90-es/kora 2000-es évek dance-pop"-jáig ezen stílusokkal, valamint az electro-R&B-vel és popfunk-kal jellemzett dal.
Songs szerkesztés
The album's standard edition contains 11 tracks. It opens with its title track, a playful and fun female empowerment anthem whose production consists of sharp little flourishes of '80s-funk bass-popping and vocodered backing vocals. Musically a blend of electro synth-pop, and synth-funk, the song contains elements of hip hop and disco music. It additionally name-drops American modernist architect John Lautner, which is a metaphor for Lipa wanting her music to be "fresh and futuristic," which Lautner's work was also called. The following track and lead single, "Don't Start Now" is a retro nu-disco track that contains elements of Eurodance and dance-pop. It sees Lipa addressing an ex-lover about moving on from a relationship. The song has "commanding" lyrics, a "catchy" baseline and a "distinct" production consisiting of cowbells, hand claps and lazer weapon sound effects. "Cool" is a joyous new wave and synth-pop ballad where Lipa's vocals give an R&B vibe. One of the few vulnerable moments on the album, it is described as an "80s-inspired love song" with lyrics that profess love to a significant other as well as being in the throes of a hot romance. The powerful club-ready banger "Physical" is a synth-pop and power pop song, with elements of Italo disco and dark wave music. According to Lipa, it is about when "you're in honeymoon phase and it's all just exciting and fun" while also having themes of female empowerment. The song was compared to the works of Madonna and Lady Gaga as well as sharing a chorus line with Olivia Newton-John's 1981 single of the same name. "Levitating" is a "dancefloor ready" song that includes many outer space references where Lipa sings about a love that is "written in the stars". Compared to the Spice Girls, the song is an electro-disco, space rock, dance-rock and power pop song that contains elements of 90s R&B. Its features a "rubbery" bassline, "syncopated" handclaps and a Blondie-influenced rap in the song's bridge.
The sixth track "Pretty Please" is a midtempo "seductive slow burner", described as a "'70s disco to late '90s/early '00s dance-pop," electro-R&B and pop-funk song. It has a "stripped-back" production that emphasises the bass, guitars and synths of the song. Lipa said the song is about "promising someone—or yourself—that you're going to be really chill in the early stages of the relationship, but then realising that 'Yeah, that's just not me.'". Described as a festival opener and club closer, "Hallucinate" is a blend of multiple genres including beach-pop, dance-pop, synth-pop and disco-house music. Its production includes a "funky" melody, "pulsing" beats, "sparkling" synths as well as lyrics shared with Lady Gaga's "Poker Face" and euphoric Kylie Minogue dance. The "dizzying dance-floor filler" "Love Again" is a "pro-love" song that features orchestral strings where Lipa finds herself in another out-of-body love experience. Sampling Al Bowlly's "My Woman", the song takes form in electro-swing pop, dance-pop and disco. "Break My Heart" is about being unable to resist the temptation of pursuing love, while also interpolating the melody from "Need You Tonight" by INXS. Musically it is a dance-pop and disco song that follows a Europop beat in a "retro-futuristic" style. The song features a sophisticated and intoxicating production consisting of bouncing-ball bass, handclaps and a staccato bass rhythm. "Good in Bed" is a hip hop and funk-pop song which Lipa describes as about "when good sex is the only thing that was holding two people together". It has a production containing "vibrant" melodies, "bubbly" sonic effects and a "jazzy" piano refrain. The song was compared to the works of Lily Allen and Lizzo. The closing track, "Boys Will Be Boys", sees Lipa "take aim at sexual harassment, double standards and what it is really like to be a woman". Musically a baroque pop and chamber pop ballad, the song is set to a disco beat and has a orchestral melody with a kids choir towards the end of the song.
[[Kategória:2020 nagylemezei]] [[Kategória:Dua Lipa albumok]] [[Kategória:Warner Records albumok]]