Főmenü megnyitása

Szerkesztő:Cassandro/Wikipédia:Nevezetesség (politika)

< Szerkesztő:Cassandro

Ez az oldal hivatott segíteni annak megállapítására, hogy a magyar, illetve nemzetközi közéletben szereplő szervezetek (értsd itt elsősorban a pártokat és háttérszervezeteiket), valamint személyeket (politikusok, egyéb hozzá kapcsolódó közéleti szereplők) megfelelnek-e a Wikipédián történő szereplésre. Ahogy az előző mondatból is látszik, jelen irányelv vonatkozik mind a magyar, mind a külföldi politikai jellegű szócikkekre. A civilszervezetekkel kapcsolatos irányelvet a Wikipédia:Nevezetesség (szervezetek és társaságok) oldalon lehet megtalálni. További nevezetességi kérdésekkel a Wikipédia:Nevezetesség oldal foglalkozik.

Párt alatt olyan társadalmi szervezet értendő, amelyet rendszerint egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön. Alapvető kritérium a pártnál a különböző választásokon való részvétel. Háttérszervezetnek a pártok által működtetett alapítványok, egyesületek, egyéb szervezetek értendők, amelyek a párt munkáját segítik (pl. képzési, tájékoztatási céllal). Politikusnak az a személy tekintendő, aki valamilyen nép által választott tisztséget tölt be (pl. parlamenti képviselő, államfő), de bizonyos esetekben egy szervezet által választott tisztségviselő is ide értendő (ilyenek pl. Magyarországon a köztársasági elnök, a miniszterek, illetve az államtitkárok).

Ez az irányelv nem vonatkozik a szélesebben vett közélet szereplőire, így pl. az országos hatáskörű közigazgatási szervekre, köztestületekre, illetve azok vezetőire, publicistákra, politikai elemzőkre stb.

A nevezetesség azt jelenti, hogy a téma „említésre érdemes”, ez pedig nem azonos a „hírnévvel” és a „fontossággal”. A nagyobb szervezetekről valószínűleg több ellenőrizhető, megbízható forrásból származó információ áll rendelkezésre, amely megalapozhatja a nevezetességet. Mindazonáltal, akárcsak a személyek, a kisebb pártok is lehetnek nevezetesek és nem szabad önkényesen alkalmazni a szabályokat, hogy azok a nagyobb szervezeteket részesítsék előnyben.

Tartalomjegyzék

Elsődleges követelményekSzerkesztés

Egy párt, háttérszervezet, illetve politikus nevezetes, ha jelentős mértékben szerepel másodlagos forrásokban. Ezeknek a forrásoknak megbízhatónak, és a szócikk tárgyától függetlennek kell lenniük.

Figyelembe kell venni, hogy a forrás milyen mélységben tárgyalja a szócikk tárgyát. Ha a lefedettség nem megfelelő, több független forrásra van szükség a nevezetesség megállapításához. A triviális vagy esetleges említés nem elegendő a nevezetesség megállapításához. Egy újságcikkben a párt, háttérszervezet alkalmazottaitól származó, forrásként használt idézetek nem számíthatnak egyedüli vagy egyetlen forrásnak. A forrás közönségét is figyelembe kell venni. A nevezetesség egyik fontos jele, ha a párt, háttérszervezet vagy politikus szerepel a nemzetközi, nemzeti, de legalább a szélesebb regionális médiában. Másrészt viszont, ha csak a helyi média foglalkozik a témával, vagy kis példányszámú, kevés közönséggel rendelkező sajtótermékben jelenik meg, az nem számít a nevezetesség jelének.

A követelményben szereplő „másodlagos forrásokhoz” tartozik mindenféle formátumú, megbízható kiadott mű, mint például az újságcikkek, könyvek, televíziós dokumentumfilmek, fogyasztóvédelmi szervezetek kiadványai. Elsődleges forrásnak számítanak (ezért más szabályok vonatkoznak rá) a kiadott sajtóközlemények, önéletrajzok, kampánykiadványok, illetve minden olyan kiadvány, amelyben a párt, háttérszervezet vagy politikus saját magáról beszél.

Alternatív kritériumok az egyes típusoknálSzerkesztés

Magyarországi pártokSzerkesztés

Egy párt akkor számít automatikusan nevezetesnek, ha

  1. önálló frakcióval rendelkezik/rendelkezett az Országgyűlésben
  2. tagjai függetlenként voltak az Országgyűlés tagjai
  3. 1990 után bármelyik országgyűlési választáson országos listát állítottak
  4. 2004 után bármelyik EP-választáson listát tudott állítani

Egy párt akkor is megfelel a nevezetességi kritériumoknak, ha legalább kettő független másodlagos forrás foglalkozik a párt tevékenységével (pl. nagy sajtóvisszhang a párt alapításánál, botrány egy párt pénzügyei körül). Nem tartozik ide a párt alapításáról szóló sajtónyilatkozat. Egy párt regionális vagy helyi alapszervezete nem nevezetes.

Külföldi pártokSzerkesztés

Egy nem Magyarországon működő párt akkor számít automatikusan nevezetesnek a magyar nyelvű Wikipédia számára, ha

  1. bármely elismert független állam parlamenti frakcióval rendelkezik
  2. az Európai Parlament pártjai és annak tagjai
  3. a külföldi magyarságot képviseli, illetve jelentős tagságában a magyarok aránya

Erre a típusra is vonatkozik a magyarországi pártokkal kapcsolatos kitétel az egyéb lehetséges nevezetességi megoldásokról.

HáttérszervezetekSzerkesztés

Egy magyarországi politikai háttérszervezet akkor automatikusan nevezetes, ha

  1. parlamenti párt hivatalos alapítványa, egyesülete stb.
  2. egy történelmi párt hivatalos alapítványa, egyesülete stb.
  3. adott politikai tevékenységet folytató szervezetben a pártnak jelentős gazdasági befolyása van
  4. olyan párt szervezete, amely bármelyik országgyűlési választáson megszerezte országosan a szavazatok 1%-át

Külföldi háttérszervezetekre az általános kritériumok vonatkoznak.

Magyarországi politikusokSzerkesztés

Egy történelmi magyarországi politikus akkor automatikusan nevezetes, ha

  1. Magyarország államfője
  2. országos (fő)méltóság
  3. kormánytag (értsd: kormányfő, miniszter) vagy államtitkár
  4. korabeli népképviseleti szerv vezetője, jelentősebb személyisége
  5. Pest-Buda, illetve Budapest (fő)polgármestere
  6. a Magyar Dolgozók Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja
  7. az 1956-os forradalomban meg- vagy újjáalakult párt vezetője

volt. Nevezetesnek tekintendő bármelyik jelentősebb lexikonban életrajzi bejegyzést (pl. Magyar nagylexikon, Magyar életrajzi lexikon, Új magyar életrajzi lexikon) kapó személy is.

Egy rendszerváltás utáni politikus akkor automatikusan nevezetes[1], ha

  1. köztársasági elnök
  2. kormánytag vagy államtitkár
  3. országgyűlési képviselő[2]
  4. Budapest főpolgármestere vagy helyettese
  5. megyei jogú város, illetve 25 ezer főnél nagyobb lakosságszámú település polgármestere
  6. budapesti kerületi polgármester
  7. megyei közgyűlés elnöke
  8. valamely európai szervezetben jelentős tisztséget visel (EP, Régiók Tanácsa, Európa Tanács stb.)
  9. parlamenti párt országos elnökségi tagja, illetve ha van, választmányának vezetője
  10. országgyűlési választáson országos listát állító párt elnöke, illetve országos listájának első három helyezettje

Itt is vonatkozik, hogy nevezetességüket más is megalapozhatja (kettő független, megbízható másodlagos forrás).

Külföldi politikusokSzerkesztés

Egy külföldi politikus akkor automatikusan nevezetes (vonatkozik a történelmi szereplőkre is), ha

  1. létező vagy megszűnt állam állam- vagy kormányfője, parlamentjének vezetője
  2. a világ 20 vezető gazdasági hatalmának kormánytagjai, parlamenti képviselői
  3. határon túli magyar politikus és jelentősebb tisztséget tölt(ött) be

Itt különösen érvényes a megbízható, független másodlagos forrásokból történő nevezetesség megállapításának lehetősége.[3]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A különbségtételt az aktualitás, illetve a teljesen megváltozott közjogi és információs rendszer indokolja
  2. Ennek indoka az Országgyűlés rendszerváltás utáni szerepének megváltozása és erősödése
  3. Példa: egy lengyel parlamenti képviselőről nagyobb az esély ennek elérésére, mint egy andorrai képviselőről

Lásd mégSzerkesztés