Szerkesztő:Eino81/Tok Pisin nyelv

Tok Pisin nyelv Tok Pisin
Beszélik	Pápua Új-Guinea
Terület	Óceánia, Ázsia
Beszélők száma	5-6 millió, 1 millió anyanyelvi beszélő fő
Nyelvcsalád	Pidzsin nyelvek    Angol alapú pidzsin nyelvek     Óceániai
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Pápua Új-Guinea
Nyelvkódok
ISO 639-1	nincs
ISO 639-2	tpi

A Tok Pisin Pápua Új-Guineában beszélt angol alapú pidzsin nyelv. a nyelv Pápua Új-guinea egyik hivatalos nyelve és szerte az országban ismerik.

A nyelv elnevezése az angol talk (tok) "beszélni" és az angol pidgin (pisin) "pidzsin nyelv" jelentésű szavak összetételéből áll, de ebben az esetben a tok "beszédet", "nyelvet" is jelent.

Beszélőinek száma 5 és 6 millió közé van téve, közülük 1-2 millióra teszik azok számát, akiknek első nyelve a Tok Pisin, beleértve azokat a gyerekeket is, akiknek a szüleik elsősorban Tok Pisin nyelven beszélnek velük. Körülbelül egy millió lehet azok száma, akiknek a Tok Pisin az anyanyelvük.

A Tok Pisint az angol szakirodalomban gyakran új-guineai pidzsinnek, vagy akadémiai körökben melanéziai pidzsin-angolnak vagy újmelanéziainak is nevezik.

Hivatalos státusza

Az angol és a Hiri Motu mellett a Tok Pisin Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve. A parlament munkanyelveként funkcionál elsősorban a hivatalos életben. Bár a legtöbb országgyűlési dokumentum angolul van, de a publikus iratok gyakran részben vagy egészben Tok Pisin nyelven is elérhetők. amíg az angol az oktatás nyelve, néhány általános iskola első három évfolyamán a Tok Pisin az oktatás nyelve.

Hangrendszer

A Tok Pisinben 16 mássalhangzó és 5 magánhangzó található.

	Ajakhang	Koronális	Palatális	Veláris	Glottális
Zárhang	p b	t d		k g
Réshang	v	s			h
Orrhang	m	n		ŋ
Laterális		l
Közelítő hang	w		j
Pergő hang		r

	Első	Középső	Hátsó
Zárt	i		u
Közepes	e		o
Nyílt		a

Nyelvtan

Ige

Az igéknek egy végződése lehet: -im, ha tranzitivitász akarunk kifejezni. (luk - lát, lukim - néz). Néhány ige, mint pl. a kaikai "eszik" enélkül is lehet tárgyas ige. Az idő kifejezésére partikulákat használnak, mint pl. bai (jövő idő), bin (múlt idő - az angol been szóból). A névszói igenév képzésekor a stap szót használják, pl. "evés" = kaikai stap.

Névszó

A névszók nem fejeznek ki nemet, számot.

Melléknév

A legtöbb melléknevet a -pela (ang. fellow) szuffixummal fejezik ki. Kivétel pl. a liklik "kis, kicsi".

Névmás

A névmások személyt és számot, és "belefoglalást" is kifejeznek.

	Egyes szám	Kettes szám	Hármas szám	Többes szám
1. nem bennefoglalt	mi (én)	mitupela (ő és én)	mitripela (mindkettőjük és én)	mipela (mindegyikük és én)
1. bennefoglalt	-	yumitupela (te és én)	yumitripela (mindkettőtök és én)	yumipela or yumi (mindegyikőtök és én)
2.	yu (ti)	yutupela (ti ketten)	yutripela (ti hárman)	yupela (ti négyen vagy többen)
3.	em (ő)	tupela (ők ketten)	tripela (ők hárman)	ol (ők ngyen vagy többen)