Szerkesztő:Hollo520/Moszkitó-part
| Moszkitó-part | |||
| Angol és brit protektorátus (1638–1787, 1844–1860) Spanyol gyarmat (1787–1800, de jure 1819) Nicaragua autonóm tartománya (1860–1894) | |||
Mosquitia 17. század első fele – 1894 | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Sandy Bay Bluefields (1787 után) | ||
| Beszélt nyelvek | Miszkitó Angol Spanyol | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Monarchia | ||
| Uralkodó | Oldman (első ismert) | ||
| Államfő | Oldman (első ismert) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:  Nicaragua Honduras|Moszkitó-part]] témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A Moszkitó-Part, Miszkitó-Part, másnéven Miszkitó Királyság, történelmi államalakulat volt a mai Nicaragua keleti partvidékén és Honduras déli partvidékén. Az államot az itt élő helyi moszkitó indiánoktól kapta. A terület sokáig a Brit Birodalom befolyása alatt állt. A Moszkitó-Partot 1894-ben csatolták Nicaraguához, azonban 1960-ban a volt királyság északi területét Hondurasnak ítélte a Nemzetközi Bíróság.
A 19. században a királyság léte komoly kérdést vetett fel a nemzetközi diplomácia terén Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Nicaragua és Honduras között. A Brit Miszkitó meghatározást is gyakran alkalmazzák, hogy meg lehessen különböztetni Nicaragua más partvidékeitől. A Moszkitó-Part a Karib-tenger menti sávban feküdt, az északi szélesség a 11°45' és 14°10' között, észak-déli távolsága 400 km, legnagyobb szélessége 64 km volt. Az északi határát a Wawa folyó; a nyugatit a Csendes-óceán, keleten a nicaraguai fennsík, délen pedig a Río Rama folyó alkotta. legnagyobb városa és utolsó fővárosa Bluefields volt.
Történelem szerkesztés
Az európaiak érkezése előtt a területen elszórtan éltek kisebb-nagyobb indián törzsek, főleg sumuk és payák. Kolumbusz Kristóf a negyedik felfedező útján érintette a partvidéket. Részletes spanyol beszámolók és leírások csak 16. század utolsó, illetve a korai 17. századból állnak rendelkezésünkre. A földrajzi elhelyezés szempontjából a területet két "tartományra" osztották, ezek Taguzgalpa , Tologalpa voltak. A spanyol misszionáriusok közel 30 nép nevét jegyezték fel, habár Karl Offen kutatásai kimutatták, hogy sokan voltak, de többségüket különböző nyelvjárásokba sorolta, különböző vízgyűjtő területek elhelyezkedésének figyelembevételével.
Kísérlet a spanyol gyarmatosításra szerkesztés
A Spanyol Birodalom több kísérletet is tett a vidék megszállására. Taguzgalpa, Tologalpa vidékére 1545-ben, majd 1562, 1577 és 1594-ben is érkeztek hódító csapatok,de nincs bizonyíték arra, hogy ezek a területfoglalások eredményt hoztak volna. A spanyolok nem tudták gyarmatosítani a partszakaszt a 16.-ik században. A 17. században több misszionárius is érkezett a területre. A legtöbb kísérletet a Ferencesek vezették 1604 és 1612 között, de Fray Cristobal Martinez vezetésével 1622-ben, majd 1667 és 1675 között is kísérletet tettek a terület katolizálására. Ezek az erőfeszítések azonban semmilyen eredményt nem hoztak.
A sikertelen spanyol gyarmatosítás után a terület független maradt, külső ellenőrzés nélkül. Ez lehetővé tette, hogy az őshonos nép továbbra is a hagyományos életformát kövesse. A későbbiekben holland és angol kalózok garázdálkodtak a vidéken.
A Moszkitó Királyság létrejötte szerkesztés
Bár a legkorábbi beszámoló nem említi, hogy mikor jött létre a független királyság, de biztos, hogy a tizenhetedik század elején. Az egyik király eztután ellátogatott Angliába 1638 körül, ahol szövetséget kötött Nagy-Britanniával.
A későbbi években a királyság erősen ellenállt a spanyol támadásoknak, az országban reneszánszukat élték a spanyol ellenes csoportok, angol, francia kereskedők és kalózok vízért és élelemért álltak meg itt. Az első részletes beszámolót a királyságról egy kalóz, akit csak úgy ismernek, M. W. írta le a külföldi szervezetek működését, vezetőjüket "királynak" nevezte. [[Kategória:Kevés forrással rendelkező lapok|Moszkitó-part]]
A korai brit szövetség szerkesztés
Az első brit kapcsolatok a királysággal 1630 körül kezdődtek, amikor követek érkeztek a szomszédos angol gyarmatokról. Az ország 1631-41 között a Providence-szigeti Társaság befolyása alatt állt.
A Társaság támogatta a trónörökös látogatását I. Károly angol királynál. Amikor a király meghalt, a fia hazatért, majd országát angol védnökség alá helyeztette. 1641-ben a spanyolok megszerezték az angol kereskedelmi szigetet, így Angliának egy időre megszűntek a kapcsolatai Közép-Amerikával. Jamaica 1655-ben, angol kézre került, ezzel egyetemben Oldman király Londonba látogatott. A történetek szerint a fia, Jeremiás vette át a hatalmat 1699 körül, aki jó kapcsolatot ápolt II. Károly angol királlyal.
Lábjegyzetek szerkesztés
[[Kategória:Honduras földrajza]] [[Kategória:Nicaragua földrajza]] [[Kategória:Honduras történelme]] [[Kategória:Nicaragua történelme]]