Wikipédia

Szerkesztő:Kriszta67/Toldi

< Szerkesztő:Kriszta67
Grantner Jenő: Toldi Miklós szobra (Miskolc)
Pásztor János: Toldi Miklós eltapossa a toportyán férget (Budapest, Testnevelési Egyetem)

A Toldi Arany János műve, mely ismertté tette alkotóját s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét.

Keletkezése szerkesztés

Arany János 1846-ban kezdte írni az Elveszett alkotmányt, melyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára. El is nyerte a pályadíjat, bár Vörösmarty Mihály bírálta hexametereit. Vörösmarty bíráló szavai további munkára késztették Aranyt. 1847-ben a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. [1] Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő és az ő javaslatára vették fel a követelmények közé a népies formát. A pályázat szövege: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.”

Arany János először szülőfalujában hallott legendákat a híres Toldi Miklósról. Később elolvasta Ilosvai Selymes Péter változatát, ebből kapott ihletet. [2] A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott és nemcsak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. [3] Arany egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult felé, és Petőfi volt az első, aki köszöntésére sietett. Egy évvel később Arany Jánost a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta.

A Toldi népiessége szerkesztés

A Toldit Petőfi az általa is képviselt népiesség megnyilvánulásának tartotta.

A népiesség mint célkitűzés széles közönség irodalmi kultúráját hivatott szolgálni; mint hangnem két stílusirányzatnak: a romantikának és a realizmusnak ötvözete; és sem Petőfinél, sem Aranynál nem az életmű egészére vonatkozik. Az elveszett alkotmány bonyolult szerkezetű mű; a Toldiban a történet sokkal zártabb, folytonosságát nem töri meg az elbeszélő közbeszólása. Itt már belülről, lélektanilag ábrázolt jellemekkel találkozunk. Csak az Előhang különül el a szövegtől, azáltal, hogy lírai keretbe helyezi a történetet, kiemelve a költő kötöttségét a Szalonta környékén, a nép körében eleven Toldi-mondához.

Forrásául Nagy Lajos király korának mondái szolgáltak, köztük Arany szülőfaluja és a környék mondái, valamint Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklos-nak cselekedeteiről és bajnokságáról való história című krónikája. Innen idézte a mottót is az énekek elé.

A mű hangvételére hatással volt Petőfi Sándor újfajta, közvetlen népiessége.[4]

Műfaja és nyelvezete szerkesztés

Műfaja elbeszélő költemény. Arany János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban idézze fel a kort, amelyről írt, ezért a műben egyaránt alkalmazott régies és tájnyelvi kifejezéseket. Ezekhez magyarázatokat fűzött az olvasó számára.

A Toldi verselése és stílusa szerkesztés

A Toldi verselése ütemhangsúlyos: négy ütemű felező tizenkettes páros rímekkel. A sorai 12 szótagosak és két egyenlő, 6 szótagos egységre oszthatóak.

Érdekességek szerkesztés

2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén a Toldi illusztrációja látható.

Lásd még szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

Kiegészítő információforrások szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kriszta67/Toldi&oldid=23712585”