Szerkesztő:Melilive/próbalap

A társadalmi jövőképesség egy közösség – például szervezet, ország, régió – olyan jellemzője, amely kifejezi potenciálját, rátermettségét és alkalmasságát arra, hogy jövőbeli változásokat értelmezzen, vizionáljon, befolyásoljon és idézzen elő, s hogy felkészüljön azok stratégiai kezelésére.

Mi a társadalmi jövőképesség?

A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont a Budapesti Corvinus Egyetemen 2017 februárjában alakult meg azzal a céllal, hogy a ConNext 2050  projektben a jövőképesség innovatív fogalmát, értelmezését és mérési kereteit kidolgozza. A központ a ConNext 2050 elnevezésű projekt keretében dolgozza ki a Social Futuring Indexet.

A központ multidiszciplináris; többek között a filozófia, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, a politikatudomány, az informatika, a bionika, a jövőkutatás, a demográfia, a környezettudomány nézőpontjait és eredményeit egyaránt hasznosítja.

A társadalmi jövőképesség feltételei

Tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének – definíció szerint – konjunktív (vagy összetett) szükséges feltétele, hogy legyen

• ön-tudata, konstituálja önmagát és

• képes funkcionálisan működni és

• képes önmagát tartósan fenntartani és továbbörökíteni és

• képes a mindenkori jövőben várható környezetét és működését befolyásoló – stratégiai jövőképen alapuló – cselekvésre, önszervezésre, illetve cselekvésmódok megszervezésére felkészülni.

Tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének – definíció szerint – diszjunktív (vagy alternatív) elégséges feltétele, hogy képes legyen

• változások előidézésére és/vagy

• felkészülni a várható változások befolyásolására és/vagy

• felkészülni a várható változásokban rejlő korlátok semlegesítésére/lehetőségek kiaknázására és/vagy

• felkészülni a várható változásokkal járó kockázatok kezelésére.

(Szántó 2018)

A társadalmi jövőképesség alapformái

Figyelembe véve a fentebb felsorolt fogalmakat és feltételeket társadalmi jövőképesség alapformájának halmaza három elemet tartalmaz

• Proaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori jövőben várható változások értelmezésére, előidézésére és kibontakozásuk előmozdítására törekszenek, valamint a befolyásolásukra készülnek fel

• Aktív: ha a társadalmi entitások potenciális ágensei a jövőbeli változásokban rejlő korlátok semlegesítésére és/vagy kedvező lehetőségek kiaknázására készülnek fel

• Reaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori változásokat kísérő kockázatok kezelésére törekszenek

A társadalmi jövőképesség mérése – Társadalmi Jövőképesség Index

A ConNext 2050 projektben kerül sor az új szemléletű Társadalmi Jövőképesség Index (Social Futuring Index, SFI) kidolgozására. Az SFI négy pillért jelöl ki a mérés számára, amelyekhez indikátorokat rendel. A pillérek azokat a kulcsterületeket ragadják meg, amelyek befolyásolják egy adott közösség képességét arra, hogy célokat tűzzön ki, megszervezze önmagát sajátos életmódjának és életvilágának megőrzése és újratermelése érdekében. A pillérek a következők: ökológia és geopolitika (1), technológia (2), társadalomgazdaság (3), kultúra és spiritualitás (4). Az SFI ezeket a pilléreket a társadalmi jövőképesség normatív keretében értelmezi. A normatív keret azokat a tényezőket összegzi, amelyek a „jó élet” alkotóelemei, így a kötődést, a gondoskodást (anyagi gyarapodást és szabadságot), a békét és biztonságot, valamint a megelégedettséget. (Csák 2017)