Szerkesztő:Oláh András/Készülő cikkek/Pszichológia

A pszichológia (az ógörög: psyche = lélek és logos = tudomány szavakból)--azaz gyűjtőnevénlélektan--, az úgynevezett lelki jelenségekkel foglalkozó, még fejlődésben álló tudomány. Részleteiben a emberek viselkedését, gondolkodásmódját és érzelmi világát vizsgálja. Mai századunk tudományos szakértői szerint a lélektan még nem érte el az exakt tudományok színvonalát.

A pszichológia szó használata már a lélektan kialakulása előtt elterjedt, így pszichológiának lehetett nevezni minden olyan tevékenységet, ami valamilyen módon az emberi lény lélektani megnyilvánulásaival foglalkozott. A filozófiáról történt leválása után a pszichológia önálló, kísérleti alapon álló tudományterületté vált. Az ezen a területen képesítést szerzett szakembert hívják pszichológus]]nak.

A pszichológia, mint tudományosságra törekvő lélektani vizsgálat, tágabb értelemben a szellemi és érzelmi folyamatok egymásra való hatását kutatja. Mivel a pszichológiai irányzatok (paradigmák[paradigma]) a saját meghatározásaikban eltérő szempontokra helyezik a hangsúlyt, a pszichológia fogalmát nehéz egyértelműen meghatározni. Marta Palos 2006. december 26., 01:35 (CET)

A pszichológia elméleti és alkalmazott tudomány. Célja az emberekben és az emberek között zajló folyamatok megismerése. Felhasználja a természettudományok (például a fiziológia, neurológia, biokémia, etológia, matematikai statisztika, nyelvészet) és társadalomtudományok (szociológia, kulturális antropológia) eredményeit.

Pszichológiatörténet szerkesztés

lásd Pszichológiatörténet

ide egy rövid történetet írni...

Nézőpontok a pszichológiában szerkesztés

Behaviorista nézőpont szerkesztés

kognitív nézőpont szerkesztés

Pszichoanalitikus nézőpont szerkesztés

Biológiai nézőpont szerkesztés

Humanisztikus nézőpont szerkesztés

Interdiszciplináris megközelítés szerkesztés

A pszichológia területei szerkesztés

Elméleti pszichológia szerkesztés

A tudományos pszichológia legfontosabb területei szerinti felosztása:


Alkalmazott pszichológia szerkesztés

Mint más diszciplinákban, itt is jellemző az ismeretek iskolákhoz, iskolaalapítókhoz való kötése, és annak jelzése, hogy az ismeretkör tartalma és hatása bármilyen irányban alakulhat. Sok esetben nehezen választható ketté az alkalmazott és elméleti pszichológia, illetve gyakori az eklektikus megközelítésű szerző, aki a pszichológia több különböző irányából is merít elmélete megalkotásakor.

A pszichológia módszerei szerkesztés

Kísérleti módszer szerkesztés

Kérdőíves módszer szerkesztés

Megfigyelés szerkesztés

Esettanulmányok szerkesztés

Statisztika szerkesztés

Etikai megfontolások szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Ajánlott olvasmányok pszichológia iránt érdeklődőknek szerkesztés

Általában a pszichológiáról szerkesztés

Szociálpszichológia szerkesztés

Fejlődéslélektan szerkesztés

Személyiségpszichológia szerkesztés

Általános pszichológia szerkesztés

Referenciák szerkesztés

Pléh1

Pléh2

Oláh-Bugán

Külső hivatkozások szerkesztés

Szervezetek szerkesztés

Folyóiratok szerkesztés

Egyéb oldalak szerkesztés

Idegen kifejezések magyarázata szerkesztés

  1. [2] Paradigma: egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei (fogalmai, szakkifejezései) egy adott korszakban, időpontban.


Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar Pszichológiai Társaság
  2. paradigma