Pedagógiai pszichológia
A pedagógiai pszichológia (neveléslélektan, avagy neveléspszichológia) a pszichológia egyik legfontosabb alkalmazási területe, határtudomány a pedagógia (neveléstudomány) és a pszichológia (lélektan) érintkezési területén. Tárgya a pedagógiai (oktató-nevelő) tevékenység és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok tanulmányozása. A pedagógiai pszichológia kutatja egyrészt a pedagógiai tevékenység pszichológiai szerkezetét, sajátosságait és lefolyási törvényeit, másrészt a pedagógiai tevékenység gyermeki fejlődésre gyakorolt hatását. Alapkérdése az, hogy miként lehet a pedagógiai tevékenység hatásfokát emelni a pszichológiai törvényszerűségek figyelembevételével.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKülföldi képviselőiből
szerkesztés- August Aichhorn
- Alfred Binet
- Édouard Claparède
- Ovide Decroly
- James McKeen Cattell[1]
- Alois Fischer (1880-1937)
- Anna Freud
- Friedrich Wilhelm August Fröbel
- Arnold Gesell
- Granville Stanley Hall[2]
- Johann Friedrich Herbart
- Ellen Key
- William James
- Maria Montessori
- A. S. Neill
- Johann Heinrich Pestalozzi
- Jean Piaget
- Henri Piéron[3]
- Edward Lee Thorndike
Hazai képviselőiből
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988. Pedagógiai pszichológia lásd 165. o.
- Pedagógiai lexikon. 3. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Pedagógiai pszichológia lásd 154-155. o.
- Pléh Csaba (2010): A lélektan története /17. A fejlődéselv diadalútja. ISBN 978 963 276 052 0
- Didaktika (A tanulás tanítása)(2006) Szerk.: Falus Iván /16. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Petriné Feyér Judit; /19. A kezdő pedagógus Szivák Judit ISBN 963 19 5296 7
- Buda Béla (2006): Empátia /10. Az empátia jelentősége a pedagógiai munkában és a gyermeknevelésben. ISBN 963 9706 06 X