Főmenü megnyitása

Kelemen László (pszichológus)

magyar egyetemi tanár, pszichológus

Kelemen László (Kiskunfélegyháza, 1919. szeptember 4.Pécs, 1984. május 5.[2]) egyetemi tanár, pszichológus. Várkonyi Hildebrand Dezső tanítványa volt a szegedi egyetemen.

Kelemen László
Született 1919. szeptember 4.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt 1984. május 5. (64 évesen)
Pécs
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása egyetemi tanár,
pszichológus

ÉletpályájaSzerkesztés

Kiskunfélegyházán született 1919-ben Kelemen József és Csizmadia Erzsébet gyermekeként;[3] szülei nagy anyagi áldozatot vállalva taníttatták három gyermeküket. Az elemi iskolát a Tanítóképző gyakorlójában végezte, ahol Putnoki Jenő, aki valóságos művésze volt a tanításnak, vonzóvá tette számára a pedagógus mesterséget. A Tanítóképző 1. osztálytól kezdve már magántanítványai voltak, a tandíjat és a ruhára valót így megkereste. Az akkori tanítóképző sokoldalúságot követelt és rendkívül időigényes tárgyakat oktatott (ének, zene, rajz, kézimunka, tanítási gyakorlatok stb.). Pedagógia tanára, dr. Koltay István külön olvasmányokkal is ellátta és ösztönözte a nagyobb pszichológiai-pedagógiai elmélyedésre. Először tanyai tanító akart lenni, dr. Koltay István érvelésére belátta, hogy tovább tanulva, mint tanítóképző intézeti pedagógia tanár, a „tanítók tanítója” lehet.

A szegedi egyetemen a német szakot is felvette a filozófiapedagógia főszak mellé, külföldi tanulmányutat azonban nem sikerült megvalósítania. A sors iróniája, hogy Kiskunfélegyházán egy alapítvány minden évben 3 egyetemistát külföldre küldött, de ő, kitűnő eredménye ellenére sem került be az utazók közé. Így német szakos létére, kizárólag könyvből kényszerült nyelvet tanulni. Tanulmányainak befejezése után 1945-ben 3 évig Kiskunfélegyházán tanítóképző intézeti tanár[2]

Várkonyi Hildebrand Dezső[4] javaslatára vállalt részt 1948-ban a pécsi Pedagógiai Főiskola létrehozásában, ahol a neveléstudományi tanszék vezetője volt 1964-ig. Kezdeményezésére alakult meg a főiskolán a pszichológiai tanszék, amelyet 1966-ig vezetett.[2] – A Balatonfüredi Pedagógus Konferencia[5] résztvevője volt (1956. október 1–6) – 1966-tól a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen előbb a Pedagógiai, majd a Pszichológia Tanszék vezetője, egyetemi tanár volt, 1972–1975-ben rektor-helyettesi megbízást kapott.[2] Budapest után, önálló egyetemi pszichológusképzést szervezett meg Debrecenben. – Tudományos fokozatai: egyetemi doktor (1947), a pszichológiai tudományok kandidátus (1958), a pszichológiai tudományok akadémiai doktora (1964) volt.

SzakterületeSzerkesztés

Fő tudományos területe a gondolkodásfejlesztés pedagógiai pszichológiájának kérdésköre volt. E területen tudományos iskolát teremtett. Vezetője volt a debreceni egyetemen A gondolkodás fejlesztése című téma kutatócsoportjának. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem megalakulásakor 1982-ben visszakerült kedvelt városába egyetemi tanárnak. Itt hunyt el 64 éves korában, szívinfarktus következtében. Előadott külföldi tudományos kongresszusokon (Moszkva, Krakkó, London, Bázel, Lipcse, Leningrád, Tokió, Bécs stb.).

Főbb műveiSzerkesztés

  • A fogalmak és a gondolkodás sajátosságai az általános iskola alsó tagozatában – (1958 előtt), 203 o. (gépitatos doktori disszertáció)
  • Módszertani kiadványok (szerkesztő bizottságban: Domján Károly, Komlósi Sándor, Márk Bertalan…) – Állami Pedagógiai Főiskola, Pécs, 1958–1966, 9 darab (kéziratok)
  • Neveléslélektan – Állami Pedagógiai Főiskola, Budapest, 1959, 200 o. (tanárképző főiskolai jegyzet)
  • A tanulók gondolkodása 6-10 éves korban – Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 169 o. (2. kiadás 1965)
  • A 10–14 éves tanulók tudásszintje és gondolkodása – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963, 351 o.
  • A logika szerepe a szaktárgyak oktatásában – Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1963, 23 o.
  • Gondolkodási műveletek cselekvéses feladatmegoldásokban – Akadémiai Nyomda, Budapest, 1963, 205–219. o. (Klny.: Pszichológiai tanulmányok 5. kötet)
  • A pedagógiai pszichológia alapkérdései – Tankönyvkiadó, Budapest, 1967, 391 o. (újabb kiadások: 1968, 1970, 1973)
  • A gondolkodásfejlesztés elméleti kérdései és módszeres eljárásai – Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1968, 201 o.
  • A gondolkodás nevelése az általános iskolában – Tankönyvkiadó, Budapest, 1970, 432 o. (2. kiadás 1973)
  • A felsőfokú oktatás korszerűsítésének pszichológiai alapjai – Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Budapest, 1971, 51 o.
  • Az oktatástechnikai eszközök alkalmazásának lélektani feltételei – Országos Oktatástechnikai Központ, Budapest, 1976, 39 o. – ISBN 963-01-1854-8
  • Pedagógiai pszichológia – Tankönyvkiadó, Budapest, 1981, 691 o. (újabb kiadások: 1984, 1986, 1988).

Társasági tagságSzerkesztés

  • MTA Pszichológiai Bizottság elnöke

DíjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 380. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Születési bejegyzése, Kiskunfélegyháza 775/1919
  4. Várkonyi Hildebrand Dezső 1948-ban három tanítványát javasolta a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak a tanárképző főiskolák pszichológiai tanszékeinek élére, Kelemen Lászlót, Nagy Sándort, Geréb Györgyöt. – Lásd Zentai Károly: Emlékezés Várkonyi professzorra. In Várkonyi Hildebrand Dezső emlékkötet. Szeged, 1988. 189. o.
  5. Balatonfüredi Pedagógus Konferencia – 1956. október 1–6. – (rövidített jegyzőkönyv) – szerk. Szarka József, Zibolen Endre, Faragó LászlóPedagógiai Tudományos Intézet, Budapest, 1957, 440 o. – Hozzáférés ideje: 2011. február 6. 20:30

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés