Szerkesztő:Pester Lord/1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz Budapest történetének egyik legnagyobb pusztítású, legemlékezetesebb árvíze volt.

Az árvízSzerkesztés

1838. március 13-án öntötte el a Dunán levonuló jeges ár Pestet. Másnap, március 14-én a csepeli gátat is áttörte az ár és romba döntötte a falut. Pestnél a tetőzés 15-én állt be


Az újjáépítésSzerkesztés

Csepel újjáépítését a Habsburg-család rendezte, mivel a falu az ő ráckevei uradalmukhoz tartozott. Mivel a sziget Pest felőli oldala magasabban feküdt, ide tervezték az új települést, ez a későbbi időkben meg is védte az árvízek pusztításától. A mérnöki tervezésű, rendezett település legnagyobb része már 1838 őszére el is készült.


1838Szerkesztés

Az év elején, március 13-18-ig a nagy pesti árvíz önti el Pestet, óbudát, Buda alacsonyan fekvő részeit, valamint a környező településeket (például Csepelt, Albertfalvát, Promontort, Tétényt). A pusztítás hatalmas, az alacsonyabban fekvő, kisebb házak gyakorlatilag mind elpusztulnak. A mentésben kiemelkedik Wesselényi Miklós, aki hatalmas népszerűséget szerez ezzel. Vörösmarty Mihály Az árvízi hajós című versével tiszteleg előtte, e verset hatalmas ünneplés közepette szavalja el Laborfalvy Róza április 27-én a Pesti Magyar Színházban - miközben Wesselényi per alatt áll, így hivatalosan nem is köszönheti meg a köszöntést. Május 14-én oldják fel az árvízet követő építési tilalmat, ekkorra értékelik az árvíz tanulságait és ekkorra mérik fel kárait, következményeit. Az újjáépítési munka koordinálására Lónyay János királyi biztost nevezik ki. Az újjáépítés munkára a katonaságot is kivezénylik. Az építtetők a kormány jóváhagyásával a segélyek mellett kedvezményes hiteleket is kapnak. Miesbach Alajos megnyitnya később is jelentős téglagyárát Kőbányán, s már ebben az évben nyolcszáznál több munkást foglalkoztatva pest-buda második legnagyobb vállalatává válik a hajógyár után.

Október 11-én hagyta jóvá V. Ferdinánd király a pesti városi tanács által összeállított építési szabályzatot, a Közönséges Építési Rendszabást. Magyarországon ez az első kiadott építési szabályrendelet. E rendeletben már jóval elővigyázatosabban tervezik meg az újjáépítést, mint korábban a szabályozatlan építkezések idején.

A Pesten, különösen is a Belvárosban élő jelentős számú szerb lakosság ebben az évben alapítja meg a Tököliánumot, a Tököly-Popovics Száva aradi földbirtokos támogatásával létrejövő kollégiumot, mely a pesti egyetemeken tanuló szerb diákokat hívatott támogatni. A pesti szerbek ezekben az időkben egyébként is aktív részesei a formálódó városnak, az akkori Kereszt utca (ma innen eredően Szerb utca) ad helyet templomuknak, melyen az árvíz emlékét kétnyelvű táblával örökítették meg, s három szerb nyelvű lapot is kiadnak ebben az időben.

A város tröténetében különös jelentőséggel bíró