Főmenü megnyitása

Tartalomjegyzék

1838Szerkesztés

Az év elején, március 13-18-ig a nagy pesti árvíz önti el Pestet, óbudát, Buda alacsonyan fekvő részeit, valamint a környező településeket (például Csepelt, Albertfalvát, Promontort, Tétényt). A pusztítás hatalmas, az alacsonyabban fekvő, kisebb házak gyakorlatilag mind elpusztulnak. A mentésben kiemelkedik Wesselényi Miklós, aki hatalmas népszerűséget szerez ezzel. Vörösmarty Mihály Az árvízi hajós című versével tiszteleg előtte, e verset hatalmas ünneplés közepette szavalja el Laborfalvy Róza április 27-én a Pesti Magyar Színházban - miközben Wesselényi per alatt áll, így hivatalosan nem is köszönheti meg a köszöntést. Május 14-én oldják fel az árvízet követő építési tilalmat, ekkorra értékelik az árvíz tanulságait és ekkorra mérik fel kárait, következményeit. Az újjáépítési munka koordinálására Lónyay János királyi biztost nevezik ki. Az újjáépítés munkára a katonaságot is kivezénylik. Az építtetők a kormány jóváhagyásával a segélyek mellett kedvezményes hiteleket is kapnak. Miesbach Alajos megnyitnya később is jelentős téglagyárát Kőbányán, s már ebben az évben nyolcszáznál több munkást foglalkoztatva pest-buda második legnagyobb vállalatává válik a hajógyár után.

Október 11-én hagyta jóvá V. Ferdinánd király a pesti városi tanács által összeállított építési szabályzatot, a Közönséges Építési Rendszabást. Magyarországon ez az első kiadott építési szabályrendelet. E rendeletben már jóval elővigyázatosabban tervezik meg az újjáépítést, mint korábban a szabályozatlan építkezések idején.

A Pesten, különösen is a Belvárosban élő jelentős számú szerb lakosság ebben az évben alapítja meg a Tököliánumot, a Tököly-Popovics Száva aradi földbirtokos támogatásával létrejövő kollégiumot, mely a pesti egyetemeken tanuló szerb diákokat hívatott támogatni. A pesti szerbek ezekben az időkben egyébként is aktív részesei a formálódó városnak, az akkori Kereszt utca (ma innen eredően Szerb utca) ad helyet templomuknak, melyen az árvíz emlékét kétnyelvű táblával örökítetik meg, s három szerb nyelvű lapot is kiadnak ebben az időben.

A város történetében különös jelentőséggel bíró Pilvax elődjét, a Café Renaissance-ot is ebben az évben nyitja meg Privorsky Ferenc kávés.

Ugyancsak 1838-ban kezdik kialakítani a Várhegy Duna felőli, keleti lejtőjén az Elipsz sétányt. A sétány a budai lakosság kedvelt sétahelyévé válik, s népszerűségét csak növeli, hogy hamarosan hetente kétszer katonazenekar játszik itt.

1839Szerkesztés

Ebben az évben alapítja meg Irinyi János Pesten különleges gyufagyárát, melyben saját találmányát, a foszforos gyufát gyártani kezdte. Ez volt az első gyufagyár Magyarországon.

1839. első napján Heckenast Gusztáv több mint 8000 kötetet és 50 folyóiratot kínáló könyvtárat nyit. Az itt található könyvek között magyar, német, francia, angol és szláv nyelvűek, a folyóiratok között magyar és német nyelvűek.

Áprilistól sűrítik a Buda és Bécs közötti postajáratokat. Amíg korábban hetente háromszor indult járat a két város között, ekkortól naponta indítják a kocsikat, melyek ekkoriban 28-30 óra alatt teszik meg a távot. Az utazás ára 14 Forint 54 krajcár.

Augusztus 15-én nyitja meg Schöpf-Mérei Ágost Pest első gyermekkórházát, a Pesti Kisded Kórházat. A közadakozásból épült 12 ágyas kórház a mai Puskin utcában állt, 1845-ben azután átköltözött a mai Szentkirályi utcába, és kibővült. A kórház első éveiben évente több mint 1000, főként szegény gyermeket kezelnek, elsősorban járóbetegként.

Szeptember 10-én alakul meg a Pesti Műegylet. Az Egylet létrejöttét Trefort Ágoston



1844Szerkesztés

Irinyi János eladja gyufagyárát és vidékre költözik gazdálkodni.

1845Szerkesztés

Az Ötpacsirta utcából (ma Puskin utca) az Ősz utcába (ma Szentkirályi utca) költözik át Schöpf-Mérei Ágost Pesti Kisded Kórháza. A 12 ágyas intézmény 30 ágyasra bővül.