Pilvax

A Pilvax kávéház és étterem egy történelmi nevezetességű vendéglátóhely Budapest V. kerületében a Belvárosban, a Pilvax köz 1–3. szám alatt.

A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza

Története

A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Renaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti Belvárosban. A kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg, és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen itt reggelizett. Az ifjak között volt – többek között – Vasvári Pál és Vajda János költő.

1848–49-ben

A kinyomtatott Nemzeti dal

1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

A szabadságharc után

A szabadságharc bukása után az utca nevéről Café Herrengasse lett a kávéház neve; 1867 és 1895 között a Schőja Kávéház nevet viseltek Az utca neve többször változott: 1874-től Koronaherceg utca, 1923-ban Petőfi Sándor utca lett. Az eredeti épület 1911-ben a városrendezés áldozatává vált, ám az 1920-as években nem messze, a mai helyén nyílt meg a Pilvax Kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai.

A Pilvax ma

Jelenleg a City Hotel Pilvax szálloda üzemel az eredeti helyiségcsoport egy részében. A szálloda halljában emléktábla található.

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 325. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Látható és láthatatlan március 15.