SzabóÁdámAlex
[1]Nagy Gyula Bérháza
A Nagy Gyula Bérháza Nagyszalonta egyik legnagyobb ékszeme, amit 1911 és 1914 között építetett Nagy Gyula. Nagy Gyula 1875 október 13-án született Nagyszalontán. Feleségével, Köteles Juliannával, aki 1881 november 7-én született, 5 gyermekük született. Az első Nagy Julianna(1904-1975), őt követte Nagy Gyula(1906-1984), a harmadik gyermekük neve Nagy Zoltán(1911-1997), a negyedik gyermekük neve pedig Nagy Irma(1912-2002), az ötödik gyermekükről nincs információ, ő hősiesen halt meg hazáját szolgálva.
Az épület létrejötte
Nagy Gyula egy tehetős szabómester volt, aki már meglévő házát átálmodta a ma ismert bérházzá. Létrehozásában Hidas, tervezőmester segített neki, az építkezés négy évig tartott. Megépítését követően, Nagy Gyula családjával az udvari részen épített lakórészt maguknak, míg a bérlők az első és a második emeleten kaptak helyet. Az első emeleten kettő, míg a második emeleten három család lakott. A földszinten pedig a szabászat kapott helyet. Az alagsort raktárnak használták.
A bérház sorsa
A bérház számos történelmi fejezetet túlélt, viszont amelyik a legjobban megviselte az az államosítás volt 1948-ban. Ekkor, a bérlők ki kellett költözzenek és a szabóipar államosítva lett, ami a besúgók időszaka volt, ekkor jelent meg a Securitate is. Ez egészen 1963-ig tart, miután kiköltözik a szabóipar, és policlinica kerül a helyére. Ekkor a földszinten helyezkedett el a recepció, az első emeleten a családi orvosok, és a második emeleten pedig a fogászati rendelők. Ez volt a bérház utolsó alkalma hogy nyitott kapukkal várta az embereket, hisz a rendszerváltást követően még 8 évig működik a poliklinika és ez után az épület végleg bezárja a kapuit. Jelenleg a bérház a város tulajdonában áll, annak ellenére, hogy leszármazottjai próbáltak tenni ez ellen, viszont sikertelenül. A bérház kívülről renoválva volt, viszont belülről egy igazi időkapszula, hisz még a fogorvosi eszközök is bent maradtak.
[1] Casa Nagy Gyula
Casa de salarii Gyula Nagy este una dintre cele mai mari bijuterii din Nagyszalonta, construită între 1911 și 1914 de Gyula Nagy. Gyula Nagy s-a născut la 13 octombrie 1875 în Nagyszalonta. El și soția sa, Julianna Köteles, născută la 7 noiembrie 1881, au avut 5 copii. Primul a fost Julianna Nagy (1904-1975), urmat de Gyula Nagy (1906-1984), al treilea copil a fost Zoltán Nagy (1911-1997), al patrulea a fost Irma Nagy (1912-2002), iar al cincilea copil nu se cunoaște, care a murit în mod eroic în slujba țării sale.
Crearea clădirii
Gyula Nagy a fost un croitor bogat care și-a transformat casa existentă în clădirea de apartamente pe care o cunoaștem astăzi. A fost ajutat de Hidas, un maestru designer, iar construcția a durat patru ani. După construcție, Gyula Nagy și familia sa au construit un apartament pentru ei înșiși în curte, în timp ce chiriașii au fost cazați la etajele unu și doi. Două familii au locuit la primul etaj și trei la al doilea. La parter se afla atelierul de croitorie. Subsolul a fost folosit pentru depozitare.
Soarta clădirii
Clădirea de apartamente a supraviețuit multor capitole din istoria sa, dar cel care a afectat-o cel mai mult a fost naționalizarea din 1948. Atunci, chiriașii au fost nevoiți să se mute, iar industria de croitorie a fost naționalizată, moment în care au apărut informatorii și Securitatea. Acest lucru a durat până în 1963, după ce industria croitoriei s-a mutat și în locul ei a fost pusă o policlinică. La acea vreme, recepția se afla la parter, medicii de familie la primul etaj, iar cabinetele stomatologice la etajul doi. Aceasta a fost ultima dată când clădirea avea să fie deschisă publicului, deoarece policlinica avea să rămână deschisă timp de 8 ani după schimbarea de regim, după care clădirea se va închide definitiv. În prezent, clădirea se află în proprietatea orașului, în ciuda încercărilor descendenților săi de a împiedica acest lucru, dar fără succes. Exteriorul clădirii a fost renovat, dar interiorul este o adevărată capsulă a timpului, deoarece până și aparatura stomatologică este încă acolo.
[1]The Rent House of Nagy Gyula
The Gyula Nagy Wages House is one of the greatest jewels of Nagyszalonta, built between 1911 and 1914 by Gyula Nagy. Gyula Nagy was born on 13 October 1875 in Nagyszalonta. He and his wife, Julianna Köteles, born on 7 November 1881, had 5 children. The first was Julianna Nagy (1904-1975), followed by Gyula Nagy (1906-1984), the third child was Zoltán Nagy (1911-1997), the fourth was Irma Nagy (1912-2002), and the fifth child is not known, who died heroically in the service of his country.
The creation of the building
Gyula Nagy was a wealthy master tailor who transformed his existing house into the apartment building we know today. He was assisted in its creation by Hidas, a master designer, and construction took four years. After its construction, Gyula Nagy and his family built an apartment for themselves in the courtyard, while the tenants were housed on the first and second floors. Two families lived on the first floor and three on the second. On the ground floor was the tailor's shop. The basement was used for storage.
The fate of the building
The apartment building has survived many chapters in its history, but the one that hit it hardest was nationalisation in 1948. At that time, tenants had to move out and the tailoring industry was nationalised, which was the time of the informers, and the Securitate appeared. This lasted until 1963, after the tailoring industry moved out and a polyclinic was put in its place. At that time, the reception was located on the ground floor, the family doctors on the first floor and the dental surgeries on the second floor. This was the last time the building would be open to the public, as the polyclinic would remain open for 8 years after the change of regime, after which the building would close for good. The building is now owned by the city, despite attempts by his descendants to prevent this, but without success. The exterior of the building has been renovated, but the interior is a real time capsule, as even the dental equipment is still there.
[1]Das Lohnhaus Gyula Nagy
Das Gyula-Nagy-Lohnhaus ist eines der größten Schmuckstücke von Nagyszalonta, das zwischen 1911 und 1914 von Gyula Nagy erbaut wurde. Gyula Nagy wurde am 13. Oktober 1875 in Nagyszalonta geboren. Er und seine Frau Julianna Köteles, geboren am 7. November 1881, hatten 5 Kinder. Das erste war Julianna Nagy (1904-1975), gefolgt von Gyula Nagy (1906-1984), das dritte Kind war Zoltán Nagy (1911-1997), das vierte war Irma Nagy (1912-2002), und das fünfte Kind ist nicht bekannt, das heldenhaft im Dienste seines Landes starb.
Die Errichtung des Gebäudes
Gyula Nagy war ein wohlhabender Schneidermeister, der sein bestehendes Haus zu dem Wohnhaus umbaute, das wir heute kennen. Dabei wurde er von Hidas, einem Meisterdesigner, unterstützt, und der Bau dauerte vier Jahre. Nach dem Bau richteten Gyula Nagy und seine Familie im Hof eine Wohnung für sich ein, während die Mieter im ersten und zweiten Stock untergebracht wurden. Zwei Familien wohnten im ersten Stock und drei im zweiten. Im Erdgeschoss befand sich die Schneiderei. Der Keller wurde als Lagerraum genutzt.
Das Schicksal des Wohnhauses
Das Mietshaus hat viele Kapitel seiner Geschichte überstanden, aber dasjenige, das es am härtesten traf, war die Verstaatlichung im Jahr 1948. Damals mussten die Mieter ausziehen und die Schneiderei wurde verstaatlicht. Das war die Zeit der Spitzel, und die Securitate trat auf. Dies dauerte bis 1963, nachdem die Schneiderei ausgezogen war und eine Poliklinik an ihre Stelle getreten war. Damals befand sich die Rezeption im Erdgeschoss, die Hausärzte in der ersten Etage und die Zahnarztpraxen in der zweiten Etage. Dies war das letzte Mal, dass das Gebäude für die Öffentlichkeit zugänglich war, da die Poliklinik nach dem Regimewechsel noch acht Jahre lang geöffnet blieb, bevor das Gebäude für immer geschlossen wurde. Das Gebäude befindet sich heute im Besitz der Stadt, obwohl die Nachkommen des Erben erfolglos versucht haben, dies zu verhindern. Das Äußere des Gebäudes wurde renoviert, aber das Innere ist eine echte Zeitkapsel, da sogar die zahnärztliche Ausrüstung noch vorhanden ist.
[1]Gyula Nagy Ücret Evi
Gyula Nagy Maaş Evi, Nagyszalonta'nın en büyük mücevherlerinden biridir ve 1911-1914 yılları arasında Gyula Nagy tarafından inşa edilmiştir. Gyula Nagy 13 Ekim 1875 tarihinde Nagyszalonta'da doğmuştur. Kendisi ve 7 Kasım 1881 doğumlu eşi Julianna Köteles'in 5 çocuğu vardı. İlk çocuk Julianna Nagy (1904-1975), ikinci çocuk Gyula Nagy (1906-1984), üçüncü çocuk Zoltán Nagy (1911-1997), dördüncü çocuk Irma Nagy (1912-2002) ve ülkesinin hizmetinde kahramanca ölen beşinci çocuğun kim olduğu bilinmemektedir.
Binanın oluşturulması
Gyula Nagy, mevcut evini bugün bildiğimiz apartmana dönüştüren zengin bir terzi ustasıydı. Binanın yapımında usta bir tasarımcı olan Hidas'tan yardım aldı ve inşaat dört yıl sürdü. İnşaatın ardından Gyula Nagy ve ailesi avluda kendileri için bir daire inşa ederken, kiracılar birinci ve ikinci katlara yerleştirildi. Birinci katta iki, ikinci katta ise üç aile yaşıyordu. Zemin katta terzi dükkânı vardı. Bodrum katı ise depo olarak kullanılıyordu.
Apartman binasının kaderi
Apartman, tarihinde pek çok dönem atlattı ama onu en çok etkileyen 1948'deki kamulaştırma oldu. O dönemde kiracılar taşınmak zorunda kaldı ve terzilik endüstrisi kamulaştırıldı, bu da muhbirlerin ve Securitate'nin ortaya çıktığı zamandı. Bu durum 1963'e kadar sürdü, terzilik endüstrisi taşındıktan sonra yerine bir poliklinik kuruldu. O dönemde resepsiyon zemin katta, aile hekimleri birinci katta ve diş muayenehaneleri de ikinci katta bulunuyordu. Bu, binanın halka açık olacağı son zamandı, çünkü poliklinik rejim değişikliğinden sonra 8 yıl boyunca açık kalacak ve ardından bina temelli olarak kapanacaktı. Torunlarının bunu engelleme girişimlerine rağmen bina artık belediyeye aittir, ancak başarılı olamamıştır. Binanın dış cephesi yenilenmiştir, ancak iç kısmı gerçek bir zaman kapsülüdür, çünkü dişçilik ekipmanları bile hala oradadır.
[1]La maison des salaires Gyula Nagy
La maison des salaires de Gyula Nagy est l'un des plus grands joyaux de Nagyszalonta, construite entre 1911 et 1914 par Gyula Nagy. Gyula Nagy est né le 13 octobre 1875 à Nagyszalonta. Lui et sa femme, Julianna Köteles, née le 7 novembre 1881, ont eu 5 enfants. Le premier est Julianna Nagy (1904-1975), suivi de Gyula Nagy (1906-1984), le troisième enfant est Zoltán Nagy (1911-1997), le quatrième est Irma Nagy (1912-2002), et le cinquième enfant n'est pas connu, qui est mort héroïquement au service de son pays.
La création du bâtiment
Gyula Nagy était un riche maître tailleur qui a transformé sa maison en l'immeuble d'appartements que nous connaissons aujourd'hui. Il a été aidé dans sa création par Hidas, un maître concepteur, et la construction a duré quatre ans. Après la construction, Gyula Nagy et sa famille se construisirent un appartement dans la cour, tandis que les locataires étaient logés au premier et au deuxième étage. Deux familles vivaient au premier étage et trois au second. Au rez-de-chaussée se trouvait l'atelier du tailleur. Le sous-sol servait d'entrepôt.
Le sort de l'immeuble d'habitation
L'immeuble a survécu à de nombreux chapitres de son histoire, mais celui qui l'a le plus touché a été la nationalisation en 1948. À cette époque, les locataires ont dû déménager et l'industrie de la confection a été nationalisée, ce qui a donné lieu à l'apparition des informateurs et de la Securitate. Cela a duré jusqu'en 1963, après que l'industrie de la couture a déménagé et qu'une polyclinique a été mise en place à sa place. À cette époque, la réception se trouvait au rez-de-chaussée, les médecins de famille au premier étage et les cabinets dentaires au deuxième étage. Ce fut la dernière fois que le bâtiment fut ouvert au public, car la polyclinique resta ouverte pendant 8 ans après le changement de régime, après quoi le bâtiment ferma définitivement ses portes. Le bâtiment appartient désormais à la ville, malgré les tentatives de ses descendants pour l'empêcher, mais sans succès. L'extérieur du bâtiment a été rénové, mais l'intérieur est une véritable capsule temporelle, puisque même l'équipement dentaire est encore là.