185.174.18.76

Szarmata írás?

Kedves barátom! Állításaid, feltételezéseid engem sajnos nem győznek meg. A „szarmata” bronztükör, illetve aranyszarvas „jelei” például díszítő elemek is lehetnek.

Ami pedig úr szavunkat illeti, a „szarmata” időkben miért hangzott volna szárnak? A szkíta napisten görögösítve elferdített nevét – Goitoszürosz, Oitoszürosz stb. – miért kell a sumerek nyelvéből levezetni? Miért nevezték ezen istenséget egyszer Lyukónak, másszor Üdő úrnak? És így tovább. Bizonyára megorrolsz rám, pedig e helyen csupán azt kérdem tőled, amire válaszolnod kellett volna tanulmányaidban. Hihető magyarázat híján az olvasó joggal kételkedhet a mondottak hitelében, nemde?

Ha a szkíta népek írása csakugyan rokon a magyarral, akkor nem szükséges semmiféle hókuszpókusz. El kell olvasni a szakaurak hagyatékában talált feliratos ezüst csésze rovását.

Meggyőződésem szerint üdvös lenne cikkeid hivatkozását a További ismertetők (információk) cím alá mozgatnod, mielőtt valamelyik szenvedélyesebb szerkesztő vagy járőr végleg törli őket. Jebusaeus ^vita 2018. október 7., 20:09 (CEST)

Kedves barátom! Megítélésem szerint értekezésed a szarmata bronztükörről, illetve a szarmata aranyszarvasról stb. megérdemli, hogy tanulmányunk tárgya legyen, ám a tudomány, illetve a Wikipédia számára egyik sem forrásértékű.

Vegyük példának az aranyszarvast. A tudomány magyar hieroglif írásról semmit sem tud. A „szövegek” neked magyarul szólalnak meg, többségünknek azonban díszítő elemek, nem pedig jelsorozatok. Kijelentéseid, következtetéseid, feltételezéseid az aranyszarvas „szövegével” kapcsolatban – bizonyítás híján – kétségben hagynak bennünket. Nem módszeres nyelvi levezetésekből, megválaszolandó kérdésekből, úgy gondolom, van elég, nem szükséges ezek számát szükségtelenül szaporítani.

A mondottak ellenére meghagytam másnak a gyomlálás feladatát. Hivatkozásodat nem töröltem, hanem áthelyeztem a további ismertetők szakaszba. Jebusaeus ^vita 2018. október 15., 14:53 (CEST)

Kedves kritikusaim! A hozzászólásaitok azt bizonyítják, hogy nem vagytok tájékozottak sem az írástan, sem az írástörténet terén, a kérdés szakirodalmát nem olvastátok és nem értettétek meg, de azért előkészítitek a terepet a törlésre, amit feltehetzően politikai okok miatt szeretnétek elérni. Sorra veszem a felvetett kérdéseket, bár a wikipédia nem a tudományos viták terepe. Itt a sok lúd disznót győz elv érvényesül, ezért a hozzá nem értő átlag diadalmaskodik a wikipédia és szerkesztőinek "nagyobb" dicsőségére.

- "A „szarmata” bronztükör, illetve aranyszarvas „jelei” például díszítő elemek is lehetnek." Igen, valóban lehetnek, sőt azok is, hiszen mindannyian látjuk, hogy díszítő hatásuk is van. Azonban nincs olyan szabály, hogy egy dísz nem lehet egyúttal elolvasható is, vagy hogy egy írás nem lehet egyúttal díszes is. Az egyiptomi hieroglif írást például az egyiptomiak kifejezetten azért és akkor használták, amikor díszítő, ünnepélyes külsőt akartak adni a szövegnek. A török szultánoknak is volt olyan díszes aláírása, aminek a szépségét ma is megbámulhatjuk. Szóval a kifogásotok erőtlen, csak arról tanúskodik, hogy a hiányos írástani tudásotok miatt nem jutott az eszetekbe jobb kötözködés.

- "A tudomány magyar hieroglif írásról semmit sem tud." De igen. Hieroglifikus szövegek százait tartja nyilván a tudomány, legfeljebb másképpen írja le őket (a hozzá nem értők pl. beszélhetnek díszítésről is). Veit Gailel, Thelegdi János, Németh Gyula, S. Winn, Maria Gimbutas és Simon Péter is beszélt már róla különféle megközelítésekben, de a tankönyvszerű leírása is megjelent már Varga Géza tollából, nem beszélve a több száz cikkéről. Ha azt hiszed, hogy a te nem tudásod határozza meg, hogy miről tud és miről nem tud a Tudomány, akkor tévedsz. Ez egy létező jelenség, amit nem lehet letagadni. És miért is kellene? Azt a buzgalmat, amit a törlés érdekében fejtetek ki, nem kellene inkább az írástani kupálódásotok irányában kifejteni? Szégyen lenne a magyar írástani tudás a wikipédia szerkesztői körében?

- "Kijelentéseid, következtetéseid, feltételezéseid az aranyszarvas „szövegével” kapcsolatban – bizonyítás híján – kétségben hagynak bennünket." A megértéshez munka és tanulás szükséges. Ha nem sikerült elolvasnod és megértened a kérdés teljes irodalmát, akkor maradhatnak kétségeid. Ez meg van engedve és teljesen természetes is, hiszen a kutatás sohasem lehet teljesen befejezett. Ezt leszámítva, a lustaságon és a szellemi korlátokon kívül nem lehet további akadálya a megértésnek, mert a szövegek - a körülményelknek megfelelő szinten - megérthetőek. Ha kérdéseid lennének, tedd azt fel, megkapod mindre a megfelelő választ (persze lehetőleg nem itt, hanem a blog hozzászólás rovatában). Ha kérdésed van, semmiképpen nem az a helyes eljárás, hogy kitörlöd azt, amit nem sikerült megértened (mert akkor nagyon sok mindent ki kellene törölnöd), hanem az, hogy felteszed a kérdésedet. Közel 50 év kutatási eredményeit nem lehet öt perc alatt maradéktalanul megérteni, plána úgy, ha el sem olvastad pl. a Magyar hieroglif írás c. kötetet és a kapcsolódó cikkeket. S az sem várható el minden cikktől, hogy a kedvedért megismételje mindazt a tudást, ami máshol már le van írva, de te még nem voltál hajlandó elolvasni.

- "Ami pedig úr szavunkat illeti, a „szarmata” időkben miért hangzott volna szárnak?"

A kérdés összetett választ kíván meg. Előbb azt kell megmagyarázni, hogy a jelet miért kell szár-nak olvasni. A függőleges egyenes alakú jel a székely írásban az "sz" jele. Ugyanez a jel a sumer és a hettita hieroglifák/szójelek között "fa" jelentésű. A függőleges egyenes alakú világoszlop neve a hettitáknál tar volt. Ismert a szóeleji t - sz hangváltozás, azaz a világoszlop neve tar-ról szár-rá változhatott. Olvastam valahol, hogy Szibériában a Tejút(égig érő fa neve a turu. Az akkádban a sar "király" jelentésű, a sumerben pedig "növényzet". Berze Nagy János szerint az égig érő fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel. A sztyeppi és ókori állameszmék szerint a királyi család vagy a királyi hatalom isteni eredetű. Ezzel összefüggésben a kínai wang "uralkodó", a sumer nun "herceg és a magyar király jelképe a hegyen álló kettőskereszt, azaz Tejút/égig érő fa. Mindezek együtt megengedik azt a következtetést, hogy a függőleges egyenes alakú jelet (akkor, amikor az "sz" hang hozzá kapcsolódott) a szár "égig érő fa" szójeléból alakították ki az akrofónia során. Mivel a székely írásban ez az "sz" jele, elsősorban ezt kell figyelembe vennünk. Tudjuk persze eközben, hogy a szó előző alakja a tar lehetett, a későbbi alakja pedig elveszíthette a kezdőhangját (vagy az h-vá változhatott) és harcos, hurrita, herr, árja, úr stb. alakok keletkezhettek belőle. Amikor tehát a korabeli hangalakját próbáljuk meg tisztázni, akkor a szár hangalakra gondolhatunk elsősorban. Amikor viszont a mai jelentésére vagyunk kíváncsiak, akkor az "úr"-ra gondolhatunk. Ez nem jelent tökéletesen biztos olvasatot, csupán a rendelkezésünkre álló adatok alapján feltehetőt. Ugyanis egy sor olvasat van, amikor a szár-t úr-ra kell cserélni az érterlmezés során ahhoz, hogy az olvasat értelmes legyen, értelmes mondatot adjon. Más kutató más adatok, vagy megfontolások alapján kidolgozhat jobb olvasatot is, ha hajlandó dolgozni is érte és szerencséje is van. A szimpla jelzőosztogatás azonban nem jelent jobb megoldást, az csak a kritikus hozzá nem értését, lustaságát és módszertelenségét bizonyítja. A tudományos igényű kritika szabályai szerint a kritikusnak előbb meg kell ismernie és értenie a bírálni kívánt állítást és csak akkor sikeres a cáfolata, ha a tárgyalt kérdésre (új adatok és megfontolások, vagy a másik fél hibájának kimutatása után) jobb választ tud adni. Mivel a szimpla jelzőosztogatás nem tartozik a tudományos igényű cáfolat körébe - tetszik, vagy nem - pillanatnyilag ez a tudomány legújabb eredménye.

- "El kell olvasni a szakaurak hagyatékában talált feliratos ezüst csésze rovását." Szívesen, ha az olvasat elkészítéséig kapok tőled havi 800 000 Ft-ot. Egyébként: Magad uram, ha szolgád nincs!

- "üdvös lenne cikkeid hivatkozását a További ismertetők (információk) cím alá mozgatnod, mielőtt valamelyik szenvedélyesebb szerkesztő vagy járőr végleg törli őket". Nem tudom, melyik cikkről van szó és egyébként sem foglalkozom a wikipédia szerkesztésével, ha akármelyik hozzá nem értő bármikor felülbírálhatja a szerkesztéseimet. Úgy rendezitek, ahogy a kényes ízléseteknek megfelel. Ha annyi eszetek és becsületetek van, akkor akár ki is törölhetitek őket. Jellemző, hogy a törlést te is a szenvedélyességtől teszed függővé és nem az értelemtől. Az értelemre itt - az eddigiek alapján - nincs nagy szükségetek. A wikipédia - a jelek szerint - nem a tudomány csarnoka, hanem egy hozzá nem értő és a magyar őskultúra elleni gyűlölettel teli társaság vadászterülete. Legyen ez a ti felelősségetek!

Az akadémikus áltudomány parnasszusára emelkedett légyszarról a wikiwandos hazudozás kapcsán https://hungaryfirst.hu/cikkek/2019-03-08/az-akademikus-altudomany-parnasszusara-emelkedett-legyszarrol-wikiwandos – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 185.174.18.76 (vitalap | szerkesztései) 2019. április 12., 06:35‎ (CEST)

Varga Géza

Kérlek, ne rakd vissza, inkább nézd meg a szerkesztési összefoglalómat! – Pagony ^foxhole 2018. október 16., 13:09 (CEST)