Szever Felikszovics Ganszovszkij

szovjet-orosz tudományos-fantasztikus író

Szever Felikszovics Ganszovszkij Се́вер Фе́ликсович Гансо́вский (Kijev, 1918. december 15.Moszkva, 1990. Szeptember 6.[2]) szovjet-orosz tudományos-fantasztikus író.

Szever Felikszovics Ganszovszkij
(Север Феликсович Гансовский)
Foto SEVER.jpg
Született 1918. december 15.[1]
Kijev
Elhunyt 1990. szeptember 6. (71 évesen)[1]
Moszkva
Állampolgársága szovjet
Foglalkozása
Iskolái Faculty of Philology of Saint Petersburg State University
Kitüntetései
  • Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
  • Honvédő Háború Érdemrend II. fokozata

ÉleteSzerkesztés

Anyja a híres lett énekesnő, Ella-Johanna May volt, aki egy lengyel turnéján ismerkedett meg Feliksz Ganszovszkijjal s feleségül ment hozzá. 1918-ban két gyermekük született, Szever és Veronika. Születésük után az apa elhagyta a családot, s az anya a gyermekekkel együtt Leningrádba költözött. Az 1930-as években a nagy tisztogatás alatt letartóztatták, s a börtönben agyonlőtték. Szever Ganszovszkij először Murmanszkban volt matróz, később villanyszerelő lett Leningrádban. Esti iskolai tanulmányai után 1940-ben a Leningrádi Állami Egyetemre ment, de 1941-ben, a második világháborúban önkéntesnek jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Mesterlövészként és felderítőként szolgált. 1942-ben súlyosan megsebesült. A sebesülést túlélte, de családjával azt a hírt közölték, hogy harctevékenység közben meghalt s eltemették. Leszerelése után volt mint postás, később mint tanár dolgozott. A Leningrádi Állami Egyetem filológiai szakán diplomázott[3] 1951-ben. 1954-ben vette feleségül Jevgenyiha Szergejevát, 1955-ben született meg Ilona nevű lányuk.

Első munkái egyetemi évei alatt jelentek meg, különböző lapok hasábjain, először 1950-ben. 1959-ban első díjat nyert Северо-западнее Берлина című rövid darabjával, másik munkája, a Люди этого часа második díjat kapott. Az 1960-as években kezdett a tudományos-fantasztikus irodalommal foglalkozni. E műfajban publikált első munkája, a Гость из каменного века volt. День гнева című, 1964-es novellagyűjteményét Algis Budrys John W. Campbell munkáihoz hasonlította.[4] 1989-ben Aelita-díjat kapott Инстинкт? című antológiájáért. Néhány művét megfilmesítették. Mint illusztrátor is híres volt, Arkagyij és Borisz Sztrugackij Улитка на склоне című regénye első kiadása az ő rajzaival jelent meg. Leánya, Ilona szintén illusztrátor és festőművész volt (autóbalesetben hunyt el 2008. december 23-án).[5]

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

  • Három nap egy esztendő (regény, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1973)
  • Jön az ember (novella, Ötvenedik című antológia, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, 1977)
  • A harag napja (novella, Galaktika 11., 1974; utánközlés: Galaktika 187., 2005)
  • Menekülés (novella, Galaktika 337., 2018, a lap XL-változatában is közölve)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. September 6: memory Day (russian nyelven). Echo of Moscow. (Hozzáférés: 2014. október 26.)
  3. Gansovsky, Sever Feliksovich (russian nyelven). The Encyclopedia of Science Fiction. (Hozzáférés: 2014. október 26.)
  4. Budrys, Algis. Galaxy Bookshelf, 187–193. o. (1968. szeptember 1.) 
  5. deita.ru írása. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sever Gansovsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.