Főmenü megnyitása

A sziámi (vagy más néven Szijámopáli vagy szijámi) nikája buddhista rend Srí Lankán, amelyet Upali Thera alapított Kandy város környékén. A neve is mutatja, hogy eredetileg Thaiföldről származik, ugyanis annak korábbi európai elnevezése volt a Sziami Királyság. A szijam-nikája két fő ága a malvatta és az aszgirija, amelyeken belül további öt alsó ág található. A malvatta és az aszgirija ágaknak külön vezetőjük van.

TörténeteSzerkesztés

Velivita Szaranankara (1698–1778) kezdeményezésére a Upali, thai buddhista szerzetes ellátogatott a Kandy királyságba 1753-ban, Kirti Szri Radzsaszinha (1747–1782) uralkodása idején, és upaszampadá szertartást (szerzetes beavatás és felvétel) tartott egy csoport helyi buddhista gyakorló számára. A buddhista rend az azt megelőző ötszáz év alatt három alkalommal is kihalt, amelyet I. Vimala Dharma Szurija (1591–1604) és II. Vimala Dharma Szurija II (1687–1707) uralkodók idején sikerült ismét helyreállítani – azonban csupán rövid időre.

Upali Thera úgy vélte, hogy a buddhista szangha Kandy-ban szenvedett a korrupciótól, és szerette volna megtisztítani az egyházat a helytelen nézetektől. A közbenjárása mellett indították el az ún. fogfesztivált (Kandy eszala perahera). A Kandy-ban azóta évente megrendezésre kerülő fesztivál eseményei közé tartozik a Buddha fogereklyéjének parádészerű körbehordozása. Korábban a Srí Lanka-i buddhizmusba beépült hindu isteneket volt hivatott ünnepelni ez a fesztivál. Upali Thera viszont ezt nem tartotta megfelelőnek a buddhista gyakorlók számára, és sikeresen meggyőzte a királyt, hogy onnantól csak Buddha üdvözlésére szolgáljon az ünnepség.

Jóllehet a Srí Lankában írt hagiográfiák kerülik a témát, a sziámi rend alapítása nem választható el a kor kasztpolitikájától és az arisztokráciától, köztük egy kivételesen jól dokumentált puccskísérlettől. 1764-ben, az Upali által helyreállított Srí Lanka-i buddhista rend feltámasztása után egy évtizeddel, a rend egy csoportja fondorlattal és ármánnyal elérte, hogy csupán a radal és goigma kaszt nyerhessen magas rangot a rendben. A buddhista vinaja magaviseleti szabályait szinte teljesen elhagyták, és a szangha egyes tagjai saját földet is birtokoltak Kandy területén, feleségük volt és gyerekeik. A többi kaszt szinte azonnal elkezdett saját szerzetesi beavatási szertartásokat végezni 1772-ben a Totagamuva vihárában, majd Tangalle-ben 1798-ban. Ezeket a szertartásokat a sziámi-nikája nem ismerte el, mondván, hogy azok nem voltak a vinaja szabályai szerint.

Srí Lankán jelenleg a legfőbb buddhista szenthelyek – köztük például a fog temploma és az Ádám-csúcs, valamint több mint 6000 templom – a sziámi-nikája igazgatása alá tartozik.[1]

A sziámi rend kolostorai és szerzeteseiSzerkesztés

(A Buddha Sászana (vallásügyi) minisztérium becslése alapján)

Kolostorok Templomok Szerzetesek száma
Malvatu Parsavaja (beleértve a Srí Rohana Parsavaját is) 4,923 14,944
Aszgiri Parsavaja 565 1,383
Rangiri Dambulu Parsavaja nem ismert 200
Mahávihára Vanszika Vanavasza nikája 71 889
Kotte Srí Kaljani Szaamagri nikája 85 230
Uve Szijámopali 22 78
Összesen 6018 18,780

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kitsiri Malalgoda. Buddhism in Sinhalese Society 1750-1900: A Study of Religious Revival and Change. Univ of California Press, 84-87 és 91. o.. ISBN 978-0520028739 

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés