Főmenü megnyitása

Szilasháza (szlovákul Šrobárová; régebbi nevén Srobárfalva, Szilospuszta vagy Szilos) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Szilasháza (Šrobárová)
A katolikus templom
A katolikus templom
Szilasháza címere
Szilasháza címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rang község
Polgármester Anna Šušoliaková
Irányítószám 946 32
Körzethívószám 035
Forgalmi rendszám KN
Népesség
Teljes népesség 507 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Terület8,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilasháza (Szlovákia)
Szilasháza
Szilasháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 48′ 14″, k. h. 18° 19′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 14″, k. h. 18° 19′ 29″
Szilasháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilasháza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Komáromtól 19 km-re északkeletre fekszik, a Bátorkeszi-dombság déli lábánál, 127 méteres tengerszint feletti magasságban. Áthalad rajta a Marcelházát (3,5 km) Madarral (2,5 km) és Bátorkeszivel (7,5 km) összekötő út.

Északkeletről Újpuszta és Madar, északnyugatról, délnyugatról és délről pedig Marcelháza községekkel határos.

ElnevezéseSzerkesztés

Mint szlovák többségű községnek, Szilasházának a szlovák nyelvtörvény szerint nincs hivatalos magyar elnevezése. A szlovákiai magyar nyelvű sajtóban és a szomszéd falvak lakossága körében általában az eredetileg itt állt major után Szilos néven említik (például az idevezető út Marcelházán a Szilosi utca nevet viseli). A Szilasháza elnevezés az 1938-1945 közötti időszak hivatalos névadása, de napjainkban ritkán használják. A két világháború közötti Csehszlovákiában a község magyar nyelvű elnevezése Srobárfalva volt.

ÉlővilágaSzerkesztés

Szilasházán egykor fészkeltek gólyák, mára csak fészekalátét maradt a faluban.[2]

TörténeteSzerkesztés

A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. A kolóniát 1921-ben alapították a "földreform" során ideérkező szlovák telepesek, a Madar, Kurtakeszi és Marcelháza határában levő Szilos majorból. A terület korábban Pálffy Miklós és Baranyai Géza birtoka volt.

1921 szeptemberében érkezett az első 58 telepes család, többségük Szlovákia északi megyéiből, kevesebben Morvaországból. Az első telepesek a majorsági épületekben teleltek át, majd 1923-ra felépítették házaikat, ugyanezen év szeptemberében pedig a korábbi intézőházban a szlovák nyelvű iskola is megnyitotta kapuit.

Ezután 1024 hektárt hasítottak ki a szomszédos falvak kataszteréből és 86 telepes birtokot mértek ki, melyek közül hat 3 hektárnál is kisebb, a többi területe pedig 3-20 hektár között váltakozott. A telepes családok közül 75 szlovák, 1 cseh, 2 morva és 6 magyar volt (utóbbiak a korábbi birtok cselédségéhez tartoztak). 1925-ben már 82 háza állt, ekkor alakult meg a Szlovák Liga helyi szervezete. 1930-ban 581 személy élt a kolónián.

Szilasháza 1926-ban vált önálló községgé és Vavro Šrobár szlovák politikusról (az akkori Szlovákia teljhatalmú államminiszteréről) nevezték el. Szilasháza Dél-Szlovákia legjelentősebb kolóniájává és a Szlovák Liga, valamint a Matica Slovenská fontos bázisává vált.

1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, a kolonisták nagy része ekkor visszaköltözött eredeti lakóhelyére. A település ekkor kapta a Szilasháza nevet (egyike volt annak a két telepes községnek, melyek megtarthatták önállóságukat a magyar közigazgatásban is). Lakossága kicserélődött, 1941-ben lakosságának 91%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

1945-ben ismét Csehszlovákiához csatolták, ekkor visszaköltöztek a korábbi telepesek, akiknek leszármazottai azóta is a község lakosságának zömét alkotják.

1965 júliusában a község határában geofizikai és szeizmológiai figyelőállomást létesítettek. A 2000-es években felmerült a lehetőség szélerőművek létesítésére Madar és Szilasháza között, de a tervet természetvédelmi okok miatt felfüggesztették.[4]

ÖnkormányzatSzerkesztés

A községi önkormányzat élén a polgármester (2008-ban Anna Šušoliaková), valamint a 7 tagú képviselőtestület áll.[5]

NépességSzerkesztés

 
A községháza

1991-ben 536 lakosa volt, melynek 92,3%-a szlovák, 7,09%-a magyar nemzetiségű; ebből 86,1% katolikus, 7,2% evangélikus vallású. 174 házából 161-et laktak.

2001-ben 514 lakosa volt, melynek 95,7%-a (492) szlovák, 3,5%-a (18) magyar nemzetiségű; ebből 87,9% katolikus, 3,1%-a evangélikus vallású. 182 házából ekkor 154 lakott.

2006-ban 477 lakosa volt, ebből 60 gyermek-, 104 nyugdíjas-, 313 pedig gazdaságilag aktív korú.[6]

2011-ben 500-an lakták, ebből 466 szlovák és 20 magyar.

NevezetességekSzerkesztés

  • A római katolikus Szűz Mária-templom 1929-ben épült, a plébánia 2000-ben. Mellette 2001-ben avatták fel a lourdes-i barlangot.
  • A főút mellett álló keresztet 1937-ben emelték.
  • A falu központjában levő parkban áll a kolonisták emlékműve 2001. szeptember 21. óta.
  • II. világháborús emlékmű a községháza mellett.

KéptárSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között, Fórum Intézet, Somorja, 2008
  • Hampel József 1902. Arch. Ért. 303-304.

Külső hivatkozásokSzerkesztés