Szilváshely
Szilváshely románul: Sălbăgel, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Szilváshely (Sălbăgel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Gavosdia |
Rang | falu |
Községközpont | Gavosdia |
Irányítószám | 307183 |
SIRUTA-kód | 157077 |
Népesség | |
Népesség | 276 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 174 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 34′ 04″, k. h. 22° 02′ 21″45.567684°N 22.039194°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 04″, k. h. 22° 02′ 21″45.567684°N 22.039194°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilváshely témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredete
szerkesztésSzilváshely nevét 1411-ben említette először oklevél Zylwas néven. 1690-1700 között Szilbacsel, 1717-ben Sylbagie, 1723-ban Sylbasel, 1808-ban Szilváshely, Szilvasel, 1913-ban Szilváshely alakban említették.
Fekvése
szerkesztésTemeskövesdtől délre, a Temes vize egyik baloldali völgyében fekvő település.
Története
szerkesztés1851-ben Fényes Elek így írt a településről: „Szilváshely, oláh falu, Krassó vármegyében, Szakalhoz egy órányira, 6 katholikus, 855 óhitű lakossal, anyatemplommal, termékeny földdel. Bírja báró Bruckenthal.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
1910-ben 690 lakosából 41 szlovák, 639 román volt. Ebből 48 római katolikus, 637 görög keleti ortodox volt.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1928. március 30-án Aurel Anton sakknagymester, Temesvár díszpolgára.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Propunere de aprobare a acordării titlului de Cetăţean de Onoare al Municipiului Timişoara domnului AUREL ANTON. www.primariatm.ro. Primăria Municipiului Timişoara (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.) arch
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 223. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.