Szinyei Gerzson

Szinyei Gerzson (Luka, 1836. március 16. – Sárospatak, 1919. június 3.) királyi tanácsos, református akadémiai tanár és főkönyvtárnok, Szinyei Endre testvérbátyja.

Szinyei Gerzson
Született	1836. március 16. Luka
Elhunyt	1919. június 3. (83 évesen) Sárospatak
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gimnáziumi tanár könyvtáros irodalomtörténész
Iskolái	Sárospataki Református Teológiai Akadémia (–1857)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinyei Gerzson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szinyei András református lelkész és Sárkány Zsuzsánna fia. Tanulmányait Sárospatakon kezdte 1844-ben, ahonnét a gimnázium és akadémia végeztével 1857. szeptemberben gróf Degenfeld Sándor nevelője lett Erdőszádán (Szatmár megye), akivel 1860 tavaszán külföldre ment és beutazta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot, Felső-Olaszországot és Svájcot, egyúttal három félévet a heidelbergi és berlini egyetemen töltött. Külföldi útjából hazatérvén, még azon év (1862) szeptemberében gimnáziumi tanárrá választatott a sárospataki református főiskolában; 1868-ban ugyanott akadémiai tanárságra lépett elő; tanította a magyar irodalmat, egyszersmind a főiskolai könyvtárnoki tisztet is viselte 1878-ig; ezen idő alatt a könyvtárt rendezte és az akadémiai ifjúság önképzőkörének vezetője volt. 1875-től a budapesti egyetemes tanügyi bizottság tagja volt, ahol legtöbbször jegyző, vagy előadó volt, 1881-ben a tiszáninneni egyházkerületi tanárok zsinati képviselőjének választották. Tagja volt a debreceni és a budapesti zsinatnak; 1883-tól világi tanácsbírája az alsózempléni egyházmegyének. Tőle eredt a sárospataki irodalmi kör felállításának eszméje. Nyugalomba vonult 1902. szeptember 1-jén.

Cikkei a Sárospataki Füzetekben (1863. A történetírás mint művészet, 1866. Emlékbeszéd Tóth Miklós tanár felett, 1868. A classicismus és romanticismus a magyar költészetben és könyvismertetések); a Honban (1873. A sárospataki főiskola történetéhez, midőn Bessenyei György ott tanult), a Prot. Figyelmezőben (1874. Emlékbeszéd a Finkey testvérpár felett, 1876. Adalék Komáromi Csipkés György működéséhez, 1876. Alistáli Farkas Jakab, egy eddig ismeretlen XVII. századbeli író); a Figyelőben (I., II. 1877. Bessenyei Györgyről, XI., XII. XXI. 1888. Fáy András); a Sárospataki Lapokban (1885. Képek és vázlatok a sárospataki ref. főiskola XVIII. és XIX. századbeli történetéből a nemesi élet keretében, 1892. Comenius Amos János művei, melyek Sárospatakon készültek és részben itt ki is nyomattak), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1892. Kazinczy Ferencz az iskolaügyről); a Magyar Könyv-Szemlében (1898); a Sárospataki Reform. Lapokban (1905. 26. sz. A főiskolai nyomdáról); írt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba is.

Munkái

• Latin mondattan, a gymnasium III. és IV. oszt. számára. Sárospatak, 1866. (Kérészi Istvánnal. 3. kiadás 1874. 4. jav. kiadás. 1880. Uo.)
• Magyar-latin zsebszótár. Uo. 1868. (Soltész Ferenczczel, Soltész Jánossal, Kérészi Istvánnal és Szivós Mihálylyal együtt. 2. kiadás. 1880. 3. jav. k. 1898. Uo.).
• Vélemény a gymnasiumi szervezkedés ügyében. Uo. 1873.
• Emléklapok id. b. Vay Miklós félszázados egyh. hivataloskodásának örömünnepe alkalmából. Szerk. Uo. 1873.
• Válasz azoknak, kik a sárospataki jogakadémiát Miskolczra akarnák áthelyezni. Uo. 1876.
• A sárospataki főiskolai tanári kar véleménye a m. kir. vallás és közoktatási miniszter által az országgyűlés elé terjesztendő gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat felől. Uo. 1880.
• A sárospataki főiskolai könyvtár története. Uo. 1884.
• A s.-pataki főiskolai könyvtár többszörös példányai. Uo. 1886.
• A sárospataki ev. ref. egyház templomairól. Adalékul az ev. ref. egyház történetéhez. Uo. 1896.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.

További információk

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8