Főmenü megnyitása

Szmida Lajos (Nyitra, 1853. szeptember 18.Budapest, 1935. október 3.)[1][2] magyar királyi számvizsgáló a budapesti magyar királyi pénzügyigazgatóságnál.

ÉleteSzerkesztés

Szmida Mátyás ügyvéd és mezőkeszi Palásthy Ludovika (Lujza) fia. Tanulmányait Nyitrán és Pozsonyban befejezvén, a budapesti Ludovika Akadémián katonának nevelték; 1876. augusztus 18-án a tiszti vizsgát letette és az intézetet elhagyta és a honvédségből is kilépett. 1878. október 1-jén Kostyál Pál nyitrai alispán maga mellé vette gyakornoknak. 1880-ban árvaszéki helyettes aljegyző és fél év mulva megyei alszámvevő lett. 1883-ban lemondott állásáról és a honvédségnél keresett alkalmazást; a félévi próbaszolgálat alatt súlyos beteg lett és a katonai szolgálatra alkalmatlan volt. Ekkor Budapestre került és hírlapírással foglalkozott. 1885 novemberében Hertelendy József torontál vármegyei főispán magával vitte a Délvidékre és Temesvárt a begavölgyi vízszabályozó társulatnál alkalmazta mint számfejtőt; azon év november 26-án Temes vármegye megválasztotta számvevőnek. 1902-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban részt vett a könyvtárnoki szaktanfolyamban. A vármegyei számvevőség államosíttatván, a budapestvidéki pénzügyigazgatóságnál számvizsgálóvá nevezték ki. 1917-ben a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta számára.[3]

Cikkei: a Nyitramegyei Közlönyben (1877. A zobori zárda romok, 1882. Nyitravármegye székházának százéves története, 1883. Privigye mezőváros régi pecsétnyomói, 1884. Bajmócz várának ismertetése); írt még a Délmagyarországi Lapokba, a Délmagyarországi Közlönybe (1901. Freidorf Szabadfalva temesmegyei község magyar szabadságharczbeli emléke) és a Délmagyarországba sat.

MűveiSzerkesztés

  • Merengés a természet halálos ágyánál. Nyitra, 1877. (Különny. a Nyitrai Közlönyből).
  • A segesvári csatamező, mint Petőfi Sándor sírja. Temesvár, 1885.
  • Bél Mátyás polyhistor élete és munkái. Temesvár, 1885.
  • Álomképek. (Tizennégy karczolat) Temesvár, 1898. (Ism. Délm. Közlöny 121. sz.).
  • A Temesvár Erzsébetvárosi «Mária-szobor» története. Temesvár, 1899.
  • Kegyelethangok az 1848-49. évi szabadságharcz emlékeiből. Temesvár, 1900.
  • A Timáry-család. Temesvár, 901.
  • A Temesvár-gyárvárosi millenniumi r. kath. templom történetei. Temesvár, 1902.
  • Detta nagy község multja és jelene. Temesvár, 1901.
  • Temesvármegyei Végvár (Rittberg) nagyközség multja és jelene. Temesvár, 1901. (Nikolényi Istvánnal).
  • Temesvármegyei Károlyfalva nagyközség története. Temesvár, 1902. Rajzokkal (Németül: U. ott, 1902.).
  • Temesvármegyei Vojtek nagyközség története. Temesvár, 1902. Rajzokkal. (Németül: U. ott, 1902.).
  • A lukareczi bazalt és bánya ismertetése. Temesvár, 1902.
  • Csernovics Péter temesi gróf, kir. biztos naplója 1848-ból. Temesvár, 1902.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1586/1935. folyószáma alatt.
  2. Dunántúl, 1935. október 6.
  3. Budapesti Közlöny, 1917. május 3. (51. évfolyam, 101. szám) 1. old.

ForrásSzerkesztés