Wikipédia

Közösségi távolságtartás

a társas érintkezések korlátozása járványok idején
(Szociális távolságtartás szócikkből átirányítva)

A közösségi távolságtartás, társasági távolságtartás vagy több forrásban szó szerinti fordítással társadalmi távolságtartás, angolul social distancing[3][4] kifejezés olyan járványügyi intézkedéseket foglal magába, melyek a fertőzés lassítására, illetve megállítására irányulnak.

A közösségi távolságtartással, például önkéntes karanténba vonulással csökkenthető a fertőzés terjedésének mértéke
A járványgörbe lapítása segít megakadályozni, hogy az egészségügy túlterhelődjön[1][2]

Jellemzők szerkesztés

Az epidemiológia az egészséghez kötődő jelenségekkel és ezek időbeli variációinak mérésével foglalkozik. Epidemológiai szempontból a közösségi távolságtartás célja, hogy a csökkentse a fertőzött és nem fertőzött személyek közötti érintkezést, ezzel minimalizálva a fertőződést, a morbiditást, és végső soron az egészségügyi-rendszer működőképességének fenntartása, csökkentve egyik járványügyi mérőszámát a halálozási arányszámot.[5]

 
Lazzaretto di Milano 1704-ben, habár olyan „gyógyító” helyek, mint a Lazzaretto, ma már nem léteznek, de a kollektív képzeletben ezeknek a helyeknek a gondolata, mint a horror és a halál továbbra is él[6]

A közösségi távolságtartás akkor a legeredményesebb, ha a fertőzés cseppfertőzéssel (köhögés vagy tüsszögés), közvetlen fizikai kontaktus útján (ide értve a szexuális kapcsolatot is), közvetett fizikai kontaktus útján (például fertőzött felület érintésével) vagy levegőben terjed (ha a mikroorganizmus hosszú ideig életképes a levegőben).[7] Kevésbé bizonyulhat hatásosnak olyan fertőzések esetén, melyeket fertőzött víz vagy étel okoz, vagy szúnyogok és más rovarok által terjesztett betegségeknél.[8] A közösségi távolságtartás hátrányai közé tartozik a magány, a csökkent produktivitás, valamint a társas érintkezések hiányából fakadó egyéb előnyök elvesztése.

A történelem folyamán a karanténok, elkülönítő kórházak (lazarett), lepratelepek és a kórházhajók (vesztegzárhajók) tekinthetőek a közösségi távolságtartás korai példáinak,[9] itt azonban a beteg emberek teljes elkülönítéséről volt szó, hogy ne fertőzzenek, nem pedig az egyén társasági kapcsolatainak korlátozásáról, abból a célból, hogy helyileg elkülönülve ne fertőződjenek tömegesen.

A Covid19-pandémia ideje alatt hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselői közösen kidolgozták az országos szintű népességmozgást monitorozó módszertant. A módszertan a mobiltelefonok használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefont használók földrajzi helyének becslésére. A módszer személyazonosításra alkalmatlan.[10]

Lehetséges intézkedések szerkesztés

A közösségi távolságtartás keretében bevezethető intézkedések lehetnek például:[7][11]

  • iskolák bezárása[12]
  • munkahelyek bezárása,[13] beleértve a „nem létfontosságú” üzleteket és szolgáltatásokat[14]
  • kórházi elkülönítés
  • karantén
  • egészségügyi védőövezet (cordon sanitaire)
  • tömeges rendezvények, gyülekezések lemondása (úgy mint sportesemények, mozi, színház, koncert)[15]
  • a tömegközlekedés leállítása vagy korlátozása
  • szabadidős létesítmények (uszodák, edzőtermek, ifjúsági klubok) bezárása[16]
  • az egyének önkéntes elzárkózása, ami együtt jár a személyes találkozások korlátozásával, a munka online vagy telefonos végzésével, a közösségi helyszínek látogatásának elkerülésével és a nem életbevágó utazás elkerülésével[17][18]

Galéria szerkesztés

  •  
    Közösségi távolságtartás a Burger Kingnél
  •  
    Caj Jing-ven tajvani elnöknő a kézfogás helyett a hagyományos kínai üdvözlési formát használja. Az alternatív üdvözlési formák is segíthetnek a fertőzések elkerülésében
  •  
    Mole Vanvitelliana, Ancona városában. A 18. században épült, fertőzöttek elkülönítésére használták
  •  
    Közösségi távolságtartás egy londoni orvosi rendelőnél: csak egy beteg lehet bent egyszerre, kint távolságot tartva lehet várakozni
  •  
    Otthonmaradásra buzdít egy tábla az amerikai Williamsportban a Covid19-pandémia idején, 2020 márciusában
  •  
    Közösségi távolságtartás gyakorlati formája egy londoni gyógyszertárban

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ The three phases of Covid-19 – and how we can make it manageable. The Spinoff , 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ Anderson, Roy M. (2020. március 9.). „How will country-based mitigation measures influence the course of the COVID-19 epidemic?” (english nyelven). The Lancet 0 (10228), 931–934. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30567-5. ISSN 0140-6736. PMID 32164834.  
  3. ↑ Koronavírus: új tanulmányok arról, mekkora lehet a tünetmentes hordozók aránya. Forbes.hu. [2020. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  4. ↑ Ezzel a zseni illusztrációval magyarázza a New York Times a társasági távolságtartást. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  5. ↑ Johnson, Carolyn Y.: Social distancing could buy U.S. valuable time against coronavirus. The Washington Post , 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  6. ↑ Luigi De Signoribus: Lazzaretto: storia, origine e significato del termine. italiapost.it. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ a b Information about Social Distancing. Santa Clara Public Health Department. [2020. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Interim Pre-Pandemic Planning Guidance: Community Strategy for Pandemic Influenza Mitigation in the United States—Early, Targeted, Layered Use of Nonpharmaceutical Interventions. CDC, 2007. február 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Charles Léon Souvay. Leprosy, Catholic Encyclopedia (1913) 
  10. ↑ Szocska, Miklos, Istvan (2021. március 15.). „Countrywide population movement monitoring using mobile devices generated (big) data during the COVID-19 crisis” (angol nyelven). Scientific Reports 11 (1), 5943. o. DOI:10.1038/s41598-021-81873-6. ISSN 2045-2322.  
  11. ↑ Kathy Kinlaw, Robert Levine: Ethical Guidelines on Pandemic Influenza. CDC, 2007. február 15. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. ↑ (2009) „Closure of schools during an influenza pandemic”. The Lancet Infectious Diseases 9 (8), 473–481. o. DOI:10.1016/S1473-3099(09)70176-8. ISSN 14733099. PMID 19628172.  
  13. ↑ (2012) „The Impact of Workplace Policies and Other Social Factors on Self-Reported Influenza-Like Illness Incidence During the 2009 H1N1 Pandemic”. American Journal of Public Health 102 (1), 134–140. o. DOI:10.2105/AJPH.2011.300307. PMID 22095353.  
  14. ↑ Social Distancing Support Guidelines. Colorado Dept. of Public Health and Environment, 2008. március 1. [2017. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  15. ↑ R. Booy and J. Ward: Evidence compendium and advice on social distancing and other related measures for response to an influenza pandemic. National Centre for Immunisation Research and Surveillance. [2015. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  16. ↑ Flu Pandemic Mitigation - Social Distancing. globalsecurity.org. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  17. ↑ Glass RJ, Glass LM, Beyeler WE, Min HJ. (2006). „Targeted Social Distancing Designs for Pandemic Influenza”. Emerging Infectious Diseases 12 (11), 1671-1681. o. DOI:10.3201/eid1211.060255. (Hozzáférés: 2020. március 23.)  
  18. ↑ Social Distancing Guidelines (for workplace communicable disease outbreaks). SHRM. [2017. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Social distancing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Közösségi távolságtartás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közösségi_távolságtartás&oldid=26963716”