Főmenü megnyitása

A Szputnyik, szívecském! (eredeti címén スプートニクの恋人 – Szupútoniku no koibito) Murakami Haruki japán író 1999-ben kiadott regénye. Magyar fordítása 2006-ban jelent meg.

Szputnyik, szívecském!
Szerző Murakami Haruki
Eredeti cím スプートニクの恋人
Szupútoniku no koibito
Ország Japán
Nyelv japán
Műfaj regény
Előző The Wind-Up Bird Chronicle
Következő Kafka a tengerparton
Kiadás
Kiadó Geopen Könyvkiadó
Kiadás dátuma 1999
Magyar kiadás dátuma 2006
Fordító Komáromy Rudolf
Oldalak száma 238
ISBNISBN 963-9574-71-6

A regény főhőse Szumire, egy írónövendék, aki szerelmes lesz egy nála idősebb nőbe, Miuba. Miu csodálja Szumire kibontakozóban lévő tehetségét, de nem viszonozza a fiatal lány érzelmeit. A harmadik főszereplő a névtelen narrátor, egy általános iskolai tanár, akire Szumire a regényben csak mint „K”-ra hivatkozik. „K” Szumire legjobb és egyetlen barátja, aki szerelmes a lányba.

Tartalomjegyzék

CselekménySzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Szumire írónövendék, aki minden energiájával csak arra koncentrál, hogy igazi író váljék belőle. Az egyetemet időfecsérlésnek tekintette, mely csak hátráltatja írói fejlődésében, ezért otthagyta, azonban itt ismerkedett össze későbbi legjobb, és egyetlen barátjával, „K”-val. „K” elmondása szerint Szumire nem volt különösebben vonzó kinézetű lány, halszálkás szövetzakóban és munkásbakancsban járt, haja pedig szénaboglyára emlékeztetett, azonban volt benne valami, ami megragadta az embert.

Szumire huszonkét éves korában lett először életében szerelmes egy nála tizenhét évvel idősebb házas asszonyba, Miuba, akivel egy esküvői ebéden ismerkedett meg. Miu szerint Szumiréből egyszer remek író válik, azonban ehhez még hiányzik belőle a tapasztalat és az idő. Felajánlja a lánynak, hogy addig is, amíg ez kialakul benne, dolgozzon nála. Szumire beleegyezik, és idővel megdöbbentő külső és belső átalakuláson megy keresztül.

Miunak Európába kell utaznia üzleti ügyben, és Szumirét is magával viszi. A véletlen folytán úgy alakul, hogy az üzleti út végén Miunak és Szumirének lehetőse nyílik kis időt eltöltenie egy apró görög szigeten, ahonnan néhány nap után Szumire különös módon nyomtalanul eltűnik.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Magányos útitársSzerkesztés

A regényben Szumire Miut hívja „Szputnyik, szívecském”-nek, a műhold valójában azonban az emberi magány és elszigeteltség szimbólumává is válik a műben.

…csodálatos útitársak vagyunk, végső soron azonban nem egyebek magányos fémhalmazoknál, amelyek a maguk külön-külön pályáján keringenek. Messziről gyönyörűségesen suhanó csillagoknak tűnnek, de valójában csupán ketrecek, amelyekbe egyedül vagyunk bezárva, és sehová sem tartunk. Amikor a két műholdunk pályája véletlenül keresztezi egymást, együtt lehetünk. Talán még a szívünket is föltárjuk egymás előtt. De ez csak egy röpke pillanat. A következő másodpercben már teljes magányban száguldunk tovább. Mígnem elégünk, és semmivé leszünk.
– idézet a regényből

MagyarulSzerkesztés

  • Szputnyik, szívecském! Misztikus történet a szerelem hatalmáról; ford. Komáromy Rudolf; Geopen, Bp., 2006

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés