Sztrókay István

(1869–1938) magyar villamosmérnök

Nemescsói Sztrókay István József (Tolmács, 1869. augusztus 4.Budapest, 1938. július 24.)[5] magyar villamosmérnök.

Sztrókay István
Született 1869. augusztus 4.[1]
Tolmács
Elhunyt 1938. július 24. (68 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Sztrókay Pál
Foglalkozása villamosmérnök
Iskolái
Sírhelye Farkasréti temető (604-367. templomi fülke)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Életpályája és munkássága szerkesztés

Szülei: Sztrókay Boldizsár és Edvi-Illés Matild voltak.[5] 1886-ban érettségizett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. A budapesti műegyetemen szerzett diplomát 1891-ben.[6] A budapesti Városi Villamos Vasútnál kezdte pályáját 1893-ban. Tervet készített a budapesti gyorsvasút-hálózat kiépítésére (1913, 1921). 1923-ban kormányfőtanácsosi címet kapott. Egészségi állapota miatt 1929-ben nyugdíjba vonult.

Részt vett a földalatti vasút tervezésében és építésében. A lóvasút villamosításakor mint a budapesti Közúti Vaspályatársaság alkalmazottja irányította az átalakítási munkálatokat. A Tanácsköztársaság bukása után (1918) mint a Budapesti Egyesített Városi Vasutak vezérigazgató-helyettese memorandumot dolgozott ki a fővárosi vasutak megváltására, ennek alapján alakították meg a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-ot (BSZKRT). A BSZKRT vezérigazgató-helyetteseként irányította az 1920-as években végrehajtott műszaki rekonstrukciót, többek között az áttérést az egységes felső vezetékes áramvezetési rendszerre. Német, francia és magyar nyelvű tanulmányokban foglalkozott a városi közlekedés kérdéseivel.

Sírja a Farkasréti temetőben található (604-367. templomi fülke).

Családja szerkesztés

Felesége Tóth Mária (1871–1945) volt.[5] Fiuk; Sztrókay Pál (1899–1964) gépészmérnök volt.

Művei szerkesztés

  • A budapesti földalatti elektromos vasút cement-vizsgáló állomása (Budapest, 1894)
  • Kis- és közúti vasút az országúton (Budapest, 1910)
  • A városi gyorsvasutakról (Budapest, 1913)
  • A hosszrendszerű felépítmény megfelelő méretezéséről és a sínek hullámos kopásáról (Budapest, 1914)
  • Nagy Budapest közlekedési problémái (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1921)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A BSZKRT tíz éve (Budapest, 1934)
  • Sztrókay István (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1938)
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8