Főmenü megnyitása

Sztrókay Pál

magyar gépészmérnök

dr. Sztrókay Pál (Budapest, 1899. szeptember 12.[2]Budapest, 1964. december 30.[3]) magyar gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1960), Állami díjas (posztumusz, 1965).

Sztrókay Pál
Született 1899. szeptember 12.[1]
Budapest
Elhunyt 1964. december 31. (65 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiSztrókay István
Foglalkozása gépészmérnök
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1922)
Kitüntetései A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1965)
Sírhely Óbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztrókay Pál témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Sztrókay István és Tóth Mária voltak. 1917-ben megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyét fizikából. 1922-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1922–1924 között a Siemens-Schuckert Művek berlini, majd 1924-től a bécsi Siemens Művek üzemének mérnöke volt. 1926–1964 között a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott; 1938-tól a gyár készülékszerkesztési, 1941-től az erőátviteli és vasútosztályának vezetőjeként. A II. világháború után megszervezte a gyár önálló, kizárólag villamos vontatási kérdésekkel foglalkozó vasútosztályát, melynek 1963-ig vezetője volt. 1964-től műszaki tanácsadóként szolgált.

MunkásságaSzerkesztés

Kandó Kálmán mellett részt vett a fázisváltós mozdonyok kapcsolóberendezéseinek megszerkesztésében. 1945 után a Kandó-féle fázisváltós mozdonyokból tovább fejlesztett fázis- és periódusváltós mozdonyok, majd a Ward-Leonard mozdonytípus szerkesztését és próbáit vezette. Kifejlesztette a dieselvillamos járművek korszerű szabályozását s ezzel lerakta hazai gyártásuk alapját. Utolsó éveiben a korszerű – ma már üzemben levő – Szilícium-egyenirányítós mozdonyok hazai gyártásának előkészítésével foglalkozott. Szakirodalmi és pedagógiai munkásságot is kifejtett.

Sírja az Óbudai temetőben található (49/1-I-183).

 
Sztrókay Pál (1899–1964) magyar gépészmérnök sírja az Óbudai temetőben (49/1-I-183).

MűveiSzerkesztés

  • Helyiérdekű közúti és városi gyorsvasutak (Gépészeti Zsebkönyv, II. Budapest, 1942)
  • Dieselvillamos járművek szabályozása (Elektrotechnika, 1951. 9 – 10. sz.)
  • Villamos vasutak (I. Verebély Lászlóval, Budapest, 1955)
  • Korszerű vasúti villamos vontatómotorok cs hajtások (Jekelfalussy Gáborral, Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványa, 1963)

DíjaiSzerkesztés

  • Zipernowsky-díj
  • Pattantyús-Ábrahám-díj
  • a Gépipar Kiváló Dolgoztója
  • Munka érdemrend
  • Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata
  • Állami díj (posztumusz, 1965)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés