Tálosfalva
Tálosfalva románul: Blidărești, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tálosfalva (Blidărești) | |
Tálosfalva görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Alparét |
Rang | falu |
Községközpont | Alparét (Bobâlna) |
Irányítószám | 407088 |
SIRUTA-kód | 56130 |
Népesség | |
Népesség | 6 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 386 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 23° 34′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 23″, k. h. 23° 34′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tálosfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Csákigorbótól délkeletre fekvő település, melyen átfolyik az Antoson, Oláh-Vásárhelyen át csörgedező a Deberke patakába szakadó kis patakocska, szűk katlanban a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült, Deéstől 28 kilométernyire.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét az itteni agyagművesek, fazekasok, tál csinálók után vette, román neve blid szintén tálat jelent.
Tötténete szerkesztés
Tálosfalva nevét 1507-ben említette először oklevél Tálosfalwa néven, mint Alparét tartozékát. Birtokosai ekkor nádasdi Ongor János fiainak, Jánosnak és Miklósnak a birtoka volt, kiknek utód nélküli halála után a birtok a Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződésük alapján és a király adományából Szobi Péter fiára, Mihályra szállt.
Későbbi névváltozatai: 1733-ban Tálosfalva, 1750-ben Bliderestyi, 1808-ban Talásfalva, Bligyeresti, 1861-ben Tálosfalva, Bligyerest, 1913-ban Tálosfalva.
1585-ben Arpately, Sztejolith Rácz János itteni részét Kendy Ferencnek, küküllőmegyei főispánnak adta el.
1604-ben Hidvégi Demjén Ferenc itteni részét, melyet ő Kovácsy Ferenc örökös nélküli halála után Báthory Zsigmondtól kapott adományba, Haller Gábornak adta zálogba, majd még ez évben Géczi Géczi István is eladta itteni részét Haller Gábornak. 1694-ben birtokosa Haller György.
1696-ban Tálosfalva török hódoltsági falu.
Tálosfalvát egykor magyarok lakták, akik a királyi haszonbér kezdetekor 1556-ban már el voltak románosodva, de 1600-ban, Csáky Istvánt beiktatásakor, magyar lakosokat is emlitettek itt, így Pethő Gergely falusbirót, Farkas Lukács esküdtet is.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
1910-ben 190 görögkatolikus román lakosa volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus fatemplomát Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1825-től vezetnek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája.