Wikipédia

Tóth Attila (író)

(1949–2017) magyar művészeti író, művészettörténész
Ez a szócikk Tóth Attila, művészeti íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Attila (egyértelműsítő lap).

Tóth Attila (Szarvas, 1949. április 17. – Szeged[forrás?], 2017. február 19.[1]) művészeti író, művészettörténész, helytörténész.

Tóth Attila
Született1949. április 17.
Szarvas
Elhunyt2017. február 19. (67 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaművészeti író,
művészettörténész,
helytörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

A szegedi tanárképző főiskolán rajz-földrajztudomány szakon tanult, Vinkler László volt a mestere. Később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett egyetemi népművelői diplomát. Hivatalt vállalt, köztisztviselőként képzőművészeti, kulturális és közgyűjteményi területeken dolgozott. Művészeti írói és művészetszervezői tevékenységét a szegedi képzőművészet és a tágabban a Dél-Alföld körzetében fejtette ki. Cikkei, képzőművészeti tárgyú írásai 1980-tól rendszeresen jelentek meg szaklapokban és a helyi sajtófórumokban. Publikációinak száma kb. 150. Elsősorban a köztéri szobrászat területén publikált. 1993-ban jelent meg első könyve, a Szeged szobrai és muráliái című monográfia. Azóta több képzőművészeti tárgyú kötete, albuma is megjelent, amelyeket szobrászokról, építészekről írt. Számos szegedi köztéri szobor, emlékmű megvalósításában volt része szakértőként, szervezőként.

Munkahelyek szerkesztés

1972-78, Szeged MJ. Város Tanácsa: munkakörébe tartozott a képzőművészeti, majd később a zenei élet és a múzeumi ügyek intézése.

1978-81: igazgató, Bartók Béla Művelődési Központ

1981-től 2007-ig: Csongrád Megye Önkormányzata vezető kulturális főtanácsos

2009-től nyugállományban volt.

Művei szerkesztés

  • Szeged szobrai és muráliái (1993; 2. javított kiadás "Szeged szobrai" címmel: 2018)
  • Szegedi szobrászok c. kismonográfia (társszerző, 1996)
  • Szegedi grafikusok és iparművészek c. kötet (társszerző, 1998)
  • Csongrád megye kézikönyve (1997) kulturális fejezet
  • Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. (társszerző Pacsika Emília, Bába Kiadó, Szeged, 2001)
  • A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története. kismonográfia (társszerző Forrai Kornélia, Bába Kiadó, Szeged, 2001)
  • Megyék történelmi szoborparkja (2002)
  • Tápai Antal szobrászművész munkásságát bemutató kötet (társszerző, 2005)
  • Karikó Teréz - a szegedi operajátszás csillaga (2005) szerk.
  • Papp György munkássága (2007)
  • Bánvölgyi László munkássága (2008)
  • Piroska János festői munkássága (2009)
  • A Nemzeti Emlékcsarnok (2009)
  • Az élő zsinagóga (Dusha Béla fotóalbuma- szerzőtárs, 2009)
  • Szeged monográfia V. (képzőművészeti fejezet: 1945-90) szerzőtárs
  • Tóth Sándor éremművészete (bev. Tóth A. 2012)
  • Századfordulós ékkövek - kalandozások a szecesszió varázslatos világában... (2015) szerzőtárs)
  • Képzőművészet Csongrádon (2015) szerzőtárs
  • Tokácsli Lajos centenáriumi emlékalbum (2016) társszerző
  • Naplóm-küzdelmem a limfómával (2016).

Társasági tagság szerkesztés

  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagsága, képzőművészeti tagozat (művészeti írói)
  • Képző-és Iparművészeti Lektorátus köztéri alkotások bírálatában foglalkoztatott szakértő
  • Szegedért Alapítvány művészeti kuratórium tagja
  • Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE)

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Elhunyt Tóth Attila művészeti író”, delmagyar.hu, 2017. február 21.. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 21.) 

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_Attila_(író)&oldid=27009371”