Török líra
A líra (törökül: Türk lirası) Törökország, Észak-Ciprus hivatalos fizetőeszköze 2009. január 1. óta. Az új lírát 2009. december 31-én vonták ki. 2009-ben, egy évig a régi és az új török líra együtt volt használatban.
| Török líra (Türk lirası (törökül)) | |
 | |
| 1 lírás érme | |
 | |
| 200 lírás bankjegy | |
| ISO 4217 kód | TRY |
| Devizajel | ₺, TL (Türk Lirası) |
| Ország | Törökország és Észak-Ciprus hivatalos |
| Infláció | |
| Mértéke | 61.14% (Törökország, 2022 március) [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Váltópénz | |
| kuruş | 1/100 |
| Érmék | |
| Gyakran használt | 25, 50 kuruş, 1 líra |
| Ritkán használt | 1, 5, 10 kuruş |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 5, 10, 20, 50, 100, 200 líra |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török líra témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A lírát 1844-ben vezették be. A pénznem első egysége a kuruş volt, ami még ma is használatban van, mint váltópénz. A líra bevezetésekor a régi para is használatban maradt (40 para = 1 kuruş). 1930-as évekig arab írást használtak a pénzeknél: پاره =para, غروش=kuruş és ليرا=líra (تورك ليراسي= "Török líra"). Európai nyelveken a kuruşt piastrének mondták, a lírát egy francia szóval, a livrével illették.
1844 és 1881 között arany- és ezüstalapon nyugvó pénzrendszer volt használatban (1 líra=6,61519 gramm arany = 99,8292 gramm ezüsttel volt egyenértékű). 1881-től 1914-ig csak az aranyalapú rendszert használták. Az első világháború alatt eltörölték ezt a rendszert (1 arany líra=9 papír lírával). A háborús idők után rögzítették a brit font és a francia frank árfolyamát is. 1946-ban rögzítették az amerikai dollár árfolyamát is (2,8 líra = 1 amerikai dollár; Ez az átváltási árfolyam 1960-ig állt fenn).
Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a rendkívül magas infláció következtében a török líra erősen meggyengült. A fejlett országokkal összehasonlítva Törökországban nagyon magas volt az infláció, de sosem érte el a hiperinflációt. Az 1960-as évek végén 1 USD 9 lírát ért, míg 2001-ben 1,65 millió lírát. Ez évi 38%-os inflációt jelentett. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök ezt „nemzeti szégyennek” nevezte. 2003 decemberében a török parlament elfogadta a hat nulla levágásáról és az új török líra bevezetéséről szóló törvényt.
2005. január 1-jén rögzített beváltási érték: 1 új líra 1 millió régi lírának felelt meg.
2009. január 1-jén pénznem nevéből eltörölték az új szót, ezzel együtt új érméket és új bankjegyeket bocsátottak ki. 2017. november 22-én történelmi mélypontot ért el líra árfolyama az amerika dollárral szemben, amikor egy dollár 3,9825 lírát ért.[2]
2018. május 22-én történelmi mélypontra esett a líra árfolyam az amerikai dollárhoz viszonyítva, egy dollár 4,61 lírát ért ezen a napon.[3] A jegybank viszont nem mer közbelépni, ugyanis az ország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan ezt tiltja. Végül két nappal később meglépte a kamatemelést a jegybank 13,5%-ról 16,5%-ra emelte az alapkamatot. A török líra árfolyama továbbra is mélyponton van.[4] Augusztusban a befektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy a líra romlása továbbgyűrűzik más gazdaságokba is.[5]
Szimbóluma szerkesztés
A török líra szimbólumát 2012. március 1-jén mutatták be, készítője Tülay Lale volt. A felfelé mutató keresztvonalak a török gazdaság növekedését szimbolizálják.[6]
Érmék szerkesztés
2009-es érmesorozat szerkesztés
A jelenleg is használt érméket 2009. január 1-jén bocsátották ki.
| Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | leírás | dátumok | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| átmérő | vastagság | tömeg | összetétel | perem | előlap | hátlap | első nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | ||
 
|
1 kuruş | 16,5 mm | 1,35 mm | 2,2 g | 70% réz, 30% cink |
sima | érték, díszítések, évszám |
"TÜRKİYE CUMHURİYETİ", Mustafa Kemal Atatürk |
2008 | 2009. január 1. | forgalomban |
 
|
5 kuruş | 17,5 mm | 1,65 mm | 2,9 g | 65% réz, 18% nikkel, 17% cink | ||||||
 
|
10 kuruş | 18,5 mm | 3,15 g | ||||||||
 
|
25 kuruş | 20,5 mm | 4 g | recés | |||||||
 
|
50 kuruş | 23,85 mm | 1,9 mm | 6,8 g | gyűrű: 65% réz, 18% nikkel, 17% cink mag: 79% réz, 4% nikkel, 17% cink |
érték, Isztambul hídja, évszám | |||||
 
|
1 líra | 26,15 mm | 1,9 mm | 8,2 g | gyűrű: 79% réz, 4% nikkel, 17% cink mag: 65% réz, 18% nikkel, 17% cink |
tulipán figura | érték, díszítések, évszám | ||||
Bankjegyek szerkesztés
6. sorozat szerkesztés
| 6. sorozat (1970-es évek) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kép | érték | méret | szín | leírás | |||
| előlap | hátlap | előlap | hátlap | ||||
|
|
5 líra | 135 x 60 mm | ibolya | Mustafa Kemal Atatürk | Manavgat-vízesés, Antalya | |
|
|
10 líra | 140 x 65 mm | zöld | Kız Kulesi, Isztambul | ||
|
|
20 líra | 143 x 66 mm | vörös, barna | Anıtkabir, Ankara | ||
|
|
50 líra | 160 x 71 mm | barna | Topkapı palota, Isztambul | ||
|
|
100 líra | 170 x 77 mm | zöld, barna | Ararát-hegy | ||
|
|
500 líra | 170 x 80 mm | kék, zöld | Isztambuli Egyetem | ||
|
|
1000 líra | 170 x 82 mm | ibolya | Július 15. vértanúinak hídja, Isztambul | ||
7. sorozat szerkesztés
| 7. sorozat (1980-as évek) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| kép | érték | méret | szín | leírás | ||
| előlap | hátlap | előlap | hátlap | |||
|
|
10 líra | 122 x 55 mm | rózsaszín, zöld | Mustafa Kemal Atatürk | Diákok megajándékozzák Atatürköt |
|
|
100 líra | 131 x 61 mm | vörös, barna | Mehmet Akif Ersoy és a török himnusz, a költő szülőhelye | |
|
|
500 líra | 140 x 72 mm | kék | İzmir óratornya | |
|
|
1000 líra | ibolya | II. Mehmed szultán és a régi Isztambul látképe | ||
  
|
  
|
5 000 líra | 1. verzió: 140 x 72 mm később: 146 x 72 mm |
1. verzió: barna, kék később: zöld, barna |
1. verzió: Mevlana Múzeum, Konya 2. és 3. verzió: Ugyanaz, Mevlanával kiegészülve 4. verzió: Afşin-i hőerőmű - Elbistan | |
|
|
10 000 líra | 146 x 72 mm | ibolya, zöld | Szinán munkája a Szulejmán-mecset, Isztambul | |
|
|
20 000 líra | 152 x 76 mm | vörös, ibolya | Török Központi Bank épülete, Ankara | |
|
|
50 000 líra | zöld | Török Nagy Nemzetgyűlés, Ankara | ||
| 7. sorozat folytatása (1990–2005) | ||||||
|
|
100 000 líra | 158 x 76 mm | barna, zöld | Mustafa Kemal Atatürk | Diákok megajándékozzák Atatürköt |
|
|
250 000 líra | kék | Vörös torony, Alanya | ||
|
|
500 000 líra | 160 x 76 mm | ibolya, kék | Gallipoli-emlékmű, Çanakkale | |
|
|
1 000 000 líra | kék, vörös | Atatürk-gát Şanlıurfa/Adıyaman | ||
|
|
5 000 000 líra | 162 x 76 mm | sárga | Anıtkabir Ankarában | |
|
|
10 000 000 lira | vörös | Piri reisz 1513-as világtérképe | ||
|
|
20 000 000 líra | zöld | Epheszosz romjai | ||
8. sorozat szerkesztés
9. sorozat szerkesztés
| 9. sorozat (2009-től) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kép | névérték | méret | szín | leírás | dátumok | ||||
| előlap | hátlap | előlap | hátlap | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
|
|
5 líra | 64 x 130 mm | barna | Mustafa Kemal Atatürk | Aydın Sayılı, Naprendszer, atom, DNS |
2009 | 2009. január 1. | forgalomban |
|
|
lila | 2013. | 2013. április 8. | |||||
|
|
10 líra | 64 x 136 mm | vörös | Cahit Arf, Arf-állandó, aritmetikai sorozat, abakusz, bináris |
2009 | 2009. január 1. | ||
|
|
20 líra | 68 x 142 mm | zöld | Mimar Kemaleddin Bey, Gazi Egyetem paplaka, építészeti formák | ||||
|
|
50 líra | 64 x 148 mm | narancs | Fatma Aliye Topuz, virág, könyvek | ||||
|
|
100 líra | 72 x 154 mm | kék | Buhurizade Itri, hangszer, Dzsalál ad-Dín Rúmí | ||||
|
|
|
200 líra | 72 x 160 mm | ibolya | Yunus Emre, Yunus-mauzóleum, rózsa, "Sevelim, sevilelim" | ||||
Történelmi árfolyamok szerkesztés
Az alábbi táblázatban néhány történelmi árfolyam van, amelyben 1 líra értéke van megadva forintban.[7]
| dátum | árfolyam (Ft) |
|---|---|
| 2009. január 5. | 126,43 |
| 2010. január 4. | 125,80 |
| 2010. szeptember 8. | 150,29 (legmagasabb) |
| 2014. január 2. | 100,12 |
| 2023. március 1. | 18,52
(legalacsonyabb) |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ www.tradingeconomics.com
- ↑ a mélybe zuhant a török líra. [2017. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 22.)
- ↑ Újabb katasztrófa közeleg - lépnie kellene a jegybanknak, de nem mer
- ↑ Nemrég az egész világ csodálta őket, ma az összeomlás a fő veszély
- ↑ Folytatódik a török líra mélyrepülése
- ↑ török líra szimbóluma
- ↑ Árfolyam lekérdezés, mnb.hu
További információk szerkesztés
- Az Oszmán Birodalom fizetőeszközei Archiválva 2005. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (törökül)
- Török Nemzeti Bank bankjegymúzeum oldala(törökül)
- Az Oszmán Birodalom érméi (törökül)
- Török köztársaság érméi és bankjegyei (törökül)
