Törpesármány

madárfaj

A törpesármány (Emberiza pusilla) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Törpesármány
Little Bunting.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. pusilla
Tudományos név
Emberiza pusilla
(Pallas, 1776)
Elterjedés
A törpesármány elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely
A törpesármány elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpesármány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpesármány témájú médiaállományokat és Törpesármány témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Észak-Oroszországban és Ázsia északi részén költ, de télen leköltözik Kelet-Poroszországig, Svédország déli részéig, Hollandiáig, Belgiumig. A töpesármány első magyarországi megkerülése: 1988. november 7. Ócsa község határban, az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén madárgyűrűzés során fogtak egy fiatal példányt. A szibériai faunatípusba tartozik.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 13,6 centiméter, farkhossza 6 centiméter és szárnyhossza 7 centiméter . Feje teteje, szemsávja és pofája élén vörösbarna, a fejtetőn egy fekete sáv húzódik. A nyak oldalain 1-1 rozsdásvörös keresztsáv. A szárny- és farktollai sötétbarnák.

ÉletmódjaSzerkesztés

Tápláléka elsősorban magok, zöld növényi részek és rovarok.

SzaporodásaSzerkesztés

Törpe füzesekben, síkvidéki, mohával fedett vagy mocsaras talajú tundrák talajára rakja fészkét. Talajmélyedésbe készíti, száraz levelekből, mohából, fűből és finom szőrrel, fűszálakkal béleli ki. Fészekalj 4–6 tojásból áll. Fiókák fél fészekhagyók.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon alkalmi vendég.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés