Törzs (társadalmi csoport)
A törzs sok szövegkörnyezetben utalhat az emberek egy adott csoportjára. A legtöbbször alkalmazott jelentés az antropológia tudományterületéhez tartozik. A definíció kérdéses, mert eltérések vannak a társadalmi és rokonsági kapcsolatok értelmezésében. Másrészt arra világítanak rá ezek az eltérő vélemények, hogy hogyan lehet ezt a fogalmat alkalmazni az igen komplex emberi társadalomban. Az antropológusok gyakran állítják szembe a törzset más társadalmi és rokonsági kapcsolatokkal. A törzs hierarchiailag szélesebb, mint egy vérvonal vagy klán, de kisebb, mint a felsőbbségi vezetésen alapuló törzsfőnökségek (chiefdoms),[1] a nemzet vagy az állam. Ezeket a fogalmakat is sokféleképpen értelmezik. Néhány helyen a törzseket jogilag elismerik, és valamilyen fokú politikai autonómiát is kapnak a nemzeti vagy szövetségi kormányoktól. A fogalom jogi és antropológiai jelentése között szintén lehetnek eltérések.
Csoportosítás Szerkesztés
A törzsek fogalmának és jellemzésének definiálását sok kritika kíséri. A népszerű elképzelés szerint a törzs egy ősi társadalmi struktúra, mely minden későbbi civilizáció és állam előképe. Elman Service antropológus létrehozta[2] az összes emberi kultúrában jelen lévő társadalmak egy olyan osztályozási rendszerét, mely a társadalmi egyenlőtlenség fejlődése és az állam szerepe szerint csoportosítja a társadalmakat. Ez az osztályozási rendszer négy kategóriát tartalmaz:
- Vadászó-gyűjtögető hordák, melyek jellemzően egalitáriusok.
- Olyan törzsi társadalmak, melyekben a társadalmi rangok rendszere és a presztízs valamelyest megjelenik.
- Rétegződött törzsi csoportok, melyek élén a törzsvezető áll.
- Civilizációk, összetett társadalmi hierarchiával és szervezett, intézményesített kormánnyal.
Ezek szerint a törzs olyan politikai egység, mely családok társadalmi vagy ideológiai szolidaritási egységeként jön létre (ezek közé tartoznak a klánok és a vérvonalak is). A törzshöz való tartozást olyan egyszerű tulajdonságok alapján lehet megérteni, mint a leszármazás (klán), etnikum, (rassz), nyelv, tartózkodási hely, politikai csoport, vallási meggyőződés, szájhagyomány vagy kulturális szokások.
Az archeológusok még mindig kutatják, hogyan jöttek létre az államiság előtti törzsek. A mostani kutatások arra utalnak, hogy a törzsi strukturáltság olyan adaptációs típus, mely a bőséges, ámde megjósolhatatlan elérhetőségű erőforrások kihasználását segítette. Az ilyen struktúrák elég flexibilisnek mutatkoztak ahhoz, hogy összehangolják az élelem hiány idején szükséges felkutatását és elosztását úgy, hogy a többlet idején az embereknek nem kell túlzottan visszafogniuk magukat.
A „törzs” kifejezést az antropológia területén az 1950-es évek végéig, az 1960-as évek kezdetéig széles körben alkalmazták. A fogalom további használatát több oldalról is bírálták antropológusok és a társadalomtudományok más ágaiban dolgozók is, köztük például az etnotörténészek.[3]
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Szilágyi Péter: Jogi alaptan. (hely nélkül): ELTE Eötvös Kiadó. 2014. 54. o. ISBN 978 963 312 072 9 arch Hozzáférés: 2020. április 4.
- ↑ Service, Elman Rogers. Primitive social organization : an evolutionary perspective. Random House (1962. szeptember 27.). OCLC 318447878
- ↑ Mitchell, Clyde J. (1970). "Tribe and Social Change in South Central Africa: A Situational Approach" in Gutkind, Peter C. W. Editor. The Passing of Tribal Man in Africa, p. 83. Brill.