Szent Erzsébet híd
A Szent Erzsébet híd (2002-2007 között Tabán híd) Esztergom legújabb hídja. A Kis-Dunán ível át, és a Prímás-sziget déli részével biztosítja az összeköttetést. A Mária Valéria hídról vezeti le a forgalmat, tehermentesítve ezzel a Bottyán hidat, a Lőrinc utcát és a belvárost.
Szent Erzsébet híd | |
Elhelyezkedése | Esztergom, Tabán városrész és Prímás-sziget között |
Áthidalt akadály | Kis-Duna |
Névadó | Árpád-házi Szent Erzsébet |
Szerkezettípus | egynyílású kerethíd |
Legnagyobb támaszköz | 48 m |
Nyílások száma | 1 |
Teljes hosszúsága | 50,50 m |
Szélesség | 12,12 m |
Sávok száma | 2+gyalogjárda |
Átadás ideje | 2002. május 17. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 18° 44′ 04″47.787722°N 18.734444°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 18° 44′ 04″47.787722°N 18.734444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Erzsébet híd témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA Mária Valéria híd átadása (2001) következtében Esztergom belvárosában számottevően megnövekedett a közúti forgalom. Ez 2–4 ezer új autót jelent, ami hosszú távon ellehetetlenítette volna a belváros közlekedését. A Tabán híd tehermentesítő hídként szolgál, ami alternatív közlekedési tengelyként vezeti el a Párkány felőli forgalmat. Ennek megfelelően kiemelt teherbírású. Hossztartóját 2002. február 7-én emelték a helyére az ország legnagyobb mozgódarujával. Átadására 2002. május 17-én került sor. A beruházás 1 milliárd forintos állami támogatással jött létre. A híddal egyszerre épült a Prímás-szigeten a 11 326-os számú út a Nagy Duna sétányon és az Árok utcában. A Hősök terei körforgalomba torkollik, ahol találkozik a (táti) 11-es, a (dorogi) 111-es főúttal, és a (dobogókői) 1111-es úttal. A híd neve Esztergom Tabán városrészének a nevét őrizte. 2007-ben az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékév alkalmából Szent Erzsébet hídra keresztelték. A jövőben átépülő Tabán városrész nevét egy újonnan kialakított utca fogja őrizni.
Leírása
szerkesztésA korszerű anyagokból és technológiával épült Szent Erzsébet híd 19. század végi építészeti megjelenésű, illeszkedik a többi Kis-Duna híd stílusához. A 2×1 sávos útpálya 8 méter széles, járdákkal együtt 12. Szabad fesztávolsága 48 méter. A főtartószerkezetet 100 tonnás, acélból készült. A híd szerkezeti magassága a pályaszint és a szerkezet alsó éle között mérve hídközépen 1594 mm. Az egymástól 2750 mm-re elhelyezkedő acél főtartókat a helyszínen készült vasbeton pályalemez hidalja át, melynek túlnyúló konzoljai a gyalogjárda szegélytartó terheit viselik. A keretként kialakított szerkezetnél az alépítményekre a szokásos függőleges terheken kívül jelentős vízszintes hatások is adódnak, ezért olyan alapozási rendszert kellett kialakítani, amely e terhek felvételére is alkalmas. Az árvízvédelmi vonal folyamatosságát is biztosítani kellett, ezért a hídfő elé félkörben szádfalat is kellett verni.[1]
Az Árok utcai hídfőnél, a Kis-Duna mellett – a 14. században Prágában vízbe fojtott – Nepomuki Szent János szobra áll egy fülkében, mivel ő a hidak, hajósok, molnárok védőszentje.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Horváth László (lekt): Térségek, kapcsolatok, hidak - 110 éves a Mária Valéria híd (2005)