Takáts József (főjegyző)

megyei főjegyző, író (1767–1821)

Péteri és téti Takáts József, gyakran: Péteri Takáts József (Keszthely, 1767. március 18.Győr, 1821. május 4.) megyei főjegyző, író.

Takáts József
Született

Keszthely
Elhunyt 1821. május 4. (54 évesen)[1]
Győr
Állampolgársága magyar
Foglalkozása főjegyző,
író
A Wikimédia Commons tartalmaz Takáts József témájú médiaállományokat.
Takáts József (1767-1821) költő és író emléktáblája. - Zala megye, Keszthely

ÉletpályájaSzerkesztés

Takáts Márton és Varga Katalin iparos polgári szülők fia. Középiskoláit 1776-80-ban és 1783-86-ban Győrben járta; itt Fabchich József tanára buzdította a magyar nyelv és irodalom művelésére; közben 1781-83-ig Keszthelyen folytatta tanulását. 1790-ben már a klasszikus nyelveken kívül németül, franciául, angolul, később olaszul is beszélt. A gimnáziumi tanulmányok végeztével a győri papnövendékek közé vétetett föl és a négy évi teológiai tanfolyamot a pozsonyi papnevelőben végezte és az ottani irodalmi iskolának egyik vezetője és lelke volt. A pozsonyi szeminárium elhagyása után szüleihez ment Keszthelyre és végképp elhagyta a papi pályát. 1791-ben Festetics György gróf László fia nevelését bízta reá, 500 forint évi fizetéssel és rendes nyugdíjjal. Bécsben folytatta nevelői pályáját hét évig; 1797-ben és a következő évben neveltjével beutazta Magyarországot és Erdélyt; 1798-ban egy könyvkiadó vállalatot Magyar Minerva címmel létesített, melynek támogatására a gróf évi ezer forintot igért; de a vállalat II. köteténél a gróf megvonta a segélyt; ezért 1799-ben lemondott nevelői állásáról; azonban a gróf kivánságára, aki 500 forint évdíjat biztosított számára, még egy évig megmaradt Bécsben; azután megvált állásától és az ügyvédi pályára lépett. Bécsben a költészettel való foglalkozás mellett élénk részt vett Görög lapjának a Magyar Hírmondónak szerkesztésében. Itt ismerkedett meg Kisfaludy Sándorral, szerették egymást egész a sírig. 1800-ban, midőn elhagyta Bécset, először szülőföldjén akarta otthonát megalapítani; majd Pesten próbált szerencsét, végre pedig Veszprémben telepedett meg állandóan, ahol a káptalan megtette őt ügyészének. Ekkor nősült meg. Lázas munkásságot fejtett ki ezután is a magyar írók munkáinak kiadása érdekében. Sokat levelezett Baróti Szabó Dáviddal, Kulcsárral, Göröggel, Révaival stb. A nyelvújítási harc során szembeszállt Kazinczy Ferenccel. 1808-ban nagyobb birtokot vett Téten (Győr megye) és mint «a veszprémi káptalan pereinek és jószágainak direktora» nemességének épségben tartása mellett «téthi» előnevet nyert. 1810-ben lemondott jószágigazgatói állásáról és Téten telepedett le. Itt sok kellemetlenség érte a rágalmazók hazug hírei miatt és több évtizedig tartó pere is volt, mely izgalmaival egészen haláláig keserítette; a per tárgya a téti erdő volt. Téti és győri tartózkodása idejére esnek a nyelvújítási harc legmozgalmasabb évei; ezen küzdelemben ő is élénk részt vett. 1816-ban Győrmegye főjegyzője lett; 1821-ben már alispánnak jelölték; de még a választás előtt azon év május 4-én meghalt Győrben. A Mezőörs mellett található mindszentpusztai birtokán helyezték örök nyugalomra.

A gazdag levéltár, mely halála után egyetlen fiára Takáts Sándorra szállott, 1873-ban, ennek halála után fontszámra adatott el egy szatócsnak; tetemes része ugyan vétel útján mégis a nagyobb könyvtárak (Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság, Erdélyi Múzeum stb.) birtokába jutott; de sok magánkézbe is került. Takáts Sándor ezekből (cikkeit, költeményeit és levelezését) sokat közölt munkájában. Kisfaludy Sándor és Virág Benedek műveinek első kiadója volt. A keszthelyi kastély falán áll emléktáblája 1967 óta.

Költeményeit és cikket, többnyire névtelenül közölték az egykorú hirlapok és folyóiratok. Cikke a Zalai Közlönyben (1882. 13-15. sz. A magyarországi írók munkáinak könnyebb kinyomtatását tárgyaló gondolatok 1799.); a Válogatott Darabokban. (Kiadta Cselkó István. Pozsony, 1817. 2. bőv. kiadás 1827. Takáts erkölcsi oktatásából); levele Somogyi Gedeonhoz. Győr, 1820. márcz. 7. (Figyelő I. 1876. 248. l.).

MunkáiSzerkesztés

  • Költeményes munkáji. Bécs, 1796.
  • Erköltsi oktatások, mellyeket Tolnai gróf Festetits László kedves tanítványának szivére kötött. U. ott, 1799. (Magyar Minerva II. k.).

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Takács, Joseph (BLKÖ)