Tarokk

kártyajáték
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 30.

A tarokk komplex ütésű kártyajáték. Különlegességét az adja, hogy saját, ötszínű kártyája van, melyben a francia vagy (ritkábban) olasz színjelzőkkel ellátott színes lapok mellett van egy hosszabb sorozat is, a tarokk, amely ebben a játékban mint állandó adu szerepel. A tarokk őshazája feltehetően Olaszország, elnevezése a XVI. századtól kezdődően az olasz tarocco szóból származik, amely a mellékfolyójának, a Tarónak a nevére vezethető vissza. Azelőtt trionfi (triumf = győzelem) volt a kártya neve (lásd a német Trumpf szót, amelyből a tromf származik).

Tarokk kártyák játék közben
Ferraris Artúr: A történelmi tarokkparti
Magyar tarokk kártya II-es lapja

Az ősi olasz színjelzésű 21 tarokklap nevei sorrendben: 1. A kókler (Il Bagattino), 2. A nőpápa (La Papessa), 3. A császárnő (L’Imperatrice), 4. A császár (L’Imperatore), 5. A pápa (Il Papa), 6. A szerelmesek (Gli Amanti), 7. A kocsi (Il Carro), 8. Az igazság (La Giustizia), 9. A remete (L’Eremita), 10. A szerencse kereke (La Ruota della Fortuna), 11. Az erő (La Forza), 12. Az akasztott ember (Il Penduto), 13. A halál (La Morte), 14. A mértékletesség (La Temperanza), 15. Az ördög (Il Diavolo), 16. A torony (La Torre), 17. A csillagok (Le Stelle), 18. A Hold (La Luna), 19. A Nap (Il Sole), 20. Az ítélet (Il Giudizio), 21. A világ (Il Mondo). A Magyarországon szintén ide sorolt 22. lap a bolond (Il Matto), melyen szám nincs. Ez a "Jolly Joker" egyik elődje, nálunk skíz a neve, és a legnagyobb ütőerejű tarokk, míg például a francia tarokkban ütőerő nélküli, de az egyéb szabályoktól függetlenül bármikor kitehető kártya.

Története

szerkesztés

A kártyajáték Magyarországra feltehetően a 19. században érkezett. A hagyomány úgy tartja, hogy a tarokkot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Paszkievics orosz tábornagy – az osztrák kérésre Lengyelországból Magyarországra nyomuló cári hadsereg fővezére – hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is: húszashívásos vagy Paskievics-tarokk. E hagyomány azonban sokkal inkább a kor legendái közé sorolandó, az elnevezés sokkal inkább a legnagyobb hiányzó tarokk, vagyis a legerősebb potenciális szövetséges (akkoriban Oroszország) segítségül hívására utal keserű gúnnyal.[1][2] Emellett szól még az is, hogy a játék megnyeréséhez éppen 48 pont kell („Nem engedünk a 48-ból!”).

A szabadságharc lezárása után igen népszerű játék lett Magyarországon. Dzsentri kártyajáték volt általában, nem a vagyoni meggazdagodás volt a cél. A mai játékosok 1-10 forintos alapon, vagy pontban játsszák.

Paskievics, avagy XX-as hívásos tarokk (6 figurás)

szerkesztés
  • Honőr tarokk lapok: Skíz, XXI , Pagát (I. lap) = 5 pont
  • Tarokk lapok: XX-II = 1p.
  • Színes lapok: Pikk, Káró, Kőr, Treff: Király = 5p., Dáma = 4p., Lovas = 3p., Bubi = 2p., Ász illetve a 10-es = 1p.
  • Összesen 22 tarokklap: 34 pont, 20 színes lap: 60 pont = 42 lap 94 pont

Keverés, emelés után, az osztó középre számol 6 lapot (talon), majd jobbról 5 lapot, majd 4 lapot oszt. Bedobható: ha nincs tarokk; csak fogható honőrt (XXI, I), vagy 4 királyt tartalmaz az osztás.

Licitálás a talonra

szerkesztés

Csak honőrös játékos licitálhat max. 3 lapra, az utána következő -honőrös- "tartom", vagy kisebb értéket mondhat (3, 2, 1, szóló). A licitet nyerő jogosult partnert hívni. A licitálásnak két típusát különböztetjük meg:

Skartolás

szerkesztés

A talonból kapott lapok helyett le kell tenni a feleslegesnek ítélt lapokat. Királyt, honőrt letenni tilos, tarokkot csak bemondva szabad letenni: "Tarokk fekszik" (A felvevő a fektetett tarokkot köteles megmutatni). A licitet nyerő ezt maga elé teszi (ez már az övé), a többiek a skartot az osztó jobb kezéhez teszik, ez az elszámolásnál az ellenpárt gazdagítja: "szegények lapja".

Bemondások

szerkesztés

A licitet nyerő partnert hív, pl. így: "Hívom a XX-ast a … figurához…. Passz". A hívónak javasolt mindig a lapjaiból hiányzó következő legmagasabb tarokkot hívnia partneréül (+1 biztos ütés), a hívott partner újabb figurákat jelenthet be, az ellenpár kontrázhat. Három "passz" után kezdődhet a játék.

Figura Leírás Díj
Tous les trois tulétroá (Tuli) A bemondók mindhárom honőrt (Skíz, XXI, Pagát) ütéseikkel hazaviszik. 2
Négy király A bemondók mind a 4 királyt hazaviszik. 2
Duplajáték A bemondók skartjában és ütéseiben – az ellenpár 23 pontjával szemben – legalább 71 pontot visz haza. 4X
Pagátulti A bemondók arra vállalkoznak, hogy az utolsó ütést a Pagáttal (I. lap) viszik haza. 10
XXI-es fogás Ha ez egyik pár Skíze a másik pár XXI-esét leüti. 60
Volát A bemondók mind a 9 ütést hazaviszik. 6X
  • X= 4-licitet nyerő játékos talonból felvett lapjainak száma.
  • A figurák csendesen is megvalósíthatók / elbukhatók, ekkor a díj felét jogosult a nyerő pár elszámolni. Kivétel: volát teljesítése esetén a vele automatikusan teljesített csendes figurákért (tulétroá, négy király, duplajáték) nem jár pont.

Az kezdi a játékot akinek először osztottak. A lapok nagyság szerint ütik egymást. A tarokk minden színt visz. Szín hívása esetén kötelező azonos színt tennünk – ha van! (Pl.: kör dámára kötelező rátennünk a kőr lovast, hiába tudnánk megütni tarokkal) A tarokkban NINCS kötelező felülütési szabály (über).

Elszámolás

szerkesztés

47-47-es állásnál (94/2) már az ellenpár nyert. A parti 1 egység 3-as felvét esetén, 2e. 2-es felvét esetén, 3e. 1-es felvét és 4e. szóló esetén. Ugyanezek a szorzók volát és duplajátékra is. Kontra esetén csak a kontrázott figura értéke növekszik.

Illusztrált, avagy Palatinus tarokk (12 figurás)

szerkesztés

Az illusztrált, más néven Palatinus tarokkot az 1920­as években fejlesztette ki Lingel Károly és Polyák Lajos. A Paskievics-tarokkban használatos figurákat további hattal egészítették ki.

Figura Leírás Díj
Centrum A bemondók az első öt ütést hazaviszik, és az ötödik ütést a XX-as lappal viszik. 10
Kismadár A bemondók az első hat ütést hazaviszik, és a hatodik ütést a XXI-es lappal viszik. 10
Nagymadár A bemondók az első hét ütést hazaviszik, és a hetedik ütést a Skízzel viszik. 10
Pagát uhu A bemondók a nyolcadik ütést a Pagáttal (I. lap) viszik haza. 15
Király uhu A bemondók a nyolcadik ütést a megnevezett színű királlyal viszik haza. 15
Király ulti A bemondók a kilencedik ütést a megnevezett színű királlyal viszik haza. 15
  • A figurák csak bemondva teljesíthetőek. Csendes megvalósítását nem díjazzák.

Magas Tarokk (22 figurás)

szerkesztés

néhány figura:

  • sasuhu
  • sasulti
  • sasfácán
  • pagátfácán
  • zárópáros
  • párosfácán
  • Zsoldos Benő: A játékkártya története; Gondolat Kiadó, Budapest, 1980
  • Kovács Endre (Kosdi): Tarokk-kódex. A 6 figurás Paskievics, a 12 figurás illusztrált és a 22 figurás magas tarokk szabályainak részletes ismertetésével, valamint mindhárom fajta játékhoz 10-10 tanulságos példával és azok magyarázatával; Kráter, Bp., 1989
  • Marton János: Magyar tarokk; Bába és társa Kft., Budapest, 1997

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Változatok

    szerkesztés

    A tarokknak számos változata van, egy országon belül is gyakran több fajta tarokkot játszanak. A tarokkjátékokat Európában Franciaországtól Romániáig, Dániától Olaszországig játsszák. A változatok több szempont szerint csoportosíthatók, erről bővebben John McLeod és Michael Dummett írtak.

    A tarokkjátékok legtöbbjét 42, 54 vagy 78 lappal játsszák aszerint, hogy az 56 színes lapból hány van játékban. Ezen kívül Olaszországban léteznek olyan tarokk-kártyák, melyekben 22-nél több tarokk van (ilyen például a Minchiate a maga 40 darab tarokklapjával), vagy számozásuk nem 1-től 21-ig terjed (például a bolognai Ottocento nevű tarokkjátékban). Az olasz tarokk-kártyák némelyikét még jóslásra is használják, ettől eltekintve a tarokk-kártyával csak tarokkot játszanak.

    A tarokkok a játékban mint állandó aduk szerepelnek. Másfajta adu nincs és néhány ritka kivételt leszámítva nincs adu nélküli játék sem. A tarokklapok száma a tarokk-kártya legtöbb típusánál 21 plusz a skíz, amely a Magyarországon (és a környező országokban) játszott változatokban a 22. tarokklapnak felel meg. A francia tarokkban például a skíz nem tarokk. Csak néhány olasz kártya van, amelyben ennél több tarokklap van.

    A mai fogalmaink szerint teljes, 78 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje felülről lefelé: király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences, nyolcas, hetes, hatos, ötös, négyes, hármas, kettes, ász. A francia tarokkban ezt a rangsorrendet használják, eredetileg a két piros színben a számos lapok rangsora fordított volt. Ez az osztrák tarokkban most is így van, az ott használt 54 lapos tarokk-kártya színeinek rangsorrendje a két fekete színben király, dáma, lovas, botos, tízes, kilences , nyolcas, hetes; a két piros színben király, dáma, lovas, botos, ász, kettes, hármas, négyes.

    A magyar húszashívásos tarokkban a hetes, nyolcas, kilences, kettes, hármas, négyes lapokat kiveszik az 54 lapos pakliból, csak 42-t használnak. A royal tarokkban még ennél is kevesebb, 40 lapot használnak, a két piros ászt is kiszedik.

    A főszín, vagyis a tarokkok rangsora a rajtuk lévő római vagy (például a francia tarokkban) arab számozás szerint alakul 21-től lefele 1-ig. A skíz a magyar tarokkban valamennyi többi tarokkot üti, így a csomag legerősebb lapja. Card Games – Magyar tarokk

  2. Kégl Lóránt tarokk oldala haladóknak

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Ajánlott irodalom

szerkesztés
  • Szükségben segítő könyvecske, az az Útmutató tábla, az úgy nevezett topp-tarok játéknak külömbféle nemeiben való nyereséget vagy veszteséget ... jelenti; Füskúti Landerer Ny., Kassa, 1817
  • Nádasy Gusztáv: Négyes tarokk. Útmutató kezdők és haladók részére; Ritter Ny., Újpest, 1921
  • Tolnai József: A tarokkjáték szabályai; szerzői, Bp., 1930
  • Horváth Kálmán: A tarokkjáték szabályai; Fővárosi Ny., Bp., 1930
  • Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkőr. A négyes tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Hornyánszky, Bp., 1940
  • Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata / ; Szikra, Bp., 1948
  • Fazekas Béla–Kovács Endre–Szigetvári Zoltán: Tarokkakadémia. A négyes- és az illusztrált tarokkjáték szabályainak részletes ismertetése és magyarázata; Centrum, Bp., 1948
  • Pais József: Ulti, tarokk és néhány kis játék. Kis kártyakódex; Hungariasport, Bp., 1990
  • Író János: Tarokk-könyv. A 27 figurás magyar tarokkjáték; Zalaerdő, Nagykanizsa, 1993
  • Jánoska Antal: Tarokk album. Kártyakészítés és tarokk-játék a XIX-XX. századi Magyarországon; fotó Fáryné Szalatnyay Judit, Szlanka Viktor, Klaus Reisinger; Pallas Stúdió–Attraktor, Bp., 1998
  • Gyenes Károly: Az illusztrált tarokk könyve; Nyitott Könyv, Bp., 2003
  • Wersényi György: Tíz lapos tarokk; szerzői, Győr, 2004
  • Egy legújdonabb tarokk-kártya; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2006 (Anno)
  • Marton János: A magyar tarokkjátékok kézikönyve. Egy kétszáz éves hungaricum története, elmélete és gyakorlata; Kráter, Pomáz, 2006
  • Pais József: Tarokk; Novum, Sopron, 2009
  • Frank László– Karsai Krisztina: Tarokktan avagy Tarokk kezdőknek és haladóknak; ill. Szűcs Édua; Novum-Tech Kft., Szeged, 2014
  • Bálint János: Tarokk az élet-játék. Illusztrált-tarokk praktikák; ill. Ellenbach Márta; szerzői, Vác, 2016
  • Héjj Andreas: Bevezetés az illusztrált tarokk alapjaiba; 2. jav., bőv. kiad. PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium–Szentágothai Szakkollégium Tehetségpont–Szentágothai Szakkollégium Egyesület, Balatonalmádi–Pécs, 2020