Tarr Imre
Tarr Imre, álnevén Nagy Sándor,[1] (Pécs, 1900. november 20. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 12.) MÁV–munkás, mozgalmár.
| Tarr Imre | |
| Született | Tarr Imre 1900. november 20. Pécs |
| Elhunyt | 1937. június 12. (36 évesen) Huesca, Spanyolország |
| Álneve | Nagy Sándor |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Tarr János, Lizicza Katalin |
| Foglalkozása | vasúti munkás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésTarr János csobokapusztai születésű, római katolikus vallású kocsis és Lizicza Katalin fiaként született.[2] 17 éves volt, mikor szülővárosában bekapcsolódott az antimilitarista mozgalomba, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását követően – miután illegálisan átlépte a demarkációs vonalat – a Vörös Hadseregben harcolt az intervenciós csapatok ellen. A kommün bukása után ismét Pécsre került, ahol 1920-ban őt választották meg a Szocialista Ifjúmunkás Szövetség helyi szervezetének titkárául, s részt vett a Munkás, az Ifjumunkás, illetve az Ifju Harcos című lapok szerkesztésében. A következő év nyarán az osztrák fővárosba emigrált, ahol elvégezte a kommunista párt propagandatanfolyamát, majd visszatért Magyarországra, ahol Budapesten és Győrött működött az ifjúmunkások mozgalmában. 1923. augusztus 4-én Győrött letartóztatták, majd három év börtönt szabtak ki rá, amely büntetés letöltését követően Ausztriába, majd Németországba emigrált, végül Franciaország következett, ahonnan azonban politikai tevékenysége nyomán kiutasították. Így került Belgiumba, majd illegálisan ismét Párizsba, ahol a Szabad Szó című lap munkatársaként dolgozott. 1930-ban a Kommunisták Franciaországi Pártja magyar csoportjának vezetőségébe került be. 1936-ban, miután kitört a spanyol polgárháború, Spanyolországba utazott, ahol a XIII. brigádban harcolt, továbbá zászlóaljának politikai biztosaként működött. A huescai harcokban hunyt el.
Emlékezete
szerkesztésSzületésének 75. évfordulóján arcképével emlékbélyeget bocsátottak ki, amelyet Vagyóczky Károly tervezett.[3] Életrajzi dokumentumfilm is készült róla, amely 1980-ban került először adásba.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A kommunista összeesküvés. Világ 14. (1923: 152. sz.) 11.
- ↑ Születése bejegyezve Pécs állami születési akv. 978/1900. folyószám alatt.
- ↑ Tarr Imre. Az Országos Széchényi Könyvtár képtára. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 2.
- ↑ Tarr Imre (1900-1937) – életrajzi dokumentumfilm (MTV Pécsi Körzeti Stúdió) Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. csgyk.hu (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4.)
Források
szerkesztés- Babics András – Molnár István – Szita László: A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája Pécs, 1972. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 13.) 4. 62. p.
- Tarr Imre. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 2.
- Tarr Imre. In: Magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó. 825–826. p.
- Tarr Imre. In: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Budapest, 1972, Kossuth Könyvkiadó. 582. p.
További információk
szerkesztés- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., 1965, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 170–171. p.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., 2000, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ.
