Főmenü megnyitása

A Tassi-zsilip vízi műtárgy a Ráckevei-Dunán, a Csepel-sziget déli csúcsánál. A Tass település határában épült zsilip feladata a Duna-ág vízszintszabályozása, illetve lehetővé teszi a hajózást a Duna folyam irányába. A műtárgy a Duna 1586,0 folyamkilométer szelvényének vonalában fekszik.

Tassi-zsilip
Légi fotó
Légi fotó
Település Tass
Hely  Magyarország, Tass, Ráckevei-Duna
Építési adatok
Építés éve 1926–28
Típus zsilip
Alapadatok
Hosszúsága114 m
Elhelyezkedése
Tassi-zsilip (Magyarország)
Tassi-zsilip
Tassi-zsilip
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 57″, k. h. 18° 58′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 57″, k. h. 18° 58′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tassi-zsilip témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az 1838-as pesti árvízet követő folyamszabályozási munkák során a Duna ráckevei ágát Pestszenterzsébet magasságában lezárták, azonban a későbbi árvizek a Duna-ágat alulról továbbra is elöntötték. A teljes Duna-ág rendezéséről 1904-ben törvényt hoztak, 1910-ben kezdték meg a felső torkolatnál a vízi műtárgyak, mai nevén Kvassay-zsilip építését. Az alsó torkolati műtárgyak, így a hajózsilip, a vízerőmű és vízleeresztő zsilip építése Tassnál 19261928 között folytak.

Az 1956. március 10-én pusztító dunai jeges árvíz mélyen alámosta a vízerőmű és leeresztő zsilip alapjait, emiatt a műtárgy jelentősen megdőlt.[1] A megrongálódott műtárgy helyreállítására műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, melyek után az elbontásuk mellett döntöttek. A Duna-ág vízleeresztésére a hajózsilipet alakították át, úgy, hogy a felső kapuk helyén először fix küszöböt építettek, amelyet később, 1962-ben a hajózhatóság érdekében billenőtáblássá módosították.[2]

A hajózsilip felújításának tervét és kivitelezésének ütemezését 19981999 között készítették el. A támkapuk javítása 1999-ben történt, 20002001 között a bakdaru, illetve az ideiglenes elzáró berendezések felújítását végezték, majd 20022003 között az üzemi híd és az alvízi árvízvédelmi fal készült el. Az al- és felvízi mozgatóberendezések, az irányítóberendezés és a vezénylő épület felújítása 20042005 között történt.

A 2013. júniusi árvíz során félő volt, hogy a Tassi-zsilip megsérül, esetleg elmozdul, ugyanis akkora vízhullám terhelést még sohasem szenvedett.[3]

Műszaki adatokSzerkesztés

 
A Tassi-zsilip az alvíz felől

A hajózsilip teljes hossza 114 m, a kamrája 85 m hosszú és 12 m széles, a legnagyobb átzsilipelhető hajó 1300 tonnás uszály. A műtárgy 2,0 m vastag beton alaplemezre épült, az elő- és utócsatorna felől a szádfalak fából készültek. A zsilipfők víz felőli falait faragott mészkővel, a kapuk forgóoszlopát támasztó falrészeket, illetve falsarkokat gránittal burkolták.[4]

ÉlővilágaSzerkesztés

A Tassi V.-VI. vízterület a Ráckevei-Soroksári Dunaág Tassi-zsilipétől a dunai torkolatáig tart. A Magyar Országos Horgász Szövetség használja a területet. Tass községből a Dunánál a Kiskunsági-főcsatornánál található a Tassi-zsilip, az 51-es főútról juthatunk a zsiliphez. A Tassi V-ös vízterület az Osztó-szigetig tart. Az oxigéngazdag víz a zsilipnél a halakat odacsalja. Szereti a zsilip vizét a kősüllő, a süllő, a kárász, a menyhal, több keszegféleség. A Tassi VI-os vízterület képzi Osztó-sziget és a 0-s folyamkilométer-kőig lévő dunai terület, ennek része a "Turbina öböl". A pontyok, csukák, a süllők, keszeg halakat fogni a vízben. A MOHOSZ időről időre pontyokkal és ragadozó halakkal növeli a halak számát.[5]

Tassi Környezetvédelmi Horgász Kupa versenyt rendeznek minden évben, ugyanazon a környezetvédelmi nap keretében a Magyar Országos Horgász Szövetsége tisztítja a területet.[6]

Tervezett fejlesztésekSzerkesztés

Az 1956-os árvíz során tönkrement, majd elbontott vízi műtárgyak újjáépítését 2010-től kezdve készítik elő. A Duna-ág vízleeresztése a jövőben az új műtárgyon valósul meg, így tehermentesül és visszanyeri eredeti feladatát a meglehetősen elavult hajózsilip. Az új, többfeladatú műtárgy alkalmas lesz arra, hogy szivattyús üzemmódban vizet emeljen be a Ráckevei-Dunába extrém alacsony dunai vízállások mellett, illetve a Duna nagyvizes időszakában is üríthetővé válik a Duna-ág. A műtárgy mindemellett képes lesz áramtermelésre, amely a gépcsoportok elektromos energiaigénye mellett kielégítheti a felső műtárgycsoporton, a Kvassay-zsilipnél egy második szivattyú üzemelését.[7][8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tassi-zsilip 1956-ban a dunai jeges ár által lerombolt vízerőtelep. www.kisdunainagyhajok.hu. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. Tassi zsilip rekonstrukciója. rsdprojekt.hu. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  3. Veszélyben a Tassi-zsilip. Index.hu, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  4. Tassi-zsilip Tassi-zsilip. www.oroksegnapok.hu. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  5. Fórum horgászoknak Tassról. [2015. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  6. Tassi V.-VI. vízterület. [2015. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 15.)
  7. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és mellékágai kotrása, műtárgyépítés és -rekonstrukció. www.kdvvizig.hu. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  8. Tassi műtárgy építése. rsdprojekt.hu. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 7.)

ForrásokSzerkesztés

  • Tassi zsilip. www.kdvkovizig.hu. (Hozzáférés: 2016. január 6.)