Technécium-heptoxid
| Technécium-heptoxid | |||
| |||
| IUPAC-név | technécium(VII)-oxid | ||
| Más nevek | technécium-heptoxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12165-21-8 | ||
| PubChem | 22227441 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Tc2O7 | ||
| Moláris tömeg | 307,810 g/mol | ||
| Megjelenés | világossárga, szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 3,5 g·cm−3 | ||
| Olvadáspont | 119,5 °C | ||
| Forráspont | 310,6 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál, HTcO4 keletkezik belőle | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | radioaktív | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A technécium-heptoxid szervetlen vegyület, képlete Tc2O7. Illékony, világossárga szilárd anyag, egyike a ritka molekuláris biner fém-oxidoknak – hasonló vegyületek a RuO4, OsO4 és az instabil Mn2O7. Középpontosan szimmetrikus, közös csúcson érintkező két TcO4-tetraéderből épül fel, melyben a terminális és hídhelyzetű Tc−O kötéstávolság rendre 167 pm, illetve 184 pm, a Tc−O−Tc kötésszög 180°.[1]
Nagyon higroszkópos, tűs kristályokból álló vegyület. Rombos kristályszerkezetű, tércsoportja Pbca (a = 1375,6 pm, b = 743,9 pm, c = 561,7 pm). Vízben oldva HTcO4 pertechnéciumsav keletkezik belőle, melynek tömény oldata rózsaszínű.[2]
450–500 °C-on állítják elő oxigén és technécium reakciójával:[3]
- 2 Tc + 3,5 O2 → Tc2O7
De keletkezhet technécium-trioxid diszproporciójával is:[4]
3 TcO3 = Tc2O7 + TcO2
A pertechnéciumsav anhidridje, nátrium-hidroxiddal reagálva nátrium-pertechnekát keletkezik belőle:
- Tc2O7 + 2 NaOH → 2 NaTcO4 + H2O
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Technetium(VII) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Technetium(VII)-oxid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ Krebs, B. (1969). „Technetium(VII)-oxid: Ein Übergangsmetalloxid mit Molekülstruktur im festen Zustand”. Angewandte Chemie 81 (9), 328–329. o. DOI:10.1002/ange.19690810905.
- ↑ Dr. B. K. Sharma: Nuclear and Radiation Chemistry. 140. o. ISBN 818584263-9
- ↑ Herrell, A. Y.; Busey, R. H.; Gayer, K. H.. Technetium(VII) Oxide, in Inorganic Syntheses, 155–158. o. (1977). ISBN 0-07-044327-0
- ↑ Hans Peter Latscha – Martin Mutz: Chemie der Elemente. (hely nélkül): Springer DE. 2011. 238. o. ISBN 364216915-5