Főmenü megnyitása

Vitéz Temesy Győző (1925. szeptember 1-ig Hermann Győző,[1][2] 1935-ig Temesi Győző;[3] Temesvár, 1887. november 2.Budapest, 1977. április 20.) magyar földrajztudós, földrajztanár, gimnáziumi igazgató, cserkészvezető.[4] A Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, a Katolikus Tanáregyesület igazgatósági tagja, valamint a Magyar Cserkészszövetség országos társelnöke volt.[5][6]

Temesy Győző
Született Hermann Győző
1887. november 2.
Temesvár
Elhunyt 1977. április 20. (89 évesen)
Budapest
Foglalkozása geográfus,
pedagógus,
iskolaigazgató,
cserkészvezető
Iskolái Temesvári Piarista Gimnázium

PályafutásaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a temesvári főgimnáziumban végezte. 1906-tól 1910-ig a Budapesti Tudományegyetemen tanult; 1911-ben földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált.[4]

1918-1922 között történelem-földrajz szakos tanárként dolgozott a IX. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (1921-től Fáy András nevét viseli). Ő lett az iskola 1921-ben alakult Lóczy Lajos cserkészcsapatának első parancsnoka.[7]

1934-1940, illetve 1941-1944 között ő szerkesztette a Földrajzi Közleményeket, a Magyar Földrajzi Társaság 1873-ban alapított tudományos folyóiratát.[5][8][9]

Cserkészvezetőként részt vett az 1913-as vági tutajút megszervezésében.[10] 1920-ban a Magyar Cserkész című lap első főszerkesztője lett.[11] Ő vezette a magyar kontingenst az 1924-es koppenhágai és az 1929-es birkenheadi dzsemborin.[12] Tagja volt az 1933-as gödöllői dzsembori táborparancsnokságának is.[13]

MűveiSzerkesztés

  • Zsebatlasz 1914 (szerk., Kogutowicz Károllyal). Magyar Földrajzi Intézet, 1913.[14]
  • Magyar cserkészvezetők könyve (társszerző). Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1922.[15]
  • A koppenhágai jamboree 1924 (szerk.) Budapest, 1924.[16]
  • Cserkészkönyv a cserkészéletre készülő magyar fiúk számára (szerk.) Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1926.
  • Az erdők ezermestere (szerk.). Szerzői, Budapest, 1926.
  • Magyarország története cserkészek számára. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1928.
  • Az angliai cserkész világtáborozás. 1929.
  • Vitéz Karakó pályát tör – képek az angliai világjamboreeről. 1929.
  • A csejennek romlása – regényes indián történet. Franklin-Társulat, Budapest, 1929.
  • Győzni – az új magyar fiú regénye. Franklin-Társulat, Budapest, 1929.
  • Cserkészkönyv. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1931.
  • Élni – Az új magyar fiatalok regénye. Franklin, Budapest, 1931.
  • A visszacsatolás könyve – Magyarország területi épségének ügye kérdésekben és feleletekben. Szerzői, Budapest, 1934.
  • Magyar cserkészvezetők könyve 1-3. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1934-1936. Szerk. Sík Sándor.
  • Cserkészkönyv – A cserkészéletre készülő magyar fiúk számára. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1935. Szerk. Sztrilich Pál.
  • A nyár pedagógiai felhasználása. 1935.
  • Sasok országában.[17] Franklin-Társulat, Budapest [1938]. Szerk. Cholnoky Jenő.
  • A hazatérő Felvidék. Magyar Cserkész, Budapest, 1938.
  • A Föld felfedezői és meghódítói I-V. (társszerző). Révai, Budapest, 1938.
  • Földrajzi zsebkönyv 1939 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1939.
  • A magyar föld és népe. Földrajz a gimnázium és leánygimnázium I. osztálya számára (Karl Jánossal). Franklin-Társulat, Budapest, 1939.
  • A világrészek leíró földrajza. A gimnázium és a leánygimnázium II. osztálya számára (Karl Jánossal). Franklin-Társulat, Budapest, 1939.
  • Földrajzi zsebkönyv 1940. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1940.
  • Földrajzi zsebkönyv 1941 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1941.
  • Országgyarapító Horthy Miklós. Mefhosz Könyvkiadó, Budapest, 1941.[18]
  • Földrajzi zsebkönyv 1942 (szerk., társszerző) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1942.
  • Magyar cserkészvezetők könyve I-II. – A cserkészet neveléstana / A cserkészcsapat élete (szerk.) Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1942-43.
  • Földrajzi zsebkönyv 1943 (társszerző). Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1943.[19]
  • Diadalmas cserkészliliom 1910-1942. Budapest, 1943.[16]
  • Földrajzi zsebkönyv 1944 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1944.[20]
  • Életre-halálra. Budapest, 1944.[21]
  • Földrajzi zsebkönyv 1945 (szerk.) Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1945.[22]
  • Az ember harcol. (Történelmi regény; Zrínyi Miklós és a szigetvári ostrom.) Franklin.[23]

Temesy három könyve (Élni; Győzni; Országgyarapító Horthy Miklós) szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által, a Szovjetunióval kötött fegyverszünet nyomán betiltott „fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek” listáján.[24] (Az Ideiglenes Nemzeti Kormány névsorát Moszkvában állították össze.)

FordításokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1922-ben még Hermann Győző néven jelenik meg könyve
  2. Farkas Tamás: A dzsemborik első évszázada (magyar nyelven) (doc). Kaszap István cserkészcsapat. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  3. 1926-1931 közötti könyvek ezen a néven
  4. a b Temesy (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2012. december 27.)
  5. a b Dévay Walter, Wéber Erik: dr. vitéz Temesy Győző (magyar nyelven). mftk.dyndns.hu. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  6. Perjámosi Sándor: A Lax fivérek tanárai a Trefort utcai gyakorló gimnáziumban, 1938-1941 között (magyar nyelven). 136. évfolyam, 6. szám. Természet Világa, 2005. június. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  7. A gimnázium tanárai 1945-ig (magyar nyelven). Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola. [2008. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  8. Kollega Tarsoly István (főszerk.); Fábry György (szerk.) year=1996-2000: A földrajztudomány hazai kiadványai (magyar nyelven). Magyarország a XX. században. Babits Kiadó, Szekszárd / OSZK. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  9. [1]
  10. A magyar vízicserkészet rövid története (magyar nyelven). Magyar Cserkészszövetség V. cserkészkerülete. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  11. Dr. Sztrilich Pál (1900-1960). [2008. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  12. Constantinovits Milán: Magyar Cserkésztörténelem - Kronológia, kiemelkedő alakok, bővebb ismertetés (magyar nyelven). 46. Kapisztrán Szent János cserkészcsapat. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  13. Bakay Kornél: Jamboree (magyar nyelven). Ragyogj cserkészliliom!. JATE Egyetemi Könyvtár, 1989. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  14. [2]
  15. Archivált másolat. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  16. a b Archivált másolat. [2007. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  17. {{ |url=http://real-eod.mtak.hu/7912/}}
  18. [3][halott link]
  19. [4][halott link]
  20. [5][halott link]
  21. [6]
  22. [7][halott link]
  23. Archivált másolat. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
  24. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M.E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről (magyar nyelven) (doc), 1945. február 26. (Hozzáférés: 2008. december 27.)[halott link]
  25. [8]
  26. Archivált másolat. [2013. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)