Főmenü megnyitása

Tenke Tibor (építész, 1924–1984)

(1924–1984) magyar építész

Tenke Tibor (Sopron, 1924. szeptember 19. - Budapest, 1984. október 16.) Ybl Miklós-díjas építészmérnök, az Újpalotai lakótelep egyik tervezője

Tenke Tibor
Született 1924. szeptember 19.[1]
Sopron[2]
Elhunyt 1984. október 16. (60 évesen)[1]
Budapest[1]
Gyermekei egy gyermek:
Tenke Tibor
Foglalkozása építészmérnök
Kitüntetései

ÉleteSzerkesztés

Tenke Sopronban született, apja Tenke Lajos honvéd ezredes, anyja Neumayer Ilona háztartásbeli volt. A soproni Magyar királyi Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskolában, majd a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián tanult, ahol huszárhadnagyként végzett a második világháború utolsó szakaszában. 1944-ben Lengyelországba vezényelték, ahol Varsó alatt fegyvereket juttatott a partizánoknak, majd miután megtagadta az eskütételt Szálasira, a Gestapo bebörtönözte. Innen kiszabadulva azonban szovjet hadifogságba került, így csak három év elteltével térhetett haza.[3]

Az 1950-es években, mint osztályidegen csak rajzolóként tudott elhelyezkedni a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (Mélyépterv), ahol azonban tehetségesnek tartották és támogatták, hogy elvégezze a BME építészmérnöki karát, ahol 1959-ben, 35 évesen szerzett diplomát. A végzést követően a Lakótervnél helyezkedett el, majd az 1961-ben abból kivált Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetnél (TTI) dolgozott tovább.[3]

A TTI-ben csúszózsalus-öntöttfalas építéstechnológiával is foglalkozott. Első jelentős munkája 1964-ben a Budafoki kísérleti lakótelep tervezése volt, melyhez Thoma Józseffel tervezték a jellegzetes csúszózsaluzatos középmagas lakóházakat. A házak lakásaiban nagyobb volt a lakóterület, de kisebb a konyha ám az épületek körülvettek egy szolgáltatóközpontot, melynek üzletei kiszolgálták az igényeket vendéglővel, mosodával.[4] Ezt a tervet a szakma Ybl Miklós-díjjal értékelte.

Tenke ebben az időben figyelt fel Georges Candilisre, aki nagy hatást gyakorolt rá a szociális lakásépítés kérdéseiben kifejtett munkásságával. Callmeyer Ferenccel több hazai és nemzetközi pályázaton is indultak, számos sikert érve el. A Káposztásmegyeri lakótelep Mester Árpáddal, Callmeyer Ferenccel és Környe Tiborral készített terve ugyan első díjas lett az 1966-ban meghirdetett pályázaton, azonban mégsem ekkor és ez alapján épület meg a lakótelep, hanem másfél évtizeddel később a Zoltai István vezette csapat által készített tervek szerint.[5] Legnagyobb munkájuk - Mester Árpáddal - mégis az Újpalotai lakótelep volt, aminek a tervei - eredeti munkacímén Páskomliget lakótelepként - 1966-ban készültek el.[6]

Tenke felügyelte a lakótelepre épületeket tervező mérnökök munkáját, s ő maga tervezte az ún. víztoronyházat is, ami az egyetlen nem panel lakóépület a telepen[7] 1970-től a MÉSZ Mesteriskolában fiatal építészeket tanított, illetve a CLASP könnyűszerkezetes építési rendszer honosításán dolgozott.[6] Tenke számtalan kompromisszumot volt kénytelen kötni a tervezés során, koncepcionális elképzeléseiből sokat fel kellett áldoznia a magasabb lakásszámok oltárán, de a városépítészet összetettsége is számos kényszerpályát jelölt ki számára.[8] Ezek a kompromisszumok, illetve az ezzel járó viták őrölték fel egészségét, s bár a lakótelep megtervezése után már egészen más típusú munkái voltak, 1984-ben szívinfarktusban elhunyt.

Tenke a háború utáni hazai építészet és városépítészet kimagasló személyisége volt, a Candilis szellemében készült beépítési koncepciója úttörő volt a korszakban. Korszerű gondolkodásmódja és az előremutató nemzetközi, candilisi városépítészeti trendekben való tájékozottsága hatással volt a következő építészgenerációra is.[9]

EmlékezeteSzerkesztés

2009. szeptember 26-án az építész halálának 25., Újpalota alapításának 40. évfordulóján avatták az újpalotai a Fő téren a Tenke Tibor-emlékkövet. Az emlékkő felállítását a helyi civil szervezeteket tömörítő Nyírpalota Társaság, és a kerületi önkormányzat kezdeményezte.[10]

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018. július 22., PIM72674
  2. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  3. a b Rátonyi Gábor Tamás: Ember, város: Tenke Tibor. XV. kerületi blog (2012. nov. 7.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.)
  4. Rátonyi Gábor Tamás: A budafoki kísérlet. Fővárosi blog (2013. júl. 26.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) arch
  5. Rátonyi Gábor Tamás: Amikor szalvétára fért egy budapesti lakótelep terve. Urbanista blog (2018. márc. 28.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  6. a b Mészáros Ábel: Útkeresés a 70-es évek lakásépítésében II. Lechner Tudásközpont (2017. márc. 27.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.)
  7. Rátonyi Gábor Tamás: Az újpalotai magasház - víztoronyház. XV. kerületi blog (2013. aug. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.)
  8. Lipp Tamás: Álom szocreál kivitelben: Álmok és kompromisszumok. Budapest: Újpalotai szabadidőközpont. 2009. 30–32. o.  
  9. Mészáros Ábel: Csorba Zoltán – egy építész életmű a lakókörnyezet, lakásminőség javításának szolgálatában. Lechner Tudásközpont (2017. márc. 30.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.)
  10. Tenke Tibor építész emlékkövének felavatása. Építészfórum (2009. szept. 21.) (Hozzáférés: 2018. feb. 9.)
  11. Schéry Gábor: Évek, művek, alkotók. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ. 1995. 202. o.  
  12. Minisztertanácsi határozatok. Magyar Közlöny, 22. sz. (1975. ápr. 8.) 316. o.
  13. A házgyári hálózat kiépítésében és fejlesztésében, a nagyelemes építési módszer alkalmazásában megvalósított városépítési, építészeti és szerkezeti tervek készítésében elért eredményeikért.
  14. sz. n: Kitüntetések, díjkiosztások. Népszava, CVIII. évf. 79. sz. (1980. ápr. 3.) 7. o.