Főmenü megnyitása

Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet

A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet[1] (rövidítve: TTI) egy építészeti tervezővállalat volt, mely 1961 és 1992 között működött Budapesten. A cég székháza a VII. Madách Imre tér 3. (Asbóth utca 9-11.) szám alatt volt.

Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet
Típus vállalat
Alapítva 1961
Megszűnt 1992
Székhely Budapest
Vezetők Bozi József (1960-1962), Hegedüs Ernő (1962-1981), Bartók Miklós (1981-1992)
Alapító Építésügyi Minisztérium
Iparág építőipar
Forma állami tulajdonú vállalat

TörténeteSzerkesztés

A TTI elődje a Katona József vezette Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalaton (LAKÓTERV) belül működő típustervező iroda volt, mely 1961-ben önállósult.[2] Létrehozására az építésiparosítás, és korszerűbb technológiák megjelenése, a tervezésben ezek feltételeinek megteremtése miatt volt szükség. 1950 és 1960 között az állami építőipari vállalatok termelési értéknövelésük csaknem teljes egészét a termelékenység fokozásával érték el, ám így sem voltak képesek kielégíteni a jelentkező igényeket. A termelékenység növekedését 1969-ben az iparosított építésmódok bevezetésétől és a műszaki fejlesztéstől várták.[3]

A TTI gyakorlatilag azoknak a típusépületeknek és szabványoknak a megtervezésében működött közre, melyeket a építészetben, azon belül a lakótelepépítés során alkalmaztak. Emellett az egyes tervezővállalatokon belüli típustervezési tevékenység koordinálása is feladata volt. A TTI a generáltervezői feladatokat is ellátott, a könnyűszerkezetes építés, magánerős lakásépítés, építési-műszaki tervezéselőkészítés, szabályozás és tájékoztatás területén is tevékeny volt.[4] Ugyanakkor a magánerős lakásépítéssel (egyéni házépítés, vagy OTP szervezésű lakásépítés) kapcsolatos feladatokra a TTI kapacitásának csak mindössze 1-2 százalékát fordította.[5]

Az intézet létszáma 1960-ban 133, 1973-ban 450, az 1992-es megszűnésekor 201 fő volt.[6]

1989-ben a tervezőintézet három korlátolt felelősségű társaságot alapított: a TTI-Eurovia, TTI-Talpa és az Alba-regia vállalattal közösen az azóta megszűnt TTI-Alba-Linea Kft-t.

Saját fejlesztésű építési rendszerei: ALBACLASP, BVM-TIP, FÉM-TIP, FATIP, ROTIP építési módok[7]

Fontosabb lakótelepi munkáiSzerkesztés

Meghatározó építész szakemberekSzerkesztés

Ágoston László, Árkai István, Bakos Béla, Bánóczy Ferenc, Bárdi Albert, Bartók Miklós, Bánszky Balázs, Bencsik Antal, Berg Zsuzsanna, Bihari István, Bitó János, Bocsarov Andrej, Bognár István, Bolberitz Henrik, Böbönyei János, Csaba László, Cserba Dezső, Csongrádiné Falk Judit, Csordás Tibor, Debreczeniné Fülöp Zsuzsa, Donkó Zsolt, dr. Callmeyer Ferenc, Elekffy Ákosné, Erős János, Ébert Ágoston, Farkasdi Zoltán, Fásy Lajos, Fehér Gábor, Fekecs Éva, Ferenczy Béla, Fejes Mária Anna, Gantner Lászlóné, Gáspár Éva, Gelesz András, Gerő Balázs, Gerula István, Gilyén Jenő, Gróf András, Gyüre Zsolt, Hegedűs Béla, Hudecz István, Janesch László, Jeney Lajos, Kardos Sándor, Kismarty-Lechner Ödön, Klein Katalin, Kleineisel János, Korényi András, Kovács Béla, Kovács Jenő, Lasetzky Frigyes, Legány Zoltán, Magyar Zsuzsanna, Makk István, Makkai Géza, Margetán József, Mátéffy Anna, Mentes Endre, Nánay Éva, Németh Tamás, Névery Tibor, Nyiri Péter, Nyiri Péterné, Pályiné Farkas Éva, Petróczy Gábor, Pomsár János, Pongrácz Gábor, Reischl Péter, Sárvári István, Schall József, Scharle Gyula, Schrammel Zoltán, Selényi István, Seyfried Hedvig, Svastits Géza, Sz. Búzás Ildikó, Szabó E. Iván, Szabó Márton, Szabó Zerindné, Szlezák Gusztáv, Szontagh Pál, Tapolczainé Tarján Mária, Tenke Tibor, Tóthné Rózner Klára, Turi Judit, U. Nánay Éva, Varga Endre, Varga Imre, Városy Péter, Varsányi Gyula, Velőssyné Sípos Éva, Zsilinszky Gyula, Zsótér Pál

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A vállalat nevének változásai: 1961-1969: Típustervező Intézet, 1970-1985: Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, 1985-1992: Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet.
  2. Kubinszky Mihály (főszerk): Modern építészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1978. 306. o.  
  3. Katona József (szerk.): Építésiparosítás, műszaki tervezés, tipizálás. Budapest: Típustervező Intézet. 1969. 7. o.  
  4. Schéry Gábor (főszerk): A magyar tervezőirodák története. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ. 2001.   337. o.
  5. Kollega Tarsoly István (szerk): Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits Kiadó. 2000.  
  6. Schéry Gábor (főszerk): A magyar tervezőirodák története. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ. 2001. 349. o.  
  7. Berza László (főszerk): Budapest Lexikon L-Z. 2. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. 512. o.