Fő tér (Újpalota)

közterület Budapest XV. kerületében

A Fő tér Budapest XV. kerületében, Újpalotán található. A tér fontos közlekedési csomópont, és a lakótelep központi tere. A Fő térnek sem földrajzilag, sem kialakulását tekintve nincs köze a szintén XV. kerületi, de Rákospalotán található Fő úthoz.

Fő tér
A Fő tér 1974-ben
A Fő tér 1974-ben
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XV. kerület
Városrész Újpalota
Korábbi nevei névtelen volt
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Fő tér (Budapest XV. kerülete)
Fő tér
Fő tér
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 26″

FekvéseSzerkesztés

A térbe torkollik a Nyírpalota út, a Zsókavár és a Páskomliget utca, valamint a környék zegzugos parkjainak és összekötő utcácskáinak, parkoló ki- és bejáratainak egy része is. Helyrajzi értelemben a Fő tér a Nyírpalota út és a Zsókavár utca hajlatával körülölelt park,[1] tágabb értelemben azonban ide sorolják a jelentős területet elfoglaló útkereszteződést és a közvetlen szomszédságukban lévő épületeket, mint például a Víztoronyházat vagy a vásárcsarnokot. A térre eső házszámot nem visel egy épület sem. A tér területe 13 000 m2.[2]

KialakulásaSzerkesztés

A tér mesterségesen, tervezőasztalon született, akárcsak a lakótelep egésze, tehát organikus fejlődése nem volt. A lakótelep beépítési tervét Mester Árpád, Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc készítették. Tenke elképzelése a lakótelep egészével kapcsolatban az volt, hogy egy városias város születik, melyet két fő út és az azok metszéspontjában kialakított főtér alkot.[3] Az eredeti tervek szerint a mai park helyén épült volna fel Újpalota kulturális- és bevásárlóközpontja, az ún. C5 jelű központ, ahol többféle áruház, kisebb szolgáltatóközpontok, mozi, könyvtár és még jégpálya is helyet kapott volna.[4] Anyagi okokból ez a beruházás azonban a lakótelep építésekor elmaradt. Később, 1987-ben újabb tervek születtek szabadidőközpont és áruház építésére, melyek a helyi egyeztetésig jutottak, de – szintén anyagi okokból – végül nem épült meg semmi.[5] A rendszerváltást követően, majd 1996-ban is felmerült a Fő tér a városrész első temploma felépítésének helyszíneként, ez az elképzelés azonban a lakosságot is megosztotta, a kerület vezetése pedig ezt látva nem támogatta az elképzelést.[5] A lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai közösségi ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére országos és nyilvános ötletpályázatot 2011-ben hirdetett az önkormányzat, melynek nyertesei Láris Barnabás és Vesztergom Ádám közös elképzelése volt.[6] A konkrét terveket Bődi Imre és Frikker Zsolt készítette el.[7]

ElnevezéseSzerkesztés

A térnek a 20. század végéig hivatalosan nem volt neve, de a környéken lakók már a kezdetektől így nevezték a kereszteződés melletti parkot. 1978-ban például az Újpalotai Napok műsorfüzetében is ezen a néven – Fő tér – szerepelt a programok helyszíne.[5] 2000-ben, az ezredéves évforduló kapcsán merült fel, hogy nevet kellene adni a térnek, és a helyi újságban kiírt szavazást követően a Fő tér, Nyírpalota tér, Palota tér elnevezési javaslatokból a Fő térre szavaztak a legtöbben, így a 2000. december 29-i képviselőtestületi ülésen erről az elnevezésről született döntés.[8] (Néhány forrásban és térképen is megjelent Nyírpalota tér elnevezés téves, ezt a teret sosem hívták így.)

TömegközlekedésSzerkesztés

A tér a városrész jelentős tömegközlekedési átszállóhelye. A város felől érkező járatokról itt szállnak át a legtöbben a Páskomliget és a Zsókavár utca felé. A kereszteződés méreteit jellemzi, hogy – bár Fő tér elnevezésű megálló minden irányból csak egy van –, tulajdonképpen irányonként két-két megálló érinti. A csarnokhoz közelebb eső megállókat Vásárcsarnoknak nevezik, az attól távolabbiakat Fő térnek. A téren áthalad a 69-es villamos, valamint a 7-es, 7E, 8-as, 8E, 46-os, 96-os 108E, 130-as, 133-as, 196-os, 196A, 296-os buszoknak is van megállója.

Jelentős szobrok, épületekSzerkesztés

  • 2008. június 27-én adták át[10] a Fő téri szökőkutat. A Ganz-Hydro Kft. által készített egyébként ízléses berendezés a helyi civil erők és a városvezetés nagy erőpróbája volt, ugyanis a Budapest Galéria és a helyi lakók is egy másik pályázó, Dréher János szobrászművész Csobogó alkotását szerették volna a téren látni, ám Hajdu László polgármester mindenkivel szembeszegülve végigvitte az alig támogatott szökőkút kivitelezését.[11]
  • 2009. szeptember 26. óta áll a parkban a Tenke Tibor emlékkő, melynek felállítását a helyi civil szervezeteket tömörítő Nyírpalota Társaság kezdeményezte.[12]
  • 2014. június 4-én avatták Dréher János Biciklista szobrát a közeli Száraznád utca 5. szám előtt, a Fő tér vonzáskörzetében.[13]
  • A Fő tér legendás intézménye volt a Stop Presszó (felirata szerint: Stop Espresso). Az 1970-es évek első felében, még a telep építésének idején ideiglenes jelleggel felhúzott faépület kezdetben tisztes vendéglátóipari egység volt, ám a rendszerváltást követően lezüllött, megkeserítve a környékbeliek életét. A kocsma 2012 február 15-én zárt be, és egy év múltán elbontották.[14]

Bár a térre nincs számozva épület, megemlítendő, hogy az Újpalotai vásárcsarnok, a Víztoronyház (Nyírpalota út 71.), az előtte álló szivattyúház, és a Vásárcsarnok is a Fő tér utcaképéhez tartozik. Ugyan hivatalos címe szerint a Zsókavár utca 15-ben van, de a tér sarkához esik közel az Újpalotai Közösségi Ház.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 91158/31 helyrajzi szám Ötletpályázat az újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére. XV. kerületi Önkormányzat (2011. márc. 1.)
  2. Újpalota - Fő tér. Zöldkalauz (2001) (Hozzáférés: 2017. szept. 1.) arch
  3. Tenke Tibor: Miért lett ilyen Újpalota? Városépítés, X. évf. 1974/5. sz. (1974) 28–29. o.
  4. Callmeyer Ferenc, Reischl Péter: Újpalota lakótelep módosított beruházási programja. Műszaki Tervezés, IX. évf. 1. sz. (1969) 15–20. o.
  5. a b c Kelemen Árpád: Fő tér - közösségi tér. Helyem Házam Palotám, III. évf. 3. sz. (2017. aug.) 4. o.
  6. dr. Novák Ágnes (szerk.): Fő tér és közösségi ház. Budapest: XV. kerületi Önkormányzat. 2011.  
  7. Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Bődi Imre és Frikker Zsolt I. díjas munkája. Építészfórum (2014. okt. 3.)
  8. Rátonyi Gábor Tamás: Tények és talányok Újpalota utcaneveivel kapcsolatban. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. aug.) 28. o.
  9. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éve áll a Fő téren az újpalotai Centenáriumi emlékmű (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  10. sz. n: Enyhülést hoz a kánikulába. Városházi Napló, XVII. évf. 14. sz. (2008. aug. 11.) 4. o.
  11. Lipp Tamás: Álom szocreál kivitelben. Budapest: Újpalotai Szabadidő Központ. 2009. 148. o.  
  12. Ocsovai András: Tenke Tibor-emlékkő. Köztérkép (2010) (Hozzáférés: 2017. szept. 1.)
  13. Riersch Tamás: Helyére került a Biciklista. Életképek, (2014. jún. 5.)
  14. Kelemen Árpád: Cím nélkül. Páskomliget - Újpalota városrész helytörténeti füzete, (2013) 30. o.