Ternberg osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 3406 lakosa volt.

Ternberg
A trattenbachi múzeumfaluhoz tartozó volt iskolaépület és a tűzoltóság
A trattenbachi múzeumfaluhoz tartozó volt iskolaépület és a tűzoltóság
Ternberg címere
Ternberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Steyr-Land járás
Irányítószám 4452,4453
Körzethívószám 07256
Forgalmi rendszám SE
Népesség
Teljes népesség3367 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság341 m
Terület62,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ternberg (Ausztria)
Ternberg
Ternberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″
Ternberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternberg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Ternberg a Steyrkörnyéki járásban
 
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
 
A világ legnagyobb bicskája

Ternberg a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Ennstali Elő-Alpok északi peremén, az Enns folyó mentén. Területének 51,4%-a erdő, 39,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Ternberget, Trattenbachot és Dürnbachot.

A környező önkormányzatok: északnyugatra Aschach an der Steyr, északkeletre Garsten, keletre Laussa és Losenstein, délkeletre Reichraming, délre Molln, nyugatra Steinbach an der Steyr.

TörténeteSzerkesztés

Ternberg templomát 1100 körül említik először és ekkor már a garsteni apátsághoz tartozott. A faluról önálló egyházközségként a 14. század elején adnak számot először és ekkor is az apátság birtoka volt. Az addig a Bajor Hercegséghez tartozó régió a 12. században került Ausztriához, azon belül 1490-ben az Ennsen túli Hercegséghez. A 16-17. században a reformáció, ellenreformáció, parasztháború, török háborúk sújtotta a települést, amelynek templomát többször kifosztották.

Az Enns mentén fekvő településen a 17. században késkészítők telepedtek meg, akik a folyón leérkező stájer vasat dolgozták fel. A trattenbachi bicska hamarosan messze földön ismertté vált és még ma is készítik. Első hivatalos elismerésük 1680-ból származik. A bicskakészítés hagyománya 2015 óta Ausztria szellemi világörökségéhez tartozik.

1789-ben II. József egyházrendelete nyomán a garsteni kolostort bezárták, Ternberg pedig önálló egyházközséggé vált. 1918-ban a köztársaság kikiáltása után Ternberg Felső-Ausztria tartomány része lett, majd 1938-ban, amikor a Német Birodalom annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. 1942-44 között Ternbergben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A mintegy 400 fogoly a vízierőmű, valamint utak, hidak építésénél dolgozott.

LakosságSzerkesztés

A ternbergi önkormányzat területén 2019 januárjában 3406 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 5,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
  • a trattenbachi templom
  • a világ legnagyobb bicskája
  • a trattenbachi múzeumfalu

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.