Ternberg

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 22.

Ternberg osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 3406 lakosa volt.

Ternberg
A trattenbachi múzeumfaluhoz tartozó volt iskolaépület és a tűzoltóság
A trattenbachi múzeumfaluhoz tartozó volt iskolaépület és a tűzoltóság
Ternberg címere
Ternberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásSteyr-Land járás
Irányítószám4452,4453
Körzethívószám07256
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség3367 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság341 m
Terület62,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″47.946389°N 14.357500°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″47.946389°N 14.357500°E
Ternberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ternberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Ternberg a Steyrkörnyéki járásban
 
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
 
A világ legnagyobb bicskája

Ternberg a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Ennstali Elő-Alpok északi peremén, az Enns folyó mentén. Területének 51,4%-a erdő, 39,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Ternberget, Trattenbachot és Dürnbachot.

A környező önkormányzatok: északnyugatra Aschach an der Steyr, északkeletre Garsten, keletre Laussa és Losenstein, délkeletre Reichraming, délre Molln, nyugatra Steinbach an der Steyr.

Története

szerkesztés

Ternberg templomát 1100 körül említik először és ekkor már a garsteni apátsághoz tartozott. A faluról önálló egyházközségként a 14. század elején adnak számot először és ekkor is az apátság birtoka volt. Az addig a Bajor Hercegséghez tartozó régió a 12. században került Ausztriához, azon belül 1490-ben az Ennsen túli Hercegséghez. A 16-17. században a reformáció, ellenreformáció, parasztháború, török háborúk sújtotta a települést, amelynek templomát többször kifosztották.

Az Enns mentén fekvő településen a 17. században késkészítők telepedtek meg, akik a folyón leérkező stájer vasat dolgozták fel. A trattenbachi bicska hamarosan messze földön ismertté vált és még ma is készítik. Első hivatalos elismerésük 1680-ból származik. A bicskakészítés hagyománya 2015 óta Ausztria szellemi világörökségéhez tartozik.

1789-ben II. József egyházrendelete nyomán a garsteni kolostort bezárták, Ternberg pedig önálló egyházközséggé vált. 1918-ban a köztársaság kikiáltása után Ternberg Felső-Ausztria tartomány része lett, majd 1938-ban, amikor a Német Birodalom annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. 1942-44 között Ternbergben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A mintegy 400 fogoly a vízierőmű, valamint utak, hidak építésénél dolgozott.

A ternbergi önkormányzat területén 2019 januárjában 3406 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 5,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

A népesség változása:

2016
3 390
2018
3 367

Látnivalók

szerkesztés
  • a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
  • a trattenbachi templom
  • a világ legnagyobb bicskája
  • a trattenbachi múzeumfalu

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.