Tessedik Sámuel (lelkész, 1710–1749)

Id. Tessedik Sámuel (Puhó, 1710. november – Békéscsaba, 1749. április 9.) evangélikus lelkész.

Tessedik Sámuel
Életrajzi adatok
Született	1710. november Puhó
Nemzetiség	szlovák, magyar
Elhunyt	1749. április 9. (38 évesen) Békéscsaba
Szülei	Tessedik György és Nedeczky Eszter
gyermekei	Tessedik Sámuel
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	evangélikus
Tisztség	lelkész

Élete

Szülei – Tessedik György és Nedeczky Eszter – szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.

Iskolai tanulmányait Puhón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcbányára küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet 1732 és 1735 között Jénában végezte.

Hazatérve, 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. Mindjárt hivatalba lépésekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel a léha állapotokon próbált javítani. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét:

• az első a kereszteléssel kapcsolatos,
• a második az úrvacsoráról szól,
• a harmadik a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál,
• a negyedik meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején,
• végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" - a társadalmi állapotokról tájékoztat.

Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Békéscsabán a szigorú fegyelmezésnek. Kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.

1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.

Művei

• Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
• Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
• Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.

Források

• Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 101. p.
• Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p.
• Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p.