Főmenü megnyitása

Théba polgármestere

ókori egyiptomi pozíció
„A város polgármestere”
ḥ3.tỉ-ˁ-n-nỉwt[1][2]
F4
D36
N35O49
X1 Z1
„A déli város polgármestere”
ḥ3.tỉ-ˁ-n-nỉwt-rst[1]
F4
D36
N35O49
X1 Z1
M24X1
N23

Théba polgármestere az ókori Egyiptom újbirodalmi fővárosának, Thébának a vezetője volt.

A cím birtokosa a XVIII. dinasztia idején Théba városának legmagasabb rangú vezetője volt. Viselte emellett az „Ámon istállóinak elöljárója” címet is, így a thébai Ámon-templom ellátásáért is felelt. A XIX. dinasztia korától fogva már csak a keleti városrészt igazgatta, mert létrejött egy új hivatal, a Nyugat-Théba polgármestere, ennek betöltője azonban alá volt rendelve Théba polgármesterének.[3]

Feladatai közé tartozott többek közt a bírói jogkör gyakorlása, mert az újbirodalmi polgármesterek a papokkal együtt helyi bíróságokat hoztak létre.[4] Elkísérte a vezírt vagy az Ámon-papokat a nyugati parti nekropoliszba, annak ellenőrzésére. Irányítása alá tartoztak a városrészek parancsnokai, akik közül kettő volt a város északi és kettő a déli részén, és rendőri feladatokat láttak el, valamint a városkörzetek írnokai, akikből a ramesszida kortól kezdve szintén kettő volt az északi, kettő a déli városrészben, valamint kettő Nyugat-Thébában. Emellett rendelkezett külön írnokkal, illetve polgármester-helyettessel, akinek szintén voltak írnokai.[5]

A legismertebb polgármesterek közé tartozik Ineni, Szennofer és Ptahmosze az Újbirodalom idején, valamint Montuemhat a későkorban.

A cím ismert viselőiSzerkesztés

ÚjbirodalomSzerkesztés

Név Uralkodó Megjegyzések
Tetiki I. Jahmesz
Szeni I. AmenhotepII. Thotmesz I. Thotmesz alatt Kús alkirálya
Ineni I. Thotmesz – Hatsepszut
Szauszer III. Thotmesz[6] Egyszer említik a thébai A4 sírban, melynek tulajdonosa Wenszu, „a déli város írnoka”
Szennofer II. Amenhotep
Kenamon III. Amenhotep Szennofer veje; a thébai TT162 sírba temették.[7]
Ptahmosze III. Amenhotep Vezír és Ámon főpapja is
Amenemheb XVIII. dinasztia vége[8]
Roi XVIII. dinasztia
Paszer II. Ramszesz Vezír és később Ámon főpapja is.
Haunofer II. Ramszesz – Merenptah
Amenemhat XIX. dinasztia
Mai XIX. dinasztia
Nofermenu XIX. dinasztia
Nebneheh XX. dinasztia
Paszer III. Ramszesz
Amenmosze IV. Ramszesz
Paszer IX. Ramszesz
Neszi Amenemope XI. Ramszesz

KésőkorSzerkesztés

Név Uralkodó Megjegyzések
Karabaszken XXV. dinasztia Sírja a TT391.
Neszptah XXV. dinasztia
Montuemhat I. Pszammetik
Basza I. Pszammetik
Pabasza I. Pszammetik Sírja a TT279.
Pediamon I. Pszammetik
Patjenefi I. Pszammetik Sírja a TT128.
Neszptah I. Pszammetik Montuemhat fia.
Reemmaaheru I. Pszammetik
Ramosze I. Pszammetik
Honszirdesz I. Pszammetik
Padihórresznet I. Pszammetik – II. Nékó

Nyugat-Théba polgármestereSzerkesztés

„A nyugati város polgármestere”
ḥ3.tỉ-ˁ-n-ỉmntt-nỉwt[9][10]
 
 
 
 
    
 
 
   

Nyugat-Théba polgármesterének címe először II. Ramszesz idején jelenik meg. A XIX. dinasztia idején egyre nőtt a Nílus nyugati partján lévő templomok száma, így több munkásra és templomi alkalmazottra volt szükség, akiket el kellett látni. Ebből a célból hozták létre Nyugat-Théba polgármesterének hivatalát, melynek betöltője felelt az ott lévő istállókért, és a nekropolisz munkásainak ellátásáért, emellett rendőrfőnökként felügyelte a királysírok biztonságát, őrizte a rabokat és elítélte a sírrablókat. Nyugat-Théba polgármestere a hierarchiában Théba polgármestere alá tartozott.[11]

Név Uralkodó Megjegyzések
Ramosze II. Ramszesz
Paweraa IX. Ramszesz – XI. Ramszesz

IrodalomSzerkesztés

  • Wolfgang Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs (= Probleme der Ägyptologie. Bd. 3). Brill, Leiden 1958, pp. 236–245; 532-533.
  • Diana Alexandra Pressl: Beamte und Soldaten: Die Verwaltung in der 26. Dynastie in Ägypten (664 - 525 v. Chr.). Lang, Frankfurt am Main 1998, p. 75, ISBN 3-631-32586-X.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Helck: Verwaltung, 1958, pp. 522–533.
  2. Rainer Hannig: Großes Handwörterbuch Ägyptisch-Deutsch. Die Sprache der Pharaonen (2800-950 v. Chr.) (= Kulturgeschichte der antiken Welt. Bd. 64; Hannig-Lexica. Bd. 1). 3. unveränderte Auflage, von Zabern, Mainz 2001, p. 506.
  3. W. Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs. Leiden 1958, p. 237.
  4. W. Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs. Leiden 1958, pp. 237–238.
  5. W. Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs. Leiden 1958, pp. 243–245.
  6. Lise Manniche: Lost Tombs, A Study of Certain Eighteenth Dynasty Monuments in the Theban Necropolis, London, New York 1988, ISBN 0-7103-0200-2, pp. 85–87
  7. Betsy Bryan: The 18th Dynasty before the Amarna Period, in Ian Shaw (Herausgeber): The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford, New York 2000, ISBN 978-0192804587, p. 263
  8. Lise Manniche: Lost Tombs, A Study of Certain Eighteenth Dynasty Monuments in the Theban Necropolis, London, New York 1988, ISBN 0-7103-0200-2, pp. 47–49
  9. W. Helck: Verwaltung, Leiden 1958, pp. 532–533.
  10. Hannig, 2001, p. 506.
  11. W. Helck: Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs. Leiden 1958, pp. 236–237.