I. Pszammetik

egyiptomi fáraó

I. Pszammetik (uralkodói nevén Uahibré; görögösen Pszammétikhosz (ógörögül: Ψαμμήτιχος, latinul: Psammetic(h)us); Kr. e. 690 körül – Kr. e. 610 szeptembere [?]), ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 664-től haláláig; ő szabadította fel az országot az asszírok fennhatósága alól Gügész lüd király támogatásával, ezzel a XXVI. dinasztia megalapítója lett.[1] Ezt a kort a szaiszi vagy szaita reneszánsz néven szokás emlegetni, mert uralkodói a korábbi korok politikai és művészeti restaurációján fáradoztak. 2017-ben került elő arról bizonyíték, hogy ez a folyamat már I. Pszammetik idején megindult, amikor Kairóban megtalálták az archaikus stílusjegyeket viselő egyik gigantikus szobrát.[2]

I. Pszammetik
II. Pszammetik
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Nékó
XXVI. dinasztia
II. Nékó


Uralkodása Kr. e. 664Kr. e. 610
Prenomen Uahibré
Apja I. Nékó
Anyja Isztemabet
Főfelesége Mehitenweszhet
Gyermekei II. Nékó, Nitókrisz
Sírja Szaisz
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pszammetik témájú médiaállományokat.
I. Pszammetikot ábrázoló feliratos falrészlet egy templomból (British Museum)

Pszammetik I. Nékó fiaként született.[1] Kr. e. 672-ben Assur-ah-iddína asszíriai király elűzte a Kr. e. 729 óta uralkodó núbiai dinasztiát, az országot pedig 20 részre osztva egyiptomi származású hűbéres fejedelmeknek (nomarkhész) adta át.[1] Ezek leghatalmasabbika volt a líbiai származású Nékó, Memphisz és Szaisz helytartója.[1] Őt fia követte Kr. e. 664-ben, akinek asszír neve is volt (Nabú-usézib-anni), Assur-bán-apli kívánságára és beleegyezésével. Nem kellett Nékó lázadását megismételni, Asszíria önként vonult ki Egyiptomból. Talán egy megbízható szövetségest kívántak a lázongó vazallus helyett.

Kr. e. 660 körül Gügész ioniai és káriai zsoldosainak segítségével a Momemphisz melletti csatában lerázta magáról az asszír igát.[1] A birodalom északkeleti határának megerősítésére Pelusziumban állandó, jobbára ioniai és káriai zsoldosokból álló tábort létesített, akiket olyan nagy kedvezményekben részesített, hogy az egyiptomiak közül 200 000-en kivándoroltak. A birodalom fővárosa természetesen szülővárosa, Szaisz lett.[1] Pszammetik helyreállította a régi vallást és szokásokat, fényes épületeket emelt, a görögökkel állandó kereskedelmi érintkezésbe lépett.[1]

Pszammetik az ország kormányzásában nem lehetett az első ember, a széttagoltságot, a független kormányzók rendszerét nem lehetett azonnal felszámolni. Hahninszu (görögül Hérakleopolisz Magna) ura például majdnem a teljes Nílus-völgy hajóforgalmát ellenőrizte, s teljhatalommal igazgatta az ország középső részét, sőt a helyi isten főpapja is volt. Thébában helyén maradt a núbiaiak vazallus fejedelme, ráadásul ott volt még „Ámon felesége”. E főpapnői címet III. Oszorkon óta núbiai hercegnő viselte, mivel ő örökbe fogadta Kasta leányát, I. Amenirdiszt, hogy ilyen módon ruházhassa rá e tisztséget. Pszammetik visszafelé járt el, örökbe fogadtatta az aktuális núbiai hercegnővel – II. Sepenupettel – a saját leányát, Nitókriszt, aki így az „Ámon felesége” cím örököse is lett.

Kr. e. 610-ben halt meg, igen hosszú uralkodás után. Pszammetik még Assur-bán-aplitól kapta a trónját, halála idején már Ninive is elesett és csak II. Assur-uballit tartotta magát az egyetlen kezén maradt városban, Harránban. Pszammetik nem avatkozott be Asszíria érdekében, pedig Kr. e. 615-ben szövetséget kötött Szín-sar-iskunnal. Katonailag még gyenge volt az ország a médbabiloni koalíció ellen, ráadásul már a következő évben a médek váratlanul gyorsan elfoglalták az asszír fővárost. Nem csatlakozott azonban az Asszíriát felosztó hatalmakhoz sem, mivel Egyiptom északi határain először a portyázó szkíták, aztán az önállósodó szíriai-palesztinai fejedelmek állták útját.

Titulatúra szerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
aA
ib Z1
 
ˁ3-ib (Aa-ib)
Nebti-név
G16
V30
D36
Nb-ˁ (Neba)
Arany Hórusz-név
G8
N29
N35
D40
Qnw (Kenu)
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
 
rawAHib
 
W3ḥ-ib-Rˁ (Wahibré)
Ré fia
G39N5
 
 
p
z
mT
k
 
Pzmtk (Pszamatik)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.   Psammetichus (1)
  2. Mégsem II. Ramszeszt ábrázolja az óriásszobor


Előző uralkodó:
I. Nékó
Egyiptom uralkodója
Kr. e. 664Kr. e. 610
 
Következő uralkodó:
II. Nékó