Kasta
Kasta a Kusita Királyság uralkodója, Alara utóda volt. Hatalma már részben kiterjedt Felső-Egyiptomra is, ahol fia, Piye a XXV. dinasztia alapítója lett. Neve (k3š-t3, kiejtése talán /kuʔʃi-taʔ/[1]) jelentése „a kúsi”, „a kusita”.[2]
| Kasta | |||||||||||
| |||||||||||
 | |||||||||||
| Szitula Kasta és I. Amenirdisz nevével | |||||||||||
| Prenomen |
Maatré | ||||||||||
| Nomen |
Kasta | ||||||||||
| Gyermekei | Piye Sabaka I. Amenirdisz Hensza Pekszater Noferukakasta | ||||||||||
| Sírja | el-Kurru | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kasta témájú médiaállományokat. | |||||||||||
Uralkodása Felső-Egyiptomban
szerkesztésKasta Napatából (Szudán mai fővárosától, Kartúmtól 400 km-re északra) kormányozta országát, befolyása nagy mértékben kiterjedt Felső-Egyiptomra is azáltal, hogy lányát, Amenirdiszt elfogadtatta a hivatalban lévő Ámon isteni felesége, I. Sepenupet, III. Oszorkon fáraó lányának utódjaként. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult abban, hogy a kusita hatalom Kasta uralma alatt kiterjedjen Egyiptomra is, mert legitimálta a kusiták hatalomátvételét Théba környékén.[3] Török László azt írja, hogy Kasta uralma alatt valószínűleg már magában Thébában is léteztek kusita helyőrségek, hogy biztosítsák a király hatalmát Felső-Egyiptom fölött és megakadályozzanak egy esetleges megszállást Alsó-Egyiptom felől.[4] Török megjegyzi, hogy azt, hogy Kasta békésen vette át a hatalmat Felső-Egyiptom fölött és jelent meg Felső- és Alsó-Egyiptom királyaként, az is mutatja, hogy III. Oszorkon leszármazottai, III. Takelot és Rudamon továbbra is magas társadalmi pozíciót élveztek Thébában, a 8. század végén, a 7. század első felében is, mint azt temetkezésük is mutatja a városban, valamint az is, hogy I. Sepenupet és I. Amenirdisz, Kasta lánya közösen tevékenykedtek.[5] Egy Kasta uralkodása idejéből származó sztélé előkerült Elephantinéból (ma Asszuán), Hnum templomából; ez is mutatja Kasta uralmát a terület fölött.[6] A sztélén uralkodói neve, a Nimaatré áll.
Az egyiptológusok ma úgy tartják, vagy őt, vagy – nagyobb valószínűséggel – Piyét említik egy jól ismert feliraton a Vádi Gaszuszban, a 12. évben. A felirat Kasta lányát, Amenirdiszt említi a hivatalban lévő isteni feleség, Sepenupet 19. évével kapcsolatban.[7]
Kasta uralkodásának hossza ismeretlen. Egyes források őt tekintik az egyiptomi XXV. dinasztia alapítójának, mivel ő volt az első kusita király, akiről tudni, hogy uralmát kiterjesztette Felső-Egyiptomra is.[8] Uralkodása alatt országának őslakos kusita népe, a Nílus harmadik és negyedik kataraktája között, gyors ütemben magáévá tette az egyiptomi hagyományokat, vallást és kultúrát.[9]
Családja
szerkesztésElődje, Alara testvére lehetett.[10] Dunham és Macadam szerint Alara és Kasta is lehet, hogy a lánytestvérét vette feleségül, de Morkot szerint erre nincs világos bizonyíték.[11]
Kasta egyetlen ismert felesége Pebatjma volt. Gyermekeik:
- Piye – Valószínűleg Kasta fia. Anyja talán Pebatjma.
- Sabaka – I. Amenirdisz testvéreként említik, tehát Kasta és Pebatjma fia.[10][11]
- Hensza – Piye felesége, valószínűleg Kasta[11] és talán Pebatjma lánya.[10]
- Pekszater (vagy Pekareszlo) – Piye felesége volt, Abüdoszban temették el. Lehet, hogy akkor halt meg, amikor elkísérte Piyét egyiptomi hadjáratára.[11] Laming és Macadam szerint Pebatjma fogadott lánya.[12]
- I. Amenirdisz – Egy szobra említi, hogy Kasta és Pebatjma lánya.
- Noferukakasta – Valószínűleg Kasta[11] és talán Pebatjma lánya.[10]
Sírja
szerkesztésAz el-kurrui piramisok közt megtalálhatóak Kasta és több utódja sírjai. A temető legmagasabban fekvő részén 4 tumulusz található (Tum.1,2,4 and 5). Ezektől keletre legalább nyolc piramis sora áll. Egyikük részben ráépült az egyik tumuluszra (Tum.19). A legdélebbi piramis Kastáé és feltehetőleg a feleségéé, Pebatjmáé. Ez előtt a sor előtt egy másik sor áll, köztük Piye, Sabaka és Tanutamani sírja. Pebatjma feltételezett piramisától délre át kell kelni a déli vádin, hogy elérjük a déli, királynéi piramisokat: Naparaye (K.3), Hensza (K.4), Kalhata (K.5) és Arti (K.6) sírját.[13]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Allen, James P.. The Ancient Egyptian Language: An Historical Study (angol nyelven). Cambridge University Press (2013. július 11.). ISBN 9781107032460
- ↑ Nicholas Grimal, A History of Ancient Egypt (Oxford: Blackwell Books), 1992. p.334
- ↑ Török László: The Kingdom of Kush: Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization. (Handbuch der Orientalistik 31), Brill 1997. pp.148-49
- ↑ Török, p.150
- ↑ Török, p.149
- ↑ Grimal, p.335
- ↑ Boardman, John The Cambridge Ancient History Volume 3, Part 1: The Prehistory of the Balkans, the Middle East and the Aegean World, Tenth to Eighth Centuries BC Cambridge University Press, 2nd edition 1982 ISBN 978-0-521-22496-3 p.570 [1]
- ↑ The New Encyclopædia Britannica: Micropædia, Vol.8, 15th edition, 2003. p.817
- ↑ Britannica, p.817
- ↑ a b c d Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.234-240
- ↑ a b c d e Morkot, Robert G., The Black Pharaohs: Egypt's Nubian Rulers, The Rubicon Press, 2000, ISBN 0-948695-24-2
- ↑ Dows Dunham and M. F. Laming Macadam, Names and Relationships of the Royal Family of Napata, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 35 (Dec., 1949), pp. 139-149, JSTOR
- ↑ D. M. Dixon, The Origin of the Kingdom of Kush (Napata-Meroë), The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 50 (Dec., 1964), pp. 121-132
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kashta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.