Thimi Mitko

albán folklorista, publicista, költő

Thimi Mitko vagy Efthimi Mitko (Korça, 1820 – Korça, 1890. március 22.) albán folklorista, publicista, költő. Az első albán nyelvű, vegyes műfajú népköltési antológia, az 1878-ban megjelent Bleta shqipëtare (’Az albán méh’) anyagának gyűjtője és szerkesztője.

Thimi Mitko
Thimi Mitko (portrait).jpg
Született 1820[1]
Korça
Elhunyt 1890. március 22. (69-70 évesen)
Korça
Állampolgársága albán
Foglalkozása
  • folklorista
  • publicista
  • költő

ÉletútjaSzerkesztés

Szülővárosában, Korçában végzett el egy görög tannyelvű alapiskolát.[2] Miután nagybátyját, Peti Mitkót az 1847-es korçai felkelésben való részvételéért 1850-ben száműzték, Mitko is csatlakozott hozzá. Először Athénban telepedtek le, ahonnan Mitko Konstantinápolyba, Plovdivba, majd Bécsbe költözött.[3] Konstantinápolyban a Hasan Tahsini, Seit Toptani, Pashko Vasa és Jani Vreto alkotta albán nacionalista kör tagja lett, és részt vett az 1860-as évek elején feloszlatott társaságuk alapításában.[4] Az osztrák fővárosban szabóként kereste kenyerét.[5] 1865-ben Egyiptomban telepedett le, Beni-Szuefben sikeres kereskedelmi céget alapított, emellett folyóiratokban az albán autonómia ügyét támogató írásokat publikált.[6] Az 1880-as években Romániába költözött, ahol részt vett a bukaresti albán társaság, a Drita (’Fény’) tevékenységében. 1885-ben Mitkót küldték szülővárosába azzal, hogy a korçai püspöknek bemutassa albán nyelvű iskola nyitásáról szóló tervezetüket. Az ortodox egyház eleinte kedvezően fogadta az ötletet, de később az iskolaalapítást a pátriárka engedélyéhez kötötték.[7] Mitko néhány év múlva torokrákban halt meg hetvenéves korában.[8]

MunkásságaSzerkesztés

Mitko bécsi évei során levelezésben állt Jeronim de Rada arberes költővel, valamint a népköltési gyűjteményén dolgozó, szintén arberes Demetrio Camardával(wd).[9] Camarda hatására kezdett el 1859 körül érdeklődni a népköltészet iránt, albán népdalokat, találósokat és népmeséket küldött neki, amelyek aztán meg is jelentek a Camarda-gyűjteményben.[10] Mitko főként az emigráció dél-albániai tagjai körében gyűjtötte a népköltészeti alkotásokat, Egyiptomban való letelepedését követően, 1866 után pedig Spiro Dine is segítette a gyűjtőmunkában, illetve az anyag feldolgozásában.[11] Mintegy másfél évtizedes munka eredményeként 1874-ben állt össze az 505 népdalból – köztük hősénekekből, szokás- és alkalmi dalokból – , 39 népmeséből, valamint számos népi szólásból összeszerkesztett gyűjtemény. A munka végül csak 1878-ban jelent meg Alexandriában, görög betűkkel, de albán nyelven Αλβανική μέλισσα / Alvanikí mélisza (’Albán méh’) címen, de az albán irodalomtörténet-írás alcíme alapján Belietta Sskiypetare, modern helyesírással Bleta shqipëtare néven emlegeti a könyvet.[12] A munka előszava szerint célja a népköltési gyűjteménnyel az volt, hogy az albánok nagy tömegeihez a számukra ismertebb szövegeken keresztül közelebb hozza az anyanyelvi kultúrát.[13] A Bleta shqipëtare az első albán nyelvű, ráadásul tudományos tipologizáló igénnyel összeállított népköltészeti antológiaként vonult be az albán művelődés történetébe.[14] Nem fogadta osztatlan lelkesedés, az albán nemzeti törekvéseket csírájában elfojtani igyekvő ortodox görögség Athénban nyilvánosan el is égette egy példányát.[15] Nagy hatást gyakorolt az azokban az években kibontakozó albán nemzeti mozgalomra, a romantika irodalmára. Visar Dodani a Mitko-gyűjteménytől ihletve 1898-ban hasonló népköltési antológiát állított össze Mialté mblétese (’Méhek méze’) címen, amelyben másoké mellett Mitko verseinek is helyet szorított.[16]

1878-as fő műve kiadása után Mitko továbbra is foglalkozott népköltészeti gyűjtéssel, és Méhecske címen össze is állította az újabb anyagot, de ennek kiadására már nem került sor.[17] Hasonlóképpen kiadatlan maradt 3000 oldalas albán–görög szótára, amelynek kéziratát azonban később Alexandriában megtalálták.[18] Mitko költőként, hazafias versek szerzőjeként is ismert volt. Legnevezetesebb munkája a Marseillaise albán nyelvre való átdolgozása volt a Prizreni Liga időszakában (1878–1881), amelyet a nemzeti mozgalom himnuszának szánt.[19]

Gjergj Pekmezi 1924-ben írt monográfiát a munkáról és Thimi Mitko életéről,[20] Qemal Haxhihasani(wd) pedig 1981-ben Mitko összegyűjtött publicisztikáit és verseit adta ki.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Elsie 2010 :306.; Elsie 2013 :313.
  3. Elsie 2010 :306.; Elsie 2013 :313.
  4. Bakiu 2014 :107.
  5. Elsie 2010 :306.; Elsie 2013 :313.
  6. Jacques 2009 :298.; Elsie 2010 :306–307.; Elsie 2013 :313.
  7. Jacques 2009 :291.
  8. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  9. Elsie 2010 :107., 307.; Elsie 2013 :104., 313.
  10. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  11. Jacques 2009 :284., 298.; Elsie 2010 :111., 307.; Elsie 2013 :112.
  12. Pollo & Puto 1981 :130.; Dhrimo 1984 :40.; Jacques 2009 :298.; Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  13. Jacques 2009 :298.
  14. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  15. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  16. Elsie 2013 :120.
  17. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313.
  18. Elsie 2010 :307.; Elsie 2013 :313–314.
  19. Bihiku 1980 :37.; Pollo & Puto 1981 :130.
  20. Elsie 2010 :351.

ForrásokSzerkesztés

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Bihiku 1980: Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
  • Dhrimo 1984: Ali Dhrimo: Bibliographischer Überblick über Forschung und Studium der albanischen Volkskultur. In Albanien-Syposion 1984. Hrsg. von Klaus Beitl. Kittsee: Österreischische Museum für Volkskunde. 1986. 38–57. o.  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X