Főmenü megnyitása

Thurgau kanton

kanton Svájcban
(Thurgau szócikkből átirányítva)

Thurgau (franciául Thurgovie, olaszul Turgovia) Svájc egyik kantonja az ország északi részén. Nevét a Rajna mellékfolyójáról, a Thurról kapta. Túlnyomórészt német anyanyelvű lakosainak száma 2013-ban 260 278 volt. Fővárosa Frauenfeld.

Thurgau kanton
Karte Lage Kanton Thurgau 2015.png
Thurgau kanton címere
Thurgau kanton címere
Thurgau kanton zászlaja
Thurgau kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
Népesség
Teljes népesség276 472 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság417 m
Terület991 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thurgau kanton (Svájc)
Thurgau kanton
Thurgau kanton
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 35′, k. h. 9° 04′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 9° 04′
Thurgau kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurgau kanton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Thurgau északi határát a Rajna és a Boden-tó alkotja. A kanton északon Németország Baden-Württemberg tartományával, keleten a tavon keresztül Ausztriával, délen Sankt Gallen kantonnal, nyugaton Zürich kantonnal, északnyugaton pedig Schaffhausen kantonnal határos. Területe 991 km², melynek 60%-át a mezőgazdaság hasznosítja. Legmagasabb pontja a 991 méter magas Hohgrat.

TörténeteSzerkesztés

 
A frauenfeldi városháza

Az újkőkorban a kanton területét a Boden-tó partján megtelepedő Pfyn-kultúra népei lakták. A Római Birodalmon belül Raetia provincia része volt, egészen 450-ig, amikor a germán alemannok idetelepedtek.

A 6. századtól Alemannia, majd az azt meghódító Frank Birodalom egyik gauja, megyéje volt, majd a 10. század elején a Sváb Hercegséghez került. Az akkori Thurgau jóval nagyobb volt a mostani kantonnál, hozzá tartozott Sankt Gallen nagy része, Appenzell és Zürich kanton keleti fele. A középkori Thurgau legfontosabb városai a püspöki székhely Konstanz és az apátságáról híres Sankt Gallen voltak.

A kanton legnagyobb birtokosai a Zähringenek és a Kyburgok voltak; kihalásuk után földjeiket a Habsburgok szerezték meg. 1460-ban az Ósvájci Konföderáció hét kantonja (Zürich, Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden, Zug és Glarus) elhódította Thurgaut a Habsburg-háztól.

A reformáció idején a függőségben tartott Thurgauban ütközött egymással a protestáns és katolikus kantonok befolyása. 1524-ben nagy port vert fel, amikor a helyi parasztok kifosztották az ittingeni kolostort és elkergették a szerzeteseket. 1526 és 1531 között a lakosság nagy része áttért a reformált vallásra, bár 1531-ben a második kappeli háborúban a protestáns Zürich elvesztette helyi befolyását. A kappeli béke mindkét egyház képviselőinek engedélyezte a vallásgyakorlást, bár a szerződés általában inkább a katolikusoknak kedvezett. A kantonon belüli vallási feszültségek is hozzájárultak az első villmergeni háború kirobbanásához 1656-ban, amikor Zürich egy időre megszállta Thurgaut.

Thurgau 1798-ban a Helvét Köztársaság idején először kapta meg a formális kantoni jogállást, majd a köztársaság 1803-as felbomlása és a Svájci Államszövetség megalakulása után önálló kantonként csatlakozott az új konföderációhoz. A Kyburg-ház színein alapuló kantoncímert 1803-ban fogadták el.

A kanton alkotmányát utoljára 1987-ben változtatták meg.

NépességSzerkesztés

A 2013 decemberében mért adatok szerint Thurgaunak 260 278 lakosa volt; többségük anyanyelve a német. A vallási megoszlás kiegyensúlyozott, a thurgauiak 45%-a evangélikus, 36%-a pedig katolikus.

KözigazgatásSzerkesztés

 
Thurgau kerületei

Thurgau fővárosa Frauenfeld. A 2011-es közigazgatási reform óta a kantont öt kerületre (korábban nyolc volt, de Steckborn, Bischofszell és Diessenhofen kerületeket megszüntették) és 80 önkormányzatra (községre) osztják. A kanton kerületei:

GazdaságSzerkesztés

Thurgau gazdaságában jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság, a kanton elsősorban zöldség- és gyümölcstermeléséről (alma, körte és egyéb gyümölcsök) ismert. Az alma nagy részét almaborrá dolgozzák fel. A Thur völgyében bort is termelnek.

Az iparra elsősorban a kis- és közepes vállalkozások jellemzőek, fontos ágai a gépgyártás, elektronikai és műanyagipar, valamint az élelmiszeripar.

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Thurgau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)