Schwyz kanton

kanton Svájcban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 25.

Schwyz (kiejtése ʃviːts, franciául Schwytz vagy Schwyz, olaszul Svitto, rétorománul Sviz) Svájc egyik kantonja az ország középső részén. Székhelye Schwyz városa. Lakosainak száma 2013-ban 151 396 volt.

Schwyz kanton
Schwyz kanton címere
Schwyz kanton címere
Schwyz kanton zászlaja
Schwyz kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonSvájc
GépkocsijelSZ
Népesség
Teljes népesség159 165 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület907,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′, k. h. 8° 45′47.066667°N 8.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 8° 45′47.066667°N 8.750000°E
Schwyz kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwyz kanton témájú médiaállományokat.

Schwyz a Svájci Államszövetség elődjének, az Ósvájci Konföderációnak egyik alapító kantonja volt, az ország tőle kapta a nevét, zászlaját és a címerét.

Története

szerkesztés

Schwyz területéről az ember legkorábbi nyomai kb. i.e. 12 500-ból származnak. A Muotatal karsztbarlangjaiban is számos kőkorszaki telephelyet találtak a régészek. A késő kőkorból és kora bronzkorból tómenti cölöpházas települések nyomaira bukkantak, amelyek ma a Világörökség részét képezik. A római korból Kempratenben találták meg egy település, valamint Ufenau szigetén egy templom maradványait.

Középkor

szerkesztés
 
Az einsiedelni kolostor főbejárata

561-ben Schwyzt bekebelezte az Alemann Hercegség, bár az alemannok csak 680 körül kezdtek megtelepedni az alpesi völgyekben. A germán alemannok és a romanizálódott gallok több évszázadon keresztül éltek egymás mellett, míg a keveredett lakosság nyelve mindenütt a német lett. A pogány schwyziakat 611-ben meglátogatták a térítő ír szerzetesek, Szent Gál és Szent Kolumbán, de a kereszténység csak a 7. század végén kezdett elterjedni. Schwyz nevét először 972-ben írták le Suites formában.

A kanton belső, dombos területeit a Lenzburg grófok birtokolták, majd kihalásuk, 1173 után a Kyburgok, Rapperswilek és Frohburgok örökölték meg. A földek jelentős részét kolostorok birtokolták, közülük a 10. századtól kiemelkedik az einsiedelni apátság, amely többször vitába keveredett Schwyz városával. A Kyburgok kihalásával és a Rapperswil család hanyatlásával a Habsburgok kezdtek el terjeszkedni. Megszerezték Schwyz, Steinen, Muotathal és Morschach egyházközségeket és 1283-ban hűbérurai lettek az einsiedelni kolostornak is.

A növekvő Habsburg-befolyás ellensúlyozására Schwyz, Uri és Unterwalden 1291. augusztus 1-én "örökös szövetséget" kötött, amely aztán az Ósvájci Konföderációvá nőtt. Schwyz hamar elnyerte a szövetség vezető szerepét, melyet 1320-tól róla neveztek el. Az ország azonban hivatalosan csak 1803-ban vette fel a Svájc nevet, addigi elnevezése Esküszövetség (németül Eidgenossenschaft) volt. Svájc mai zászlaja és címere is Schwyz kanton színeiből származik.

 
A Svájci Konföderáció Schwyzben kiállított alapító oklevele

A három kanton 1315-ben megvédte függetlenségét, amikor a morgarteni csatában legyőzték a Habsburgok seregeit, és az ezután kötött brunneni paktumban a védelmi szövetség konföderációvá alakult. A konföderáció pedig a környékbeli városok csatlakozásával (Luzern 1332-ben, Zürich 1351-ben, Glarus és Zug 1352-ben, Bern 1353-ban) gyors növekedésnek indult. A csatlakozás nem volt mindig önkéntes, Schwyz 1386-ban elfoglalta Einsiedeln városát, 1424-ben pedig a kolostor is az ő felügyelete alá került. A környező falvak és kisvárosok különböző szerződések és egyezmények révén kerültek a kanton fennhatósága alá, így autonómiájuk foka is változott. Gersau például 1359-ben vált félig független protektorátussá és csak 1817-ben csatolták véglegesen a kantonhoz. 1386-ban a kantonok újabb döntő győzelmet arattak a Habsburgok fölött a sempachi csatában, és az meggyengült osztrák hercegek svájci birtokai részben a szövetség (főleg Bern és Luzern) kezébe kerültek.

1480-ban Heinrich von Gundelfingen a helybeli legendák alapján összeállította a Schwyzi és oberhasli hagyományok (Herkommen der Schwyzer und Oberhasler) c. könyvet, mely szerint az itteniek annak a 6 ezer svédnek és 1200 fríznek a leszármazottjai, akik 400-ban egy barbár támadástól megvédték a pápát. A pápával kapcsolatos különleges viszony a reformáció idején életben volt, amikor Schwyz megmaradt a katolikus egyház kebelében. A konföderáción belüli vallási feszültségek 1531-ben fegyveres konfliktussá fajultak, amikor a második kappeli háborúban Schwyz, Uri és Zug csapatai legyőzték Zürich hadseregét, és megölték a híres protestáns prédikátort, Huydrich Zwinglit.

1655-ben újabb polgárháborúhoz vezettek a vallási különbségek. Schwyz üldözni kezdte a területén élő protestánsokat, többeket kivégeztek, az elmenekülők vagyonát elkobozták. Zürich és Bern hadat üzent a katolikus kantonoknak, de az első villmergeni csatában a katolikusok legyőzték a bernieket. Rövid fegyverszünet után a második villmergeni csatában a protestáns erők győztek és a vallások egyenlőségét helyreállították a konföderáción belül.

 
Schwyz városa a levegőből

Miután a francia forradalmi hadsereg megszállta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot, a schwyzi katolikus papság élesen nehezményezte a forradalom antiklerikális jellegét. Schwyz, Uri és Nidwalden kantonokban mintegy 10 ezren lázadtak fel a francia uralom ellen. A felkelést gyorsan leverték, 1798. május 4-én Schwyz városa is megadta magát Balthasar Alexis Schauenburg tábornoknak. Schwyz önállóságát felszámolták, Uri, Unterwalden és Zug kantonokkal együtt beolvasztották Waldstätten kantonba. Az új kanton székhelye Schwyz város volt, míg 1799-ben egy újabb sikertelen felkelés után át nem tették Zugba. 1799 nyarán és őszén a második koalíciós háború harcai súlyosan érintették a kanton területét, a rekvirálások és fosztogatások a lakosság éhezését okozták az azt követő télen.

A Helvét Köztársaság 1803-as bukása után Napóleon mediációs törvényével Schwyz visszanyerte önállóságát és a korábban önálló Gersaut és Reichenburgot is hozzácsatolták. Az új Svájci Államszövetség 1815-ös létrejötte után Schwyzben belső feszültségeket okozott a történelmi területek és az újonnan a kantonhoz csatolt részek közötti politikai harc. 1830-ban négy új kerület, March, Einsiedeln, Pfaeffikon és Küssnacht új alkotmányt írt alá, amely biztosította számukra az egyenlő reprezentációt a kantongyűlésen. 1831-ben Külső-Schwyz néven (Schwyz äusseres Land) kikiáltották függetlenségüket. A régi régiók, Belső-Schwyz katonai erővel reagált és 1833-ban elfoglalták Küssnachtot. Végül a konföderációs hadsereg szállta meg Schwyzt, egyesítették a két félkantont és minden polgárának egyenlő jogokat biztosítottak.

1845-ben Schwyz csatlakozott a konzervatív kormányú és katolikus kantonok titkos szövetségéhez, a Sonderbundhoz. A szervezet – benne Schwyz – 1847-ben fellázadt a központi kormányzat ellen, de a konföderációs csapatok egy hónapon belül leverték a felkelést. 1848-ban elfogadták a kanton új alkotmányát, amely eltörölte a legfelső hatalmi szerveződést, a népgyűlést (Landsgemeinde) és a kormányzatot törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató ágazatra bontotta. 1898-ban jelentősen átdolgozták az alkotmányt, amely aztán egészen 2011-ig változatlanul hatályban maradt.

A 20. század első felében a kanton lakossága megduplázódott. Sokan Amerikába emigráltak, míg Schwyzbe nagyszámú – főleg olasz – bevándorló költözött. Az első világháború különösen nehezen érintette Schwyzt, a turizmusra és textilgyártásra alapozott gazdasága súlyos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A század második felében újból duplázódott a lakosok száma. 2004-ben Schwyz város helyett Freienbach lett a legnépesebb önkormányzat a kantonban.

Földrajza

szerkesztés

Schwyz területe 908 km², melynek 41%-át mezőgazdasági célokra használják, 33,7% erdő, 5,4% esik a településekre és utakra, 20% pedig hegyvidék vagy vízfelület. A kanton Svájc közepén helyezkedik el. Északon Zürich, északkeleten Sankt Gallen, keleten Glarus, délen Uri, délnyugaton a Vierwaldstätti-tavon keresztül Nidwalden, nyugaton Luzern, északnyugaton pedig Zug kantonokkal határos. Legfontosabb folyói a Sihl és a Muota. A kantonhoz tartozik a Vierwaldstätti-tó és a Zugi-tó partvidékének egy része, míg a Lauerzersee és Sihlsee teljes egészében Schwyzben található.

A kanton legmagasabb pontja a 2802 méteres Bös Fulen.

Közigazgatás

szerkesztés
 
Schwyz kanton kerületei

A kantont hat kerületre és 30 önkormányzatra osztják, bár Einsiedeln, Küssnacht és Gersau kerületekben csak egy önkormányzat található. A kerületek:

Lakossága

szerkesztés

Schwyz lakossága 2013-ban 151 396 fő volt. 2008-ban a lakosok 15,6%-a volt külföldi állampolgár. 2000-2010 között a népesség 12,8%-kal nőtt, melyből a bevándorlás 10%-ot tett ki. A lakosok többségének (89,9%) német az anyanyelve, 2,1%-nak a szerbhorvát, 1,9%-nak pedig az albán.

2000-ben a kantonban 50 089 háztartás volt, átlagosan 2,5 fővel. Az egyszemélyes háztartások száma 15 043 volt, míg 4 801 háztartásban öt vagy annál több fő élt.

2000-ben a lakosok 72,2%-a római katolikusnak, 11,8%-a pedig evangélikusnak vallotta magát. 2,14% ortodox keresztény, 2,07% egyéb keresztény, 4,35% muzulmán, 0,04% pedig zsidó volt. 4,92% ateistának vagy agnosztikusnak mondta magát, 2,92% pedig nem válaszolt a kérdésre.

A kanton gazdaságának egyik alappillére a mezőgazdaság, különösen a szarvasmarha-tenyésztés. Korábban a textilipar volt a termelés alapja, de ennek mára csak maradványai látszanak. Ismertek a schwyzi bútoripar termékei, de a kanton világszerte leghíresebb produktuma a Victorinox által gyártott svájci zsebkések. Az áramellátást néhány nagyobb vízerőmű biztosítja.

Hagyományosan fontos ágazat a turizmus. Einsiedeln ismert katolikus zarándokhely és télen a síelés egyik centruma is.

2010-ben a schwyzi munkanélküliségi ráta 2,3% volt. 4723-an az elődleges termelő szektorban, 18661-an a feldolgozó szektorban, 41198-an pedig a szolgáltató szektorban dolgoztak.

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Schwyz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.