Főmenü megnyitása

Schwyz település Svájcban, a róla elnevezett kanton székhelye. A település nevéből származik az ország elnevezése is.

Schwyz
A város látképe
A város látképe
Schwyz címere
Schwyz címere
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonSchwyz kanton
KerületSchwyz kerület
Polgármester Beat Bürgler
Irányítószám 6430
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség15 000 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség276 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
Terület53,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schwyz (Svájc)
Schwyz
Schwyz
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 8° 38′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 8° 38′ 51″
Schwyz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwyz témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

A Schwyz elnevezés eredete bizonytalan, először 972-ben említik írott források Suittes néven. Nyelvészek valószínűsítik, hogy az ógermán suedan (égni) szóból származik és arra utal, hogy a település területét égetéses erdőirtással tették lakhatóvá. Az elnevezést a 16. századtól egyre gyakrabban alkalmazták a későbbi Svájci Konföderációra, míg végül az ország hivatalos elnevezésévé vált Schweiz formában.

FekvéseSzerkesztés

Schwyz Svájc középső részén helyezkedik el, egy, az Alpok északi hegyvonulata által közrezárt völgyben, a Lauerzersee és a Vierwaldstätti-tavak között.

TörténeteSzerkesztés

Habár a város határában előkerült néhány római kori pénzérme is, az első emberi településre utaló egyértelmű nyomok a 8. századból származnak. A város római-katolikus plébániatemploma udvarán, régészeti ásatások során, egy ebből az évszázadból származó alemann temetőt tártak fel, illetve az ásatások megerősítették, hogy a jelenlegi templom helyén már a 8. században állt egy fatemplom, ennek helyére 1000 körül egy kőtemplomot építettek, melyet 1121-ben román stílusban átépítettek (ez a templom 1642-ben egy tűzvészben elpusztult, helyére egy barokk stílusú templomot építettek, mely ma is áll).

1291-ben Uri és Unterwalden kantonokkal együtt robbantották ki a svájci függetlenségi háborút. A három kanton a városban kötötte meg a Svájci Konföderációt létrehozó szerződést, melynek emlékét a Bundesbriefmuseum őrzi, itt őrzik az 1291-es szövetségi levelet is.

NépességSzerkesztés

A 2002-es népszámlálás idején a városnak 14 663 lakosa volt,[2] közülük 15,6% külföldi állampolgár. Nemzetiség szerint a németek vannak többségben (90,1%), a lakosság 2,7%-a szerbhorvát bevándorló, 2%-a olasz.

Vallási megosztottság szerint az őshonos lakosság 81,6%-a római-katolikus, 4,7%-a református volt. A bevándorlók 3,6%-a az iszlám vallást követte és 3% ortodox volt.[3]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach institutionellen Gliederungen, Staatsangehörigkeit (Kategorie), Geschlecht und demographischen Komponenten. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. január 12.)
  2. Archivált másolat. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
  3. Archivált másolat. [2013. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)