Tien Han
Tien Han (hagyományos kínai: 田漢; egyszerűsített kínai: 田汉; pinjin hangsúlyjelekkel: Tián Hàn; magyar népszerű: Tien Han; 1898. március 12. - 1968. december 10.) a Hunan tartománybéli Changsha városban született kínai drámaíró, költő, színész, valamint a forradalmi zenék és -filmek egyik vezéralakja. Tien ( ) Han egy nagyban járult hozzá a modern kínai dráma és a kínai opera a megújításához. Egyik legismertebb és legjelentősebb művének az 1934-ben írt Az Önkéntesek Indulója című költeménye, amely 1949-től Kína hivatalos himnusza.[1]
Tien Han | |
Tien Han ( ) portréja. | |
Élete | |
Született | 1898. március 12. Csangsa ( ) (Hunan tartomány, Kína) |
Elhunyt | 1968. december 10. (70 évesen) Peking, Kína |
Nemzetiség | kínai |
Gyermekei | Tian Dawei |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | modern dráma, költészet |
Fontosabb művei | Az Önkéntesek Indulója |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tien Han témájú médiaállományokat. |
Biográfia
szerkesztésMár gyerekfejjel megismerkedett szülővidéke, Hunan tartomány gazdag színjátszóhagyományával, s a színház iránti rajongása elkísérte a csangsa ( )i iskolaévei, majd a tokiói tanulmányútja során is. Első darabját is Japánban írta 1919-ben. Hazájában az 1919. május 4. mozgalom idején vált ismertté Tien Han ( ) az a művészetkörben folytatott erős imperializmus-ellenes és feudalizmus-ellenes tevékenységével, amelyeket ő indított el.
Tien Han ( ), amikor 1921-ben visszatért Japánból, csatlakozott a Kuo Mo-zso ( ) (1892-1978) vezette Alkotás Társasághoz. A kezdeti útkeresés után fokozatosan vállalta a nyílt művészi állásfoglalást a haladás eszméi mellett. 1927 után szakított mindazokkal, aki nem szegültek szembe a forradalmat eláruló Csang Kaj-sek terrorjával, s 1930-ban, amikor az irodalmi életet vezető Lu Hszün ( ) Sanghajban a Kínai Baloldali írók Ligájában tömörítette a legradikálisabb elveket valló írókat, meg is vált az Alkotás Társaságtól, és a Liga tagjaként vett részt az új művészet, a tömegeknek szóló irodalom létrehozásában és terjesztésében.
A drámaíráson kívül Tien Han ( ) színházi szervezőmunkájával is hozzájárult a modern kínai dráma népszerűsítéséhez. Ő alapította és vezette a színház-pártoló, drámaírókat és színészeket összefogó Dél Társaságát. Folyóiratot is adott ki, amelyet azonban hamarosan betiltottak. A Társaság illegalitásba kényszerült, Tien Han ( )t pedig bebörtönözték. Kiszabadulása után a Sanghaji Egyetem tanáraként működött, és nagy sanghaji kiadócég munkatársaként gondozta a modern kínai drámairodalmat. Diákokból toborzott önkéntevekény színháztársulatával beutazta Kínát, a japán betörés idején, különösképpen 1937-ben ellenállásra buzdította társulatával.
Tien Han ( ) fáradhatatlanul tanított, szervezett, esszéket és drámákat írt, külföldi drámákat fordított és régi kínai színműveket dolgozott át a második világháború éveiben is.[2]
Írói pályafutása során rengeteg álnevet használt; ezek közül a legismertebbek: Sou-csang ( ) 寿昌, Po Hung ( ) 伯鸿, Csen Jü ( ), Su-zsen ( ) 漱人 és Han-hszien ( ) 汉仙.
A kulturális forradalom idején börtönben halt meg, 1968. december 10-én.
Főbb művei
szerkesztés- Egy este a kávéházban (Ha fej tien ji je ( )) 1922.[m 1]
- Ebéd előtt (Vu fan cse csien ( )) 1922.
- A Tigris elfogásának éjszakája (Vo hu cse je ( ) 获虎之夜) 1924.
- Szucsou ( ) életének éjszakai beszélgetése (Szucsou je hua ( )) 1928.
- A tó tragédiája (Hu sang tö pej csü ( )) 1928.
- Jelenet egy folyómenti faluból (Csiang cun hsziao jing ( )) 1928.[m 2]
- Egy híres színész halála (Ming ju cse sze ( ) 名优之死) 1929.
- A vándor visszatér (Nan kuj ( )) 1929.[m 3]
- Szilva esők (Mej jü ( )) 1932.
- Holdfény-melódia (Jüe kuang csü ( )) 1932.
- Luan csung ( ) (乱钟) 1932.
- A Jangce folyó vihara (Jangce csiang tö pao feng jü ( )) 1935.
- Nyár-melódia (Huj csun cse csü ( ) 回春之曲) 1935.
- Árvíz (Hung shuj ( )) 1935.[m 4]
- A Lu Kou ( ) híd (Lu kuo csiao ( )) 1937.
- A Han-folyó halászának dala (Csiang Han jü ko ( ) 江汉渔歌) 1939.
- Csiu seng fu ( ) 1942.
- Li zsen hszing ( ) (丽人行) 1959.
Magyarul
szerkesztés- Egyfelvonásosok. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-30-as évekből / Egy este a kávéházban / A vándor visszatér / Árvíz / Jelenet egy folyómenti faluból; ford. Ecsedy Ildikó, Tőkei Ferenc; MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Bp., 1991 (Történelem és kultúra)
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 11-38. o.
- ↑ Magyarul Tőkei Ferenc fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 107-113. o.
- ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 39-56. o.
- ↑ Magyarul Ecsedy Ildikó fordításában olvasható, lásd Tien 1981, 57-106. o.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Ecsedy 1991 5-10. o.
- ↑ Ecsedy 1991 5-10. o.
Források
szerkesztés- ↑ Ecsedy 1991: Tien Han. In Tien Han egyfelvonásosak. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-30- évekből. Történelem és kultúra 7. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest 1991, 5-10. o.
- ↑ Tien 1991: Tien Han egyfelvonásosak. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-30- évekből. Fordította: Ecsedy Ildikó és Tőkei Ferenc Történelem és kultúra 7. MTA Orientalisztikai Munkaközösség, Budapest 1991.
- ↑ Tőkei–Miklós 1960: Tőkei Ferenc – Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1960.